A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21061/2013/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §, 84. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.061/2013/6.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Práth Gyula ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2013. március 8. napján meghozott, 25.P.21.059/2012/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a névviseléshez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítását mellőzi, és azt állapítja meg, hogy az alperes azzal, hogy az interneten a ... portálon 2011. július 8-át követően folyamatosan, 2013. február 22-ig a felperes nevéből "...", illetve "..." szavakat képzett, és ezeket különböző szóösszetételekben használta, a felperes becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát sértette meg.

Arra is kötelezi az alperest, hogy a jogsértő bejegyzéseket tizenöt napon belül távolítsa el a ... oldaláról.

Az alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 1.000.000 (Egymillió) forintra felemeli, ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (Hetvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 150.000 (Százötvenezer) forint együttes kereseti-, fellebbezési- és csatlakozó fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az interneten, a ... oldalon 2011. július 8-án azon bejegyzésével, hogy "...: végigmenni egy nő testén (megerőszakolni)" azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes megerőszakolt valakit, megsértette felperes becsületét, emberi méltóságát, jóhírnevét.

Megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az interneten, a ... portálon 2011. július 8-át követően folyamatosan 2013. február 22-éig felperes nevéből igét "...", valamint főnévi igenevet "..." képzett, melyet különböző szóösszetételekben használt, megsértette felperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát.

Megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a ... oldalán 2011. augusztus 21-én megjelentette az alábbi bejegyzést: " felperes neve azt mondta az egyik portaszolgálatot teljesítő huszonéves színészlánynak, hogy "Higgye el, szívesen átmennék a testén" megsértette a felperes becsületét, emberi méltóságát, jóhírnevét.

Megállapította továbbá, hogy az alperes azzal, hogy az internetes ... honlapján 2012 júliusában létrehozott "... aktában" a felperes azonosítására alkalmas, torzított fényképfelvételeket tett közzé, megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát, valamint a "... az állatvilágban" kifejezés mellé csatolt képpel, továbbá a felperes képmásához csatolt szöveggel, miszerint "Higgye el, szívesen átmennék a testén" megsértette felperes becsületét és emberi méltóságát, jóhírnevét.

Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a facebook-os közösségi felületén kérjen bocsánatot a felperestől, mely bocsánatkérés 20 hónapig legyen látható.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 700.000 forintot.

Megállapította, hogy a felmerült költségeket a peres felek maguk kötelesek viselni.

Mindezeket meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest és az alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 31.837 forint, illetve 42.203 forint kereseti illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 54. § (1) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bekezdését, 76. §-át, 77. §-át, 78. § (1), (2) bekezdéseit, 80.§ (1) bekezdését, 84. § (1) bekezdésének a)-e) pontjait, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (5) bekezdését, 163. § (2), (3) bekezdéseit, 164. § (1) bekezdését, 206. § (1), (3) bekezdéseit, továbbá a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. számú állásfoglalásait, és az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatát.

Elsősorban az alperes permegszüntetés iránti kérelmét érintette, mellyel kapcsolatosan arra a következtetésre jutott, hogy permegszüntetésnek helye nem volt, és az alperes ezen indítványát elutasította. Megállapította, hogy korábban valóban jelent meg cikk a tűzraktérben történtekről, melyben szerepelt az a mondat, mely szerint "Higgye el, szívesen átmennék a testén!". Ez a körülmény azonban permegszüntetésre nem adhatott okot, mert a felperest felelősség terheli az internetes felhasználói felületén megjelent tartalomért. Nem eredményezhet permegszüntetést az sem, ha a sérelmet szenvedett fél helyreigazítási igénnyel nem lép fel az adott sajtószervvel szemben, mert a személyiségi jogi pernek nem előfeltétele a sajtó-helyreigazítási per kezdeményezése.

Megállapította, hogy a "Tejesszétek! Küzdjünk a fogalomzavar ellen! ... = végigmenni egy nő testén (megerőszakolni)!" a felperes nevével létrehozott szóvicc, mely más sajtóközleményben nem szerepelt, az az alperes által létrehozott fogalom. Az alperesnek tulajdonított mondat elhangzásával kapcsolatos bizonyítást úgy értékelte, hogy az alperes abban az esetben menthette volna ki magát, amennyiben a felperes valóban megerőszakolta volna az illető hölgyet, ilyet azonban nem tudott igazolni. Megállapította továbbá, hogy az alperes felhasználói oldalán történt adatközlés, szexualitásra utaló képek, szövegek, a felperes nevéből képzett ízléstelen szóvicc nagy nyilvánosság előtti közzététele az emberi méltóság, becsület, jóhírnév és képmás védelméhez fűződő személyiségi jog sérelmét eredményezte.

Úgy ítélte meg, hogy a felperest nem érte jelentős érdeksérelem, de a nem vagyoni kárpótlást megalapozó hátránynak nem feltétlenül kell elérnie ennek szintjét. Köztudomásúnak minősítette, hogy a magánszférába történő kirívó beavatkozás történt, amikor a felperes nevéből képzett szójátékot az alperes közzétette.

Nem minden, a felperes által sérelmesnek talált bejegyzést és képet minősített jogsértőnek, mert egyesek nem terjeszkedtek túl a véleménynyilvánítási szabadság határain.

A "politikusi lét veszélyes üzem" alperesi kijelentést nem tudta értékelni, mert az jogilag nem releváns, a veszélyes üzemi felelősséggel semmiféle kapcsolatba nem hozható.

Az eset körülményeire tekintettel - figyelemmel a többszörös jogsértésre - a nem vagyoni kártérítés összegét a keresetnél alacsonyabb összegben, a bírói gyakorlatra is figyelemmel 700.000 forintban határozta meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes fellebbezést, míg az alperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be.