A Kúria Pfv.20656/2021/4. számú precedensképes határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (3) bek.] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A Kúria érdemben nem vizsgálja azt a felülvizsgálati kérelemben állított eljárási szabálysértést, amely a felülvizsgálati kérelem szerint sem hatott ki az ügy érdemi elbírálására.

A Kúria érdemben nem vizsgálja a régi Pp. 206. § (1) bekezdésének a megsértését, ha a fél kifejezetten nem kérte a bizonyítékok felülmérlegelését; valamint új érdemi határozat meghozatalát kérte, de nem állította a jogerős ítélet anyagi jogszabálysértését.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.20.656/2021/4.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

A felperes:Felperes1

A felperes képviselője: ügyintéző: dr. Kádár Zoltán ügyvéd)

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: ügyintéző: dr. Szatmári-Margitai Gergely ügyvéd)

A per tárgya: biztosítási összeg

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 41.Pf.636.994/2020/5.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P.20.240/2020/25.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 380.879 (háromszáznyolcvanezer-nyolcszázhetvenkilenc) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- A le nem rótt 1.332.700 (egymillió-háromszázharminckétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes szerződő félként és biztosítottként 2014. január 1-től határozatlan időre két balesetbiztosítási szerződést kötött az alperessel, amelyek első két negyedéves díját megfizette. Az általános balesetbiztosítási feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) szerint baleseten a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső behatás értendő, amelynek során a biztosított anatómiai károsodást szenved (2.1.). A biztosító nem fizeti ki a biztosítási szolgáltatást, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta (11.2.). A felperes több másik biztosítóval is balesetbiztosítási szerződést kötött.

[2] 2014. július 30-án a felperes a vasútállomáson a vonatról leszállt. Kézitáskáját jobb kezében fogva a vonat haladási irányával szemben, a vonatszerelvénytől kb. 60 cm-es távolságban haladt a peronon. A vonatszerelvény elindulását követően a mozdonyvezető balesetveszélyesnek ítélte a felperes mozgását, ezért fékezett. A felperes az utolsó vagon alá került, amelynek kerekei csonkolták mindkét alsó végtagját. A felperest házastársa várta az állomáson, aki a felperes kézitáskájában lévő gumipókokkal ideiglenesen ellátta a sérüléseket, de később mindkét lábat amputálták. A házastárs bejelentette a balesetet, de az alperes nem teljesített. A felperes a káreseményt szándékos magatartásával okozta.

A kereset és az alperes védekezése

[3] A felperes 13.327.000 forint biztosítási összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Indokolása szerint a biztosítási esemény bekövetkezett, ezért az alperes köteles a teljesítésre.