A Kúria Kfv.37134/2019/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (BÁNYÁSZATI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 49. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A bizonyítás eljárási szabályait ennek során be kell tartania. A végzéssel szakvéleménye kiegészítésére felhívott szakértő ennek alapján végzett tevékenysége a közigazgatási szerv bizonyítási eljárásának részéve válik akkor is, ha eredetileg a fél kérte fel.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.IV.37.134/2019/9. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A felperes: felperes neve, ügyvezetője: Róth András

A felperes képviselője: Dr. Csapó és Kiss Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Csapó Béla

Az alperes: M. B. és F. Sz.

Az alperes képviselője: dr. Cziráki Adorján főosztályvezető

A per tárgya: bányászati tevékenység jogszerűsége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.010/2018/24/I. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.010/2018/24/I. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje, a B. C. Kft. a Duna-Projekt ÉDU-4 Mosoni-Duna jobb part fővédvonal töltés építésében, árvízvédelmi gátépítésben vett részt építési vállalkozóként. Ezzel összefüggésben vízjogi létesítési engedélyt kapott az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, 2013. július 18-án kelt 13743-9/2013. iktatószámú határozatban, a Győr .../7, 14; .../5, 6 hrsz.-ú ingatlanra tervezett látványtó kialakítására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2016. augusztus 8-án kelt 35800/5419-13/2016. ált. ügyiratszámú határozatában a vízjogi létesítési engedélyt módosította, akként, hogy az eredeti engedély okirat I. fejezet 1.1. pontjában a tavak műszaki paraméterei az alábbiak szerint módosulnak: a tó teljes felülete: 2 ha 1600 m2; víztérfogat: 129600 m3.

[2] A felperes jogelődje 2014. február 28-án az önbevallásával, annak mellékleteként megküldte az alperes jogelődjének, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a kivitelezés alatt lévő látványtó mérési helyszínrajzát is. A felperesi jogelőd 2013. III. negyedév és 2014. IV. negyedév közötti időszakra önbevallást készített, amelyben a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét 149026 m3 homokos kavicsként tüntette fel. Bányajáradékot kizárólag a 2014. II. negyedévi 5794 m3 homokos kavics nyersanyag után fizetett. Az önbevallást az alperesnél nyújtotta be. Az alperes a hibás bányajáradék önbevallás módosítására kötelezte a felperesi jogelődöt.

[3] A Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz, mint bányafelügyelethez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) bejelentés érkezett a Földművelésügyi Minisztériumból, amelyben a Győr .../5 hrsz. ingatlanon ásványi nyersanyag kitermelést és a vízjogi létesítési engedélyben szereplő 1,95 ha tónagysághoz képest 3,2 ha nagyságú tó kialakulását jelezték.

[4] Az elsőfokú hatóság 2017. február 1-jén hivatalból eljárást indított. Az elsőfokú eljárásban a felperes benyújtotta a tárgyi terület hites bányamérő (T.F.) által készített geodéziai felmérést és a földtani szakértő (T.O.) véleményét. A szakértők a vízjogi létesítési engedélyben foglaltakon kívüli területeket is engedélyezettként vettek figyelembe. Az építési terület lehatárolásához 12 sarokpontot jelöltek meg. Az elsőfokú hatóság felszólította a hites bányamérőt és a földtani szakértőt VE-V/001/175-30/2017. számú végzésében, hogy a vízjogi létesítési engedélyben megadott ingatlanokra számítsa ki a kitermelt és a tó létesítése során az engedélyezett területen kívül jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és fajtáját. A szakértők a válaszukat 2017. június 16-án megküldték az elsőfokú hatóságnak, majd azt 2017. június 23-án módosították. Ez alapján állapította meg az elsőfokú hatóság az engedélyezett területről kitermelt anyag mennyiségét (m3-ben). A szakértőknek küldött felszólítást és a szakértők válaszait az elsőfokú hatóság nem küldte meg a felperesnek.

[5] Az elsőfokú hatóság a 2017. július 5-én kelt VE-V/001/175-35/2017. számú határozatban az alperest az Abda .../10, ... hrsz. ingatlanokon jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt 4.000.000 forint bírsággal sújtotta és kötelezte 79.250.440 forint jogosulatlan kitermelt érték megfizetésére. A döntés indokolásában megállapította, hogy a tárgyi tó méretei meghaladják az engedélyezett A jogosulatlanul kitermelt összes ásványi nyersanyag mennyisége az elsőfokú döntés szerint 72.987,16 m3, fajtája kevert ásványi nyersanyag II., homok és kavicsos homok. Az elsőfokú hatóság döntésének indokolásában rögzítette: "a szakértői véleményben foglaltakat elfogadta és döntését arra alapította". A felperes az elsőfokú határozatból szerzett tudomást a szakértői vélemények módosításáról.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. augusztus 15-én kelt határozatában az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes részletesen megindokolta azon megállapítását, hogy az elsőfokú hatóság hatáskörében és illetékességében járt el, e körben hivatkozott a 267/1998. (XII.320.) Korm. rendelet 3.§ (1), (4) és (5) bekezdésére, valamint a 161/2017. (VI.28.) Korm. rendelet 3.§ (1) és (4) bekezdésére.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése