A Kúria Kfv.35103/2015/17. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 215. §, 221. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 44. §, 2003. évi XCIII. törvény 1. §] Bírók: Kiss Árpád, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A költségelszámolás során is alkalmazandó a valódiság elve, a kettős költségelszámolás nem lehetséges. A kölcsönszerződés fogalmi elemeit mutató kontaktus nem betétszerződésnek, hanem kölcsönszerződésnek minősül és a szokásos piaci ár megállapítása során ennek megfelelően kell figyelembe venni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.35.103/2015/17.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád bíró

A felperes: ... Kft.

A felperes képviselője: Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda (fél címe 2) ügyintéző ügyvéd: dr. ...

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 7.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.295/2014/6.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kiegészített 16.K.33.295/2014/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.000.- (húszmillió) forint elsőfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 3.000.000.- (hárommillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000.- (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a nemzetközi Cadence vállalatcsoport tagja, amely elsődlegesen szoftverek, szellemi termékek, valamint kapcsolódó karbantartás és dizájn szolgáltatások fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik az elektronikus tervezés-automatizálás iparágban.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2007-2009. évekre - kivéve általános forgalmi adó adónemben 2007. II. és IV. negyedévre - bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, minden adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedő ellenőrzést végzett. Az ennek eredményeként hozott határozatában a felperes terhére társasági adó és társas vállalkozások különadója adónemekben összesen 5.121.957.000,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte ezen összeg valamint 1.142.716.000,- forint adóbírság és 911.502.000,- forint késedelmi pótlék megfizetésére.

[3] Az indokolásban a hatóság a felülvizsgálati kérelemmel érintett részek tekintetében az alábbi megállapításokat tette:

Az 1. pontban rögzítette, a felperes éves beszámolóinak könyvvizsgálatát a ... Kft. (a továbbiakban: KPMGH) végezte el. Ennek keretében elkészítette a független könyvvizsgálói jelentéseket, majd az ellenértéket kiszámlázta a felperesnek. Ugyanakkor a felperes kapcsolt vállalkozásától a ...-től (a továbbiakban: CDSI) 13.828.000,- forint + áfa összegben fogadott be számlákat könyvvizsgálói szolgáltatásról, mivel álláspontja szerint a bevételek könyvvizsgálatát az ír KPMG (a továbbiakban: KPMGI) végezte el. A hatóság a KPMGH-nál lefolytatott kapcsolódó vizsgálatra is figyelemmel megállapította, a KPMGI könyvvizsgálatot a felperesnél nem folytathatott le, mivel azt a KPMGH látta el saját munkavállalóival, alvállalkozó igénybevétele nélkül. Ezért a hatóság a felperes adózás előtti eredményét megnövelte.

[4] A 2. pontban a hatóság többek között kiemelte, a CDSI két alkalmazottja ideiglenesen Magyarországon dolgozott a felperesnél, amely a CDSI részére megtérítette ezen alkalmazottak személyi jellegű ráfordításait és itt tartózkodásuk költségeit. A feltárt tényállás szerint ugyanakkor a felperes a vállalatcsoport amerikai tagja (a továbbiakban: CDSUS) részére is megtérítette a két személy tevékenységének ellenértékét, amellett, hogy a CDSI által kibocsátott bizonylatok alapján is számolt el költségeket. A hatóság elfogadta a CDSUS által kiadott elszámolásban foglaltakat, és megállapította, a felperesnél 2009. évben saját kutatás-fejlesztési tevékenység címén nem merült fel semmilyen költség, amit az amerikai anyavállalat elismert volna. Mivel a fejlesztők által létrehozott szellemi alkotás tekintetében a felperes joggal nem rendelkezett, így a CDSI felé megtérített díjhoz tényleges gazdasági esemény nem kapcsolódik, ezért azokat a felperes költségként nem érvényesítheti.