A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22054/2008/5. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §] Bírók: Bartal Géza, Fehér Ferenc, Kováts Rolandné

Pfv.VII.22.054/2008/5.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kandi Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bódai Levente ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt a Komáromi Városi Bíróság előtt 3.P.20.042/2006. szám alatt indult, és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.766/2008/4. számú ítéletével jogerősen elbírált perében az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A peres felek 2004. január 19-én szállítási szerződést kötöttek, ebben a felperes megrendelésére az alperes, mint szállító vállalta, hogy bruttó 11.750.000 forint vételárért leszállít felperesnek egy Iveco 75 E 15 típusú tehergépjárművet. A jármű átadására 2004. március 23-án került sor. Néhány nappal korábban, a tehergépkocsi műszaki vizsgáztatásakor a felperes már közölte kifogásait a járművel kapcsolatban, mert arról hiányzott a kipufogófék és az üzemanyag fogyasztásmérő műszer, továbbá nem megfelelő állású volt a gépkocsi váza. Az alperes a hiányzó alkatrészek helyett egyéb tartozékok átadását ajánlotta. A jármű átvételekor az alperes 6 db gumiabroncsot adott a felperes részére, de a megegyezésben foglalt egyéb tartozékokat nem; ezeket a felperes igényelte; továbbá fenntartotta kifogását a főváz, illetve a plató deformitásával kapcsolatosan is.

A jármű használatbavétele során újabb hibák jelentkeztek, mint pl. a plató beázása, a hátsó teleajtó tömítetlensége. A felperes a hibákat 2004. nyarán előbb szóban, majd írásban is bejelentette, és kérte azok kijavítását. Az alperes a garanciális márkaszervizek igénybevételét javasolta a felperesnek. A felperes 2004. október 10-én egy műszaki szakértői vizsgálatot követően írásban jelentette be jótállási igényét a gépjármű hibáival kapcsolatban. A szervizek több esetben végeztek garanciális javítást, de egyes hibákat nem szűntettek meg. 2005. március 24-én a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedés Felügyelet a jármű hatósági engedélyének érvényességi határidejét nem hosszabbította meg többek között az alváz kereszttartó repedtsége miatt. Az alperes vitatta a jármű hibáit, hivatkozott arra, hogy egyes hibák kijavításra kerültek, más hibák pedig nem állnak fenn.

A felperes 2006. január 25-én terjesztett elő kereseti kérelmet; módosított keresetében 1.782.620 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest; jogcímként megjelölte a jótállást, a kellékszavatosságot, a kártérítést és a jogalap nélküli gazdagodást is. Az alperes ellenkérelmében vitatta a hibás teljesítést, szerinte a felperes mind a jótállási, mind a szavatossági igénye érvényesítésével elkésett, ezért kérte a kereset teljes elutasítását.

Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.522.700 forintot, és ennek két részösszege után eltérő időponttól járó késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes keresetét a Ptk. 248. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak szerint jótállási igényként bírálta el. A becsatolt okiratokból megállapította, hogy a felperes a jótálláson alapuló igényeit az egy éves jótállási határidőn belül bejelentette, ezt egyrészt az alperes felé tette meg, másrészt az alperes márkaszervizei felé. Nem osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperes legkésőbb a jótállási határidő elteltétől számított három hónapon belül érvényesíthette volna jótállási igényét; a bíróság álláspontja szerint erre a felperesnek az általános, öt éves elévülési határidőn belül volt lehetősége (BDT 2006/1302.).

Az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta azt is, hogy a felperes által bejelentett hibák oka a teljesítés előtt vagy után keletkezett-e. A lefolytatott bizonyítási eljárás, - elsősorban az igazságügyi szakértői vélemény - alapján azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a hibák oka a teljesítés után keletkezett. A felperes a mennyiségi hibából eredő igényét végig fenntartotta, ezért az alperest felelősség terheli a hiányzó üzemanyag fogyasztásmérő műszer beszereléséért is. A gépkocsi mennyiségi és minőségi hibáinak javítási, pótlási költsége összesen 553.680 forintot tesz ki. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság a jármű rakterületének, felépítményének hibáival kapcsolatban is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hibák okai a teljesítés előtt keletkeztek, és a jármű használata során egyre inkább fokozódtak. Elfogadta a perben készült szakvéleményt a tekintetben is, hogy a rakterület hibái miatt a felperesnek 969.020 forint értékkülönbözet jár. Az alperes marasztalása során az elsőfokú bíróság hivatkozott a Ptk. 248. § (1) és (5) bekezdésére, 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, a Ptk. 301. § (1) bekezdésére, valamint 301/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra.

A másodfokú bíróság jogerős ítéletében többek között kifejtette, hogy a felperes 2004. nyarán teljes körű javítási igényt terjesztett elő a főváz görbületével, a plató beázásával, mozgásával, a hátsó ajtó tömítetlenségével, a motor teljesítménnyel, a sebességváltóval és a kilométeróra hitelesítésével kapcsolatban. Ezen jótállási igényeket 2004. október 10-én írásban is előterjesztette, kiegészítve más problémával. A jogerős ítélet értelmében az irányadó bírói gyakorlat szerint jótállás alapján a kötelezett akkor is köteles helytállni, ha a hiba csak a teljesítés után jelentkezett, de a hiba oka már a teljesítés előtt megvolt. A felperes bizonyította, hogy a gépjármű és a rakterület hibákkal terhelten került átadásra, ezért a Ptk. 248. § (1) bekezdése szerint az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a hibák oka a teljesítés után keletkezett. Ilyen bizonyítékot azonban a perben az alperes nem szolgáltatott. Az elsőfokú bíróság az ítéletben felhívott eseti döntés értelmében helyesen alkalmazta az öt éves elévülési időt. A másodfokú bíróság a fel nem ismerhető, ún. rejtett hibák tekintetében hivatkozott a Ptk. 308/A. § (1) bekezdésében foglaltakra. Figyelembe vette, hogy a felperes a per során milyen igényeket érvényesített, továbbá azt, hogy az általa korábban előterjesztett keresetét nem vonta vissza.