BH 2004.3.102 A felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával [régi Be. 284. §, új Be. 405. §, 406. §].

A városi bíróság a 2000. március 2. napján hozott ítéletével a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 8 hónapi, - 1 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte. Kötelezte a terheltet

176 906 forint bűnügyi költség megfizetésére.

A másodfokú bíróság a 2001. április 19. napján hozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A megállapított - a másodfokú bíróság által helyesbített és kiegészített - tényállás lényege a következő:

A terhelt 1997. február 27-én a tulajdonában levő személygépkocsival 13 óra 30 perc körüli időben indult Németországból Magyarországra. A gépkocsiban a vádlotton kívül munkatársa tartózkodott.

A terhelt este 20 óra 15 perckor Szlovákia területén a rajkai határátkelő felé haladt 90 km/h-s sebességgel. A határállomás előtt, 1 km-re mintegy 200 m-es útszakaszon egyáltalán nem volt közvilágítás. Ezen a szakaszon az úttesten két forgalmi sáv van, mindkét sáv 3,6 m széles.

Az úttest felülete jó minőségű, rongálódásoktól mentes aszfaltburkolat. A terhelt gépkocsija előtt és mögött látható távolságban más gépjármű nem közlekedett.

A terhelt a közvilágítás által belátható útszakaszt elhagyva tompított fény használata mellett változatlan sebességgel közlekedett a sötét szakaszon. Az út jobb oldalán a szilárd padkától 1 m-rel beljebb, a határállomás irányába haladt gyalogosan a sértett. A terhelt 3-4 m távolságból észlelte a sötétben haladó gyalogost a jármű jobb oldali lámpájának fényében, amikor már nem maradt ideje a cselekvésre. A terhelt csak akkor kezdett fékezni, amikor a sértett a gépkocsitól 2-3 m-re volt. A fékhatás kialakulása előtt a terhelt 90 km/h-s sebesség mellett elütötte a jármű jobb első részével a sértettet, aki ekkor az útpadkától mintegy 3 m-re, a felezővonalhoz közel tartózkodott.

A sértett az ütközést követően a gépkocsi elülső részére esett. A fékhatás az ütődés után állt be, utána a terhelt egy pillanatra beszüntette a fékezést, majd a leállásig fékezte a gépkocsit. Ekkor a sértett a gépkocsi első részéről az úttestre esett.

Az ütközés során a sértett többszörös nyakcsigolya- és combcsonttöréseket, a bordaközi izomzat bevérzését, a főütőér elszakadását és zúzódásokat szenvedett, amelyek következtében a helyszínen meghalt.

A sértett vérében a cselekmény elkövetésekor 1,44 ezrelék alkohol-koncentráció volt.

A terhelt megszegte a Szlovák Föderális Belügyminisztérium 1969. július 5-i rendeletének 16. § (1) bekezdését, amikor nem a látási viszonyoknak megfelelően és a megengedettnél nagyobb sebességgel vezetett, és ez okozati összefüggésben áll a sértett halálát eredményező közúti balesettel. A sértett megszegte a 99/89. Zb. rendelet szabályát, amikor nem az úttest bal oldali szélén haladt.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a belátott távolság a terhelt által vezetett gépkocsi esetében tompított világítás használata mellett 40 m, az ehhez tartozó haladási sebesség 63-65 km/h.