ÍH 2009.97 BÍRÓ KIZÁRÁSA

A büntetőügyben eljáró bíró testvére és az ügy egyik vádlottja között évekkel korábban fennállt üzleti kapcsolatból eredő, a vádlott által hivatkozott elszámolási vita függetlenül annak valóság tartalmától, objektíve alkalmas az elfogultság látszatának felvetésére és a negatív látszat kerülése érdekében a bíró kizárását kell, hogy eredményezze.

A kizárással támadott bíró kizárási okot cáfoló bizonyítékok beszerzése iránti intézkedése az elfogultság látszatát felveti és kizárását alapozza meg.

A bírósági szervezetben szakmai, igazgatási funkciót betöltő vezető bírói működésével kapcsolatban felhozott aggály nem alapozhatja meg az egész bíróság kizárását.

A vádhatóság I. r., II. r., III. r vádlottakat vádiratában, mint társtetteseket emberölés bűntettének kísérletével [Btk. 166. § (1) bekezdés] és - II. r. és III. r vádlottak esetében 2 rendbeli, míg I. r. tekintetében 1 rendbeli - rongálás bűntettével [Btk. 324. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] vádolta. A megyei bíróság az ügyben 2009. március 11. napján tartott tárgyalásán az I. r. vádlott elfogultsági kifogást nyújtott be az eljáró tanács elnökével szemben, majd azt írásban indokolva 2009. március 13. napján is előterjesztette a megyei bíróságon. A kizárási kérelmét arra alapozta, hogy az eljáró bíró testvérével évekkel korábban - 2003. évben - üzleti kapcsolatban állt, mely üzleti kapcsolatban elszámolási vita is felmerült. E körben előadta, hogy az egyeztetés során a bírósági igényérvényesítés lehetőségét felvetve az eljáró tanács elnökének testvére odavetette neki, hogy mivel bíró a testvére, úgysem lesz kifizetve a követelt összeg. A tanács elnöke a kizárási indítvány előterjesztését követően közölte, hogy nincs tudomása az I. r. vádlott által elmondottakról. Nem érezte magát elfogultnak. Az I. r. vádlott írásban indokolt kizárási kérelméhez az ügy előadó bírójának testvére és az I. r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó cég között létrejött négy vállalkozási szerződés másolatát is csatolta. A kizárás iránti indítványt a megyei bíróság büntető kollégiumvezetőjének elnökletével eljáró más tanácsa elutasította a 2009. március 25. napján meghozott végzésével. Indokolásában kifejtette, hogy az ügyben eljáró bíró elfogulatlanságra vonatkozó nyilatkozata és a bíró kérésére a testvére által becsatolt készpénzfizetési számlák és bankszámlakivonatok támasztják alá a minden ténybeli alapot nélkülöző kizárásra vonatkozó indítvány elutasítását.

Ilyen előzményeket követően I. r., II. r. és III. r. vádlottak, valamint védőik elfogultsági kifogást terjesztettek elő a megyei bíróság valamennyi büntető bírája ellen. Álláspontjuk szerint a megyei bíróság összes bírájának kizárását a büntető kollégiumvezetőnek a közreműködése alapozza meg. Érvelésük szerint "..a megyei bíróságon büntető ügyszakban működő egyik bírótól sem várható el és nem is hozható egyetlen bíró sem olyan helyzetbe, hogy szakmai felettesével szembemenjen, vele ellentétes döntést hozzon". Kifejtették a kizárást megtagadó végzés kritikájaként, hogy függetlenül a bíró személyes magatartásától, a hozzátartozói viszony léte olyan objektív körülmény, mely mindenképpen kizárást kellett volna eredményezzen. A közös indítványban sérelmezték azt is a kérelmezők, hogy a kizárást megtagadó végzés meghozatalában az érintett bíró bizonyítékokat szolgáltatva közreműködött amellett, hogy a végzés tartalma részben az ügy előadó bírájának személyes álláspontjára alapítottan is adja indokát az elutasításnak. Azt is kifogásolták, hogy a határozat megállapította, hogy az eljáró bíró testvére vezetése alatt álló cégek fizetési kötelezettségüknek eleget tettek. E körben utaltak arra, hogy a polgári bíróság hatáskörébe tartozó kérdésben állást foglaló büntetőbíróság nem vette figyelembe az esetleges szóbeli szerződésmódosítás lehetősége mellett a túlmunka és pótmunka lehetőségét sem, mely körülmények a szerződésekben foglaltaktól eltérő kötelezettségeket róhatnak a szerződő felekre.