A Kúria Kfv.35571/2016/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 4. §, 10. §, 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 164. §, 189. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések különböző ellenőrzésfajták. A vizsgálat mindig a rá vonatkozó megbízólevél kézbesítésével kezdődik. Ha az adózó tartozását - javára és érdekében - harmadik személy fizeti meg, akkor az a megfizetés időpontjában minősül az adózó jövedelemszerzésének.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.571/2016/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 20.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 16-án kelt 7.K.27.193/2016/16. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.193/2016/16. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000.- (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.902.900.- (egymillió-kilencszázkétezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperesnél az adóhivatal 2006-2007. évekre egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytatott, melynek megbízólevelét 2011. november 28-án vette át az adózó. Mivel a hatóság további adóellenőrzés lefolytatását tartotta szükségesnek, így a felperes részére 2012. február 2-án átadott újabb megbízólevéllel a jelzett két adóévre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló személyi jövedelemadó (szja) ellenőrzést rendelt el. Annak során feltárta, hogy a felperes az ... Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.) az alapításától egészen 2006. november 20-ig tagja volt. A Kft. tagjai a felperes tagságának utolsó napján, 2006. november 20-án, taggyűlést tartottak, amelyen a felperes részére 49%-os üzletrésze után osztalékelőleg kifizetéséről határoztak, ami 2006. évben összesen bruttó 70.478.507.- forint összegben került kifizetésre. A Kft. új tagjai azonban 2007. évben - a 2006. évi mérleg elfogadásakor - nem döntöttek osztalék kifizetéséről, ezért a Kft. volt tagjainak a Kft.-vel szemben osztalékelőleg visszafizetési kötelezettségük keletkezett. A felperes helyett tanú 5 teljesítette az osztalékká nem vált osztalékelőleg visszafizetését, összesen 48.095.016.- forint összegben 2007. június 19. napján. Fentieken túl tanú 5 még 2007. május 18-án osztalék rendezésére hivatkozással a felperes részére átutalt 4.764.615.- forintot is. Ennél fogva felperesnek 2007. évben egyéb jövedelem jogcímén összesen 52.859.631.- forint összevontan adózó jövedelme keletkezett, amely után 20.784.683.- forint szja fizetési kötelezettség terhelte, szemben a bevallásban szereplő 1.755.216.- forinttal. Így tehát a felperes terhére 2007. évben 19.029.467.- forint adókülönbözet keletkezett. Az elsőfokú adóhatóság - megismételt eljárásban - a 2014. március 24. napján kelt 3036189215. számú határozatával a felperes terhére a rögzített összegű adókülönbözetet adóhiánynak minősítette, kötelezte felperest ennek, valamint adóbírság és késedelmi pótlék járulékainak megfizetésére.

[2] Felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes 2014. június 11. napján meghozott 543883388. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) vizsgált időszakban hatályos 1. § (1)-(3) bekezdéseire, 4. § (1)-(2) bekezdéseire, 5. § (7) bekezdésére, 10. § (1), (4)-(6) bekezdéseire, és a 28. § (1) bekezdésére. Hivatkozott arra, hogy tanú 5 teljesítette a felperes helyett az osztalékká nem vált osztalékelőleg visszafizetését a felperes érdekében és helyett, miáltal az így teljesített osztalékelőleg visszafizetés egyéb jövedelemnek minősül. A felperes részére átutalt 4.764.615.- forint átutalásának jogcíme nem ismert, mivel az nem kölcsön és nem osztalékelőleg visszafizetése volt, így a felperes egyéb jövedelmének minősül.

[3] Helyesen határozta meg az elsőfokú adóhatóság az adókülönbözetet, továbbá az adóhiánynak minősülő adókülönbözet után az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 170. § (1) bekezdés alapján 50%-ban kiszabott adóbírság is helytálló, a felperes esetében kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem merült fel.

A kereseti kérelem

[4] A felperes a határozattal szemben több részletben és több kereseti elemet tartalmazóan keresetet terjesztett elő, melynek nyomán meghozott 2015. július 8-án kelt 8.K.27.577/2014/26. számú elsőfokú ítélet az eljárt közigazgatási szervek határozatait hatályon kívül helyezte, mert a bíróság szerint a felperes részére a határozat szabályszerű kézbesítése nem történt meg 2014. június 25. napján, csak később 2014. november 7-én, azonban ekkora már az adómegállapításhoz való jog elévült, figyelemmel az Art. 164. § (13) bekezdésére.

[5] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kfv.I.35.712/2015/5. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte. Kifejtette, hogy a felperes még a nyári szabadsága megkezdését megelőzően 2014. június 16-án tudomást szerzett a másodfokú határozat érkezéséről, a 2014. június 13-i postai értesítésből, ezért a "nem kereste" postai jelzéssel visszaérkezett másodfokú határozat a második postai értesítést, azaz 2014. június 20-át követő 5. munkanapon 2014. június 27. napján kézbesítettnek volt tekinthető. E miatt jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az elévülést megállapító döntése, a fentiek okán az nem következett be, a kézbesítés azt megszakította.

[6] A megismételt bírósági eljárásban a felperes keresetét fenntartva kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Utalt az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésében foglaltakra, mint a keresete tárgyára. Hivatkozott egyfelől arra, hogy a jelen perrel érintett ellenőrzést megelőző ellenőrzés megbízólevelének keltére tekintettel a 2007. évre nézve az adómegállapításhoz való jog elévült. Másrészt kifejtette, hogy a Kft. 2006. évi mérlegét nem írta alá, az aláírások bélyegzéssel kerültek oda, tehát nem tudhatta, hogy az osztalékelőleg nem vált osztalékká, ténylegesen nem volt a Kft.-ben ügyvezető már 2007. évben, nem volt arról tudomása, hogy 2007-ben az osztalékelőleget vissza kell fizetni a Kft. részére. Az osztalékelőleg valójában soha nem osztalékelőleg, hanem vételár-rész volt. Visszafizetési kötelezettsége tanú 5nak keletkezett, aki ezt az üzletrész adásvételi szerződés megkötésekor is tudta és vállalta. Ezt tekinthető akár tartozásátvállalásnak, amely 2006-ban történt, így a jövedelem megszerzésének időpontja mindenképpen a 2006. év, melyre tekintettel az adómegállapításhoz való jog elévült. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy tanú 5 által 2007. május 18. napján átutalt 4.764.615.- forint jogcíme kölcsön visszafizetése volt.