BH 1991.3.107 A semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a jogi érdekeltség (jogviszony) vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi (jogszabályi) felhatalmazás alapozza meg [Pp. 2. § (1) bek., 49. § (1) bek., 123. §, Ptk. 234. § (1) bek.].

A Magyar Szocialista Munkáspárt az 1989. június 14-én kelt alapító okirattal elhatározta a C. egyszemélyes Kft (III. r. alperes) létrehozását. Az apport jegyzékben szerepelt a Veszprémben levő Jutas Szálló és Vendégház, garázs, valamint a Tihanyi Vendégház. A Veszprémi Földhivatal az ingatlanokra a C. Kft tulajdonjogát 1989. június 28. napjával bejegyezte. Az 1989. június 20-án benyújtott kérelem alapján a Veszprém Megyei Cégbíróság az 1989. július 26. napján hozott határozatával elrendelte a Kft cégbejegyzését az alapító okiratban megjelölt időpont szerinti hatállyal.

Az 1989. június 28-án kelt apport jegyzék szerint az MSZMP KB Gazdasági Osztálya mint alapító tag, a N. Kft-re (II. r. alperes) kívánta ruházni a budapesti XIV. kerületi Amerikai út 96-98. szám alatti, a XIV. kerületi Abonyi u. 10. sz. alatti ingatlanokat, valamint az 1989. szeptember 4-ei nyilatkozattal a leányfalui, Móricz Zsigmond u. 115. sz. alatti üdülő-ingatlant.

A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a Budapest XIV. kerületi ingatlanokra előterjesztett kérelmet elutasította.

Az alapító párt jogutódja, az I. r. alperes az 1989. november 15-i elnökségi ülésen határozatot hozott a II. r. alperes jogutód nélküli megszüntetéséről.

Az 1990. október 31-én kelt alapító határozattal a III. r. alperes 1990. november 1. napjával beolvadt az O. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságba. Az ezzel kapcsolatos cégeljárás folyamatban van.

A Független Jogász Fórum felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes jogelődjének az 1989. június 28-án tett és a budapesti XIV. kerületi, Amerikai u. 96-98. számú, a Budapest XIV. kerületi Abonyi u. 10. számú, a leányfalui Móricz Zsgimond u. 115. számú, valamint a Veszprémben levő szálloda, vendégház, garázs és a tihanyi hétvégi ház ingatlanokra tett tulajdonjogot átruházó jognyilatkozatai érvénytelenek. Az érvénytelenség megállapítását azzal az indokkal kérte, hogy az I. r. alperes jogelődje az állami tulajdonban álló ingatlanokat saját rendelkezésére kívánta biztosítani. Kezelői jogával visszaélve tulajdonosi jogokat gyakorolt. Egyoldalú nyilatkozatai a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésébe ütköznek, és ezért azok semmisek. A jognyilatkozatok megtételekor a II. és III. r. alperes jogszerűen még kezelői jogot sem szerezhetett volna. A felperes a keresetindítását a Ptk. 234. §-ának (1) (bekezdésével indokolta.

Az I. r. alperes a II. r. alperes képviseletében is a felperes perindítási jogosultságát vitatta. Tagadta, hogy jogelődje a kezelői jogával visszaélt volna, amikor a keresetlevelében megjelölt ingatlanokat apportként kívánta hasznosítani. Hivatkozott arra, hogy a két budapesti és a leányfalui ingatlant a cégbíróság jogerős döntése folytán nem vitte be a Kft-be, amely jogutód nélkül meg is szűnt, bár a per megindításakor az ezzel kapcsolatos cégbírósági eljárás még nem fejeződött be.

A III. r. alperes is a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes keresete tartalmilag a Kft alapítását, az apportot és ezen keresztül a cégbejegyzés jogszerűségét támadja. Erre az eljárásra a társaság székhelye szerinti bíróságnak van hatásköre és illetékessége. Hivatkozott arra, hogy a II. r. alperes alapításával kapcsolatban sajtóhelyreigazítási per is indult. A Fővárosi Bíróság a helyreigazítást elrendelte, kimondva, hogy az I. r. alperes jogelődje 1989. június 30-áig - a Földtörvény módosításáig - jogosult volt az ingatlanokkal rendelkezni.

Csatlakozott az I-II. r. alperesnek ahhoz a védekezéséhez, hogy a keresettel támadott jognyilatkozat nem ütközik jogszabályba, sem a társadalom érdekébe, ezért semmisnek nem minősíthető.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. Megállapította, hogy az I. r. alperes jogelődjének azon jognyilatkozatai, amelyekkel a III. r. alperesre ruházta a veszprémi Jutas Szállodát és Vendégházat, garázst, valamint a tihanyi vendégházat, érvénytelen. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság nem értett egyet a III. r. alperesnek a hatásköri és illetékességi kifogásával. Kifejtette, hogy a kereset jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítására irányult, nem cégbejegyzés jogszerűségét támadta.

Nem fogadta el a felperes keresetlehetőségi jogának hiányára vonatkozó védekezést sem. Úgy foglalt állást, hogy a Pp. 49. §-a (1) bekezdését és a 123. §-ban foglaltakat együtt kell figyelembe venni. Állami tulajdon esetében a Magyar Köztársaság minden jogképes állampolgára és szervezete jogosult az állami tulajdon csorbításához vezető jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását kérni.

Megállapította, hogy a III. r. alperesre átruházott ingatlanok esetében fennáll a potenciális érdeksérelem, az ingatlanok átruházása jogszabályba és a társadalom érdekeibe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis.

Az ítélet ellen a III. r. alperes fellebbezett, kérve a kereset teljes elutasítását.

A fellebbezési eljárásban a Legfőbb Ügyészség a Pp. 2/A. §-a alapján fellépett. Indítványozta az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, hivatkozva a keresethetőségi jog hiányára, valamint arra, hogy a keresettel támadott jogügyletnél a semmisség megállapításának törvényi feltételei sem állanak fenn.

A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte azzal a kiegészítéssel, hogy másodlagos kereseti kérelme az eredeti állapot helyreállítására irányul.