A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27451/2007/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 4. §, 7. §, 92. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.451/2007/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lindt György ügyvéd által képviselt I. rendű, a Deák Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Deák Krisztina ügyvéd által képviselt II. rendű felpereseknek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. augusztus 30. napján kelt 13.K.30.475/2007/16. számú ítélete ellen az alperes 17. sorszám alatti fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A II. rendű felperes 2006. szeptember 14-én a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti, 2007. január 1-től 2011. december 31-ig tartó időre kiírt, a ... Megyei Önkormányzat és intézményeinek bankszámla-vezetése, a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatások, és folyószámla-hitel nyújtása tárgyában közzétett részvételi felhívással induló tárgyalásos közbeszerzési eljárását a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította az összegzése szerint azért, mert a II. rendű felperes által meghatározott bírálati rendszerben az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó I. rendű felperes sem tett a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot.

Az I. rendű felperes jogorvoslati kérelmére eljáró alperes a D.787/22/2006. számú határozatában megállapította, hogy a II. rendű felperes megsértette a Kbt. 92. § c) pontját, ezért az eljárást lezáró döntését megsemmisítette és 2 millió forint bírsággal sújtotta. Megállapította, hogy II. rendű felperesnek a három bírálati részszempontra tett megajánlások alapján számított, nagyságrendileg 12,5 millió forintos többletkiadása, a szolgáltatás becsült értékére (nettó 100 millió forint) is figyelemmel, a csatolt dokumentumok alapján, nem igazolja, hogy az I. rendű felperes nem tett a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékének megfelelő ajánlatot.

Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt a felperesek terjesztettek elő keresetet. A II. rendű felperes elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a jogsértés és a megállapított bírság mellőzését kérte. Másodlagos kereseti kérelme a bírság mérséklésére irányult. Azzal érvelt, hogy a megajánlott kondíciókat összevetette a 2006. évben ugyanazon szolgáltatásért fizetett ellenértékkel, a rendelkezésre álló számszerűsíthető adatokkal, és az értékelési részszempontoknál megajánlottak alapján úgy kalkulált, hogy az 12.696.000 forint többletköltséget eredményez számára. Ez a tétel olyan mértékben növeli az egyébként is folyamatos forráshiánnyal küzdő önkormányzat terheit, hogy nem volt elvárható tőle, hogy ilyen megajánlások mellett szerződést kössön.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű felperes keresetét elutasította, a II. rendű felperes keresetének helyt adva az alperes határozatát megváltoztatta, a jogorvoslati kérelmet elutasította, a jogsértés megállapítását, valamint a bírságot mellőzte. Az eldöntendő jogkérdést úgy fogalmazta meg, hogy abban kellett állástfoglalnia, hogy a részvételi felhívásban meghatározott 100 millió forint becsült értékre figyelemmel az I. rendű felperes ajánlata a II. rendű felperes rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékének megfelelő ajánlatnak minősült-e. Az így kialakított jogi álláspontja szerint a II. rendű felperes jogszerűen nyilvánította eredménytelennek az eljárását, mert az általa számolt 29.199.024 forint/év, valamint az alperes által számított 23.949.024 forint/év kiadásnak a szerződéses időtartamra vetített összege meghaladja a rendelkezésre álló 100 millió forintot.

A határozatát megváltoztató ítéleti rendelkezés ellen, annak megváltoztatása a kereset elutasítása és a II. rendű felperes perköltség megfizetésére kötelezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Kbt. szabályainak helytelen alkalmazásával, a bizonyítékok téves mérlegelésével, a bizonyítási teher szabályainak megsértésével, iratellenesen állapította meg, hogy a II. rendű felperes jogszerűen nyilvánította eredménytelenné az öt évre meghirdetett közbeszerzési eljárását a rendelkezésre álló összegre tekintettel. Nem vetette össze a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárásban felmerült bizonyítékot a perben elétárt bizonyítékokkal, melyek - az alperes álláspontja szerint - a határozatban foglalt megállapításokat egyébként nem cáfolják. A II. rendű felperesnek a döntés meghozatalakor rendelkeznie kellett mindazon bizonyítékokkal, adatokkal, amelyekre a döntését alapította, ha azokat nem tárta az alperes elé, az utólagos számítások, adatok, kimutatások a határozat jogszerűtlenségét nem alapozhatják meg. Az alperes eleget tett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, az elsőfokú bíróság ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a Pp. 339/A. §-át is, amikor az alperesi határozatot nem az annak meghozatalakor rendelkezésre álló tények alapján vizsgálta felül. Az elsőfokú bíróság annak ellenére fogadta el tényként a II. rendű felperes 29.199.024 forint/év számítását, hogy az alperes rámutatott e számítás iratellenességére, valamint arra is, hogy ilyen számadatot a jogorvoslati eljárásban bemutatott iratok nem tartalmaznak, azokból ilyen összesített adat nem volt megállapítható. A Kbt. 38. § b) pontjának alkalmazásával levezette, hogy a II. rendű felperes rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke nem egyenlő a Kbt. 38. § b) pontja szabályaira tekintettel meghatározott 100 millió forint becsült értékkel, hanem azt meghaladó összeg.

Az I. rendű felperes észrevétellel nem élt. A II. rendű felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel érintett részében történő helybenhagyását kérte. Perköltséget igényelt. A jogorvoslati és az elsőfokú peres eljárásban tett nyilatkozatainak változatlan tartalommal történő fenntartása mellett, a korábban csatolt bizonyítékok és számítások ismételt bemutatásával, és újabb okirat csatolásával kívánta alátámasztani, hogy a kalkulációja és az abból következő, az eljárás eredménytelenségéről hozott döntése a Kbt. 92. § c) pontja sérelmét nem eredményezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a becsült érték meghatározásánál nem a rendelkezésre álló fedezetet kell a ajánlatkérőnek a felhívásban megjelölnie, hanem a piacon kínált legmagasabb ellenszolgáltatás összegét.