A Szegedi Ítélőtábla Gf.30527/2014/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 145. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 205. §, 221. §, 222. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 4. §, 47. §, 203. §, 210. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.II.30.527/2014/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Rózsa Péter ügyvéd által képviselt felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2014. október 16. napján kelt 11.G.40.293/2013/15. számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2 000 000 (kettőmillió) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 2 500 000 (kettőmillió-ötszázezere) Ft másodfokú illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes, mint lízingbevevő és az alperes, mint lízingbeadó között 2005. július 14. és 2007. május 25. közötti időszakban összesen 21 svájci frank alapú zárt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre. Az ún. egyedi szerződésekben a felek megjelölték a lízing tárgyát képező fuvareszközöket, azok bruttó vételárát, az első lízingdíj, valamint a havonta fizetendő rendszeres lízingdíjak és az összes lízingdíj összegét, továbbá a törlesztések számát. A mértékadó devizanemet CHF-ben határozták meg. Rögzítették továbbá, hogy az egyedi lízingszerződésben nem szabályozott kérdéseket az alperes üzletszabályzata tartalmazza, amelynek átvételét, az abban foglaltak megismerését és megértését a felperes a szerződés aláírásával elismerte. Az egyes szerződések pontosan feltüntették az azokra vonatkozó alperesi üzletszabályzatok számát: (üzletszabályzat 1. megjelölése) (a továbbiakban: Üsz1.), (ü.szab. 2. megjelölése). (a továbbiakban: Üsz2.) és (ü.szab.3. megjelölése). (a továbbiakban: Üsz3.).

Az üzletszabályzatok szerint a lízingdíj magában foglalja a lízingbevevő tőketartozását (a lízingtárgy nettó beszerzési ára), a tőkére számított áfá-t, a kamatot, valamint a regisztrációs adót (Üsz1. - I.10., Üsz.2. - I.9., Üsz.3. - I.8.), a kamatra vonatkozó rendelkezései meghatározzák a mértékadó kamatlábat (a perbeli szerződésekre vonatkozóan akként, hogy az a londoni bankközi piacon a svájci frank 3 havi időtartamra jegyzett, a Reuters Monitor megfelelő oldalán naponta közzétett kínálati referencia-kamatláb, azaz 3 havi LONDON InterBank Offered Rate-LIBOR - Üsz.1. - I.12.c) pont, Üsz.2. - I.11.c) pont, Üsz.3. - .10.c) pont), és a mértékadó kamatláb hatályos referenciaértékét (Üsz.1. - 14., Üsz.2. - I.13.,), rögzítik továbbá, hogy a lízingbeadó jogosult megváltoztatni a még nem esedékes lízingdíjak összegét, ha a mértékadó kamatláb pénzpiacon kialakult értéke eltér az egyedi lízingszerződésben meghatározott hatályos referenciaértéktől, és az eltérést a hátralévő lízingdíjak összegét érintő - "kamatváltozás I"-nek nevezett - kamatkülönbözetként érvényesítheti (Üsz1. - I.18.a) pont, II.3. pont, Üsz.II. - 17.a) pont, II.3., Üsz.3. - I.13.a) pont, II.3.).

Az alperes 2001. május 4. napján együttműködési szerződést kötött a (L.) Kft-vel, amelyben felhatalmazta nevezett gazdasági társaságot, hogy az általa írásban engedélyezett feltételekkel - a rendelkezésére bocsátott szerződéses nyomtatványok felhasználásával - elkészítse a finanszírozási szerződéseket és azokat az alperes nevében és helyette aláírja, valamint az ügyféllel aláírassa.

A (L.) Kft. 2007. május 25. napján közjegyzői okiratba foglaltan meghatalmazta a (S.) Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező cégvezetőjét, (cégvezető neve)-t, hogy a (L.) Kft-t, mint az alperes meghatalmazottját teljes jogkörrel képviselje termelőeszközök vásárlásához nyújtott kölcsönszerződések, a kölcsönt biztosító jelzálogszerződések és egyéb biztosítéki szerződések megkötése során.

A perbeli lízingszerződések megkötésekor az alperes képviseletében - a fenti képviseleti szerződés és meghatalmazás alapján - részben a (L.) Kft. ügyvezetője, (L. Kft. ügyvezetője neve), részben (S. kft. ügyvezetője neve) járt el, a szerződéseket az alperes cégbélyegzőjét használva az alperes nevében ők írták alá.

Az alperes a 2014. március 18. napján kelt írásbeli nyilatkozatával (S. kft. ügyvezetője neve) és (L. kft. ügyvezetője neve) nyilatkozatát és eljárását jóváhagyta.

A PLA0626407. számú szerződés kivételével valamennyi szerződés szerződésszerűen teljesítésre és lezárásra került.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között a per tárgyát képező lízingszerződések nem jöttek létre. Másodlagos keresete az esetlegesen létrejött szerződések érvénytelenségének megállapítására, harmadlagos keresete pedig annak megállapítására irányult, hogy az üzletszabályzatok nem váltak a szerződések részévé. Arra az esetre, ha az előbbi kereseti kérelmei alaptalannak bizonyulnának, negyedleges keresetként kérte, a bíróság kötelezze az alperest az üzletszabályzatban megadott mértékű kamatlábbal (LIBOR) történő elszámolásra.

Keresete indokaként előadta, a perbeli lízingszerződések nem tartalmazzák a Hpt. 210. § (2) bekezdésében meghatározott minimális tartalmi elemeket, azaz a kamatot és az árfolyamrést, mint költséget, ezért a szerződések nem jöttek létre.

Álláspontja szerint ha a szerződések létrejöttek, azok semmisek. Egyrészt ugyanis alakilag hibásak, mivel aláírásuk nem felel meg a Hpt. 47. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a Ctv. 8. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Kiemelte, a meghatalmazást adó személyek önálló cégjegyzési joggal nem rendelkeztek, így nem adhattak önálló aláírási jogosultságot (L. kft. ügyvezetője neve)nak és (S. Kft. ügyvezetőke neve)-nak, akik önállóan csak a (L.) Kft-t, illetve a (S.) Kft.-t jegyezhették, ezért csak e cégek bélyegzőlenyomatának használata mellett írhatták volna alá a szerződéseket. Hangsúlyozta, (L. kft. ügyvezetője neve) és (S. Kft. ügyvezetője neve) rendelkeztek képviseleti joggal, így eljárásuk nem minősülhet álképviseletnek, a szerződéseket viszont nem szabályszerűen írták alá, ezért azok nem tekinthetők írásba foglaltnak, emiatt a Ptk. 217. § (1) bekezdése alapján érvénytelenek.

Érvelése szerint a szerződéseket aláíró (L. kft. ügyvezetője neve) és (S. Kft. ügyvezetője neve) az alperes javára ügynöki tevékenységet végeztek, az ehhez szükséges PSZÁF engedéllyel azonban nem rendelkeztek, ami ugyancsak a szerződések érvénytelenségét eredményezi.

Véleménye szerint a lízingszerződések "mértékadó devizanem: CHF" kitétele értelmetlen és ellentmondó feltétel, így semmis.

Utalt a fentieken túl arra, hogy a THM nem tükrözi az ügyletek árfolyamkockázatát, az alperes e tekintetben tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.