BH 2002.6.231 I. Ha az apai státus betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per [Csjt. 36. § (1) bek., 37. § (1) bek., 38. § (1) és (4) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont].

II. A bíró az Alkotmánybíróság eljárására tekintettel az előtte folyó bírósági eljárást akkor függeszti fel, ha az Alkotmánybíróság eljárását maga kezdeményezi [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1)-(2) bek.].

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság őt a K. K. anyától 1998. augusztus 19-én született Mária nevű gyermek apjának nyilvánítsa.

A bíróság jogerős végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította.

A keresetlevélből megállapítható tényállás szerint a felperes a gyermek fogamzási idejében, rendszeres nemi viszonyt folytatott az alperesi anyával. Ugyanebben az időszakban azonban az anya élettársi kapcsolatban élt L. F.-el, akitől három gyermeke született, és aki a perbeli gyermek megszületése után reá nézve teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Ennek megfelelően a születési anyakönyv a gyermek apjaként L. F.-et tünteti fel.

A jogerős végzés indokolása értelmében a Csjt. 36. §- ának (1) bekezdése alapján a gyermek apjának azt kell tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerte el, a 37. § (1) bekezdése szerint a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

A Csjt. 38. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ugyanezen § (4) bekezdésére figyelemmel az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója kérheti. Ebből következik, hogy ha az apai státus már betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítására nincs lehetőség.