A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10218/2010/8. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 235. §, 272. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.218/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Verőci Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czeglédy Edina ügyvéd és dr. Náhlik Csilla ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 8.M.33/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.140/2009/8. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.140/2009/8. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek

- tizenöt nap alatt - 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felperes köteles az állam javára az illetékhivatal felhívására 2.054.130 (kettőmillió-ötvennégyezer-egyszázharminc) forint felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni.

I n d o k o l á s :

A felperes a keresetében az alperes 2008. október 23-án kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, elmaradt kamat, és prémium megfizetését kérte.A Miskolci Munkaügyi Bíróság 8.M.33/2009/28. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.465 forintot, valamint prémium címén bruttó 2.328.559 forintot és ennek kamatát, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperest 1.800.000 forint perköltség, és 900.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2008. február 4-étől augusztus 31-éig megbízási szerződéssel látta el az alperes ügyvezetői teendőit. 2008. szeptember 1-jén a peres felek munkaszerződést kötöttek, mely alapján a felperes 2.852.960 forint havi bér, valamint prémiumjuttatás mellett az alperes képviseletére jogosult ügyvezetője volt.A felperes 2008. június 26-án a R.B. Zrt-vel hitelszerződést kötött, amely biztosítékául zálogjogot is alapítottak.2008. szeptember 1-jén a felperes a B.B. Nyrt-vel hitelkeret igénybevételére megállapodást írt alá, 1.375.000.000 forint keretösszeg erejéig. Emellett engedményezési szerződést is kötött, amelyben a bankra engedményezett a R.B. Bt-vel szemben fennálló 1.600.000.000 forint, valamint a J. F. Kft-vel szemben fennálló 360.000.000 forint alperesi követelést.

Az alperes üzleti partnere, a J.F. Kft. felé - annak fennálló tartozásai miatt - a felperes 2008. szeptember 17-én - egy napra leállíttatta a szállítást.2008. szeptember 12-én az alperes likviditási terv (L) elkészítésére hívta fel a felperest, amelyet 2008. október 5-étől kezdődő szabadságáig nem készített el. A felperes két hét szabadsága idejére a helyettesítéséről nem gondoskodott.2008. október 10-én - az alperes 80,5% üzletrészével rendelkező M.A. Gmbh. & Co.KG képviselője -, M.A. Ó-ra utazott és tudomást szerzett a felperes által a R.B. Zrt-vel kötött szerződés tartalmáról. Ezt, valamint a B.B. Nyrt-vel létrejött szerződést 2008. október 17-én az alperes taggyűlése elé tárta, amely a felperes munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetéséről döntött.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a rendkívüli felmondás a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult taggyűléstől származott. Annak tagjai a rendkívüli felmondás okairól 2008. október 17-én szereztek tudomást, ezért az intézkedés kiadásakor az alperes megtartotta a szubjektív határidőt.A rendkívüli felmondás valamennyi pontját vizsgálva a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a 2008. június 26-án, a R.B. Zrt-vel kötött hitelszerződés biztosítékául zálogjogot alapító szerződés - mivel azt a felperes a megbízási szerződés ideje alatt kötötte meg - nem képezhette a rendkívüli felmondás alapját, mert felmondás kizárólag munkaviszonnyal összefüggésben tanúsított magatartásra alapítható. A bíróság álláspontja szerint a B.B. Nyrt-vel kötött szerződés körében, a követelések összege tekintetében a felperes téves adatszolgáltatása igazolt. A felperesnek a szerződés aláírásakor látnia kellett volna - e körben súlyosan gondatlan volt -, hogy a biztosítékul megadott megrendelések értékénél, azokat magasabb összegben határozták meg, mint amit az alperes a két szerződő céggel bonyolítani tudott.A felperes a J.F. Kft. felé, - a B.B. Nyrt-vel kötött engedményezési szerződésnek ezen gazdasági társasággal szembeni követelést érintő - szállítást leállította, ezzel pedig nem tartotta be az alperesnél elfogadott fokozatosság elvét. A felperes a magatartásával a további szerződéses "partneri létet" veszélyeztette.Az elsőfokú bíróság a rendkívüli felmondás azon indokát, mely szerint a felperes nem hajlandó megfelelő hangnemben kommunikálni, nem találta bizonyítottnak.A rendkívüli felmondás indoka volt, miszerint a felperes a társaság tulajdonosaival ultimátumként közölte, hogy ügyvezető tevékenységet akkor folytat, ha a másik ügyvezető az ő utasításai szerint végzi a munkáját. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek a 2008. április 4-étől kinevezett F.D. ügyvezetőhöz való viszonyulása a személyes véleménye volt, ez nem lehetett a rendkívüli felmondás megalapozott indoka.Az, hogy a felperes 2008. szeptember 15-én F.D. részére is ügyvezetői utasítást adott ki, konkrét kötelezettségszegést nem jelentett, legfeljebb bizalomvesztést eredményezhetett az alperesnél.A rendkívüli felmondás azon indoka körében, miszerint a felperes saját, és nem a cég e-mail címét használta a levelezéshez és ezzel az alperes üzleti érdekét sértette, a bíróság megállapította, hogy az alperes konkrétan nem nevesített kötelezettségszegést a felmondásban, és az indokolás utólag nem bővíthető. Ebben a vonatkozásban az alperes az indokot nem tudta kellőképpen bizonyítani.

A munkaügyi bíróság igazoltnak találta a rendkívüli felmondás azon indokát, hogy a felperes a szabadsága alatt - annak ellenére, hogy az tőle elvárható lett volna - nem gondoskodott megfelelő helyettesítéséről és ezzel az alperes gazdasági érdekét veszélyeztette. A felperes sem F.D. ügyvezetőnek, sem B.M. pénzügyi vezetőnek nem adott át feladatokat, mely magatartása olyan kiemelkedő súlyú kötelezettségszegés, amely már önmagában megalapozta volna a rendkívüli felmondást.A munkáltatói intézkedést az is indokolta, hogy a felperes távollétében az üzleti levelezést a saját eszközei között, elzártan tartotta és ahhoz mások számára nem biztosított hozzáférést. Ez a bíróság álláspontja szerint a felperes kötelezettségszegő magatartása volt. Utóbb a munkáltatónak a B.B. Nyrt.-vel kötött szerződést a banktól kellett bekérnie. A felperesnek erről a szabadságra menetelekor tájékoztatást kellett volna adnia az ottmaradóknak. Az elsőfokú bíróság a felperes terhére értékelte azt, hogy az alperes 2008. szeptember 12-én tartott vezetői értekezletén likviditási terv elkészítését kérték tőle, ő azonban szabadságra ment anélkül, hogy azt elkészítette volna. Az alperes elismerése alapján az elsőfokú bíróság a felperes számára megítélt 2.465 forint kamatot, és prémium jogcímén 2.328.559 Ft-ot és kamatait. A felperes fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.140/2009/8. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. A felperest 900.000 forint fellebbezési eljárási illeték, és 900.0000 forint másodfokú perköltség fizetésére kötelezte.A másodfokú bíróság a B.B. Nyrt-vel kötött szerződés vonatkozásában megállapította, hogy az alperes szerződésbeli kötelezettségvállalása, az alperesi értékesítés nettó árbevétele, a peres felek nyilatkozata és a csatolt bizonyítékok alapján már a munkaügyi bíróság előtt megállapítható volt, a felperes a becsatolt iratok tartalmát nem tette vitássá. A megyei bíróság érvelése szerint a vezető állású felperestől a munkáltató érdekeinek fokozott gondossággal való képviselete volt elvárható. Az aláírt banki szerződésben az összeg tekintetében téves maghatározás történt, amely magában hordozta az azonnali hatályú banki felmondás lehetőségét. Ezzel a magatartásával a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegést valósított meg.