A Kúria Pfv.20639/2015/7. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 327. §] Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

A végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekménynek az olyan végrehajtási kérelem benyújtása minősül, amelynek következtében a végrehajtás elrendelése megtörténik.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.639/2015/7.szám

A Kúria a dr. Kéri Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kiss István ügyvéd által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságnál 2.P.20.414/2014. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.634.900/2014/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A perben nem álló E.Rt. (a továbbiakban: Bank) 2000. december 15-én közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- és zálogszerződést kötött a felperessel mint adóssal és zálogkötelezettel, valamint a perben nem álló K. V-né Sz. É. adóssal és zálogkötelezettel, továbbá K. G. és K. V. zálogkötelezettekkel. A Bank a kölcsönszerződés alapján 3.900.000 forint kölcsönt nyújtott a felperesnek és adóstársának.

A kölcsön törlesztésének elmulasztása miatt a Bank 2003. június 6-án azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, egyúttal felhívta a felperest és adóstársát a tartozás 8 napon belüli megfizetésére. A felperesnek megküldött felmondás "elköltözött" kézbesítői jelzéssel érkezett vissza a Bankhoz.

A Bank 2003. szeptember 30-án közjegyzői okiratba foglalta a kölcsönjogviszony felmondására vonatkozó nyilatkozatát, majd a felperessel szemben fennálló követelését 2005. május 25-én az alperesre engedményezte. Az alperes a 2006. január 13-án keltezett és a felperes részére 2006. január 18-án kézbesített levelében tájékoztatta a felperest az engedményezésről, a tartozás összegéről és felhívta a felperest a korábbi felmondás folytán egy összegben esedékessé vált tartozás kiegyenlítésére.

Az alperes és a Bank 2008. szeptember 11-én keltezett közös beadványt nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Bejelentették az engedményezést, kérték a jogutódlás megállapítását, az alperes kérte továbbá végrehajtási záradék kiállításával a végrehajtás elrendelését.

A bíróság 2008. november 27-én meghozott, 2008. december 28-án jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy a végrehajtandó követelés tekintetében a Bank jogutódja az alperes, 2009. február 16-án meghozott, fellebbezés hiányában 2009. március 10-én jogerőre emelkedett végzésével pedig megtagadta a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolását.

Az alperes 2012. október 5-én ismét kérte a jogutódlás megállapítását és a végrehajtását elrendelését felperes ellen. A közjegyző 2012. október 8-án meghozott, 2012. november 9-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította a jogutódlást és 2012. november 12-én a közjegyzői okirat záradékolásával elrendelte a végrehajtást.

A felperes a Pp.369.§ b) pontjára alapított keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte, valamint a fele részben tulajdonát képező b-i 920/1 hrsz.-ú ingatlanról a jelzálogjog és a végrehajtási jog bejegyzés törlését. Arra hivatkozott, hogy a követelés és végrehajtásának joga elévült, mert az alperes a közokirat végrehajtási záradékkal ellátását az ötéves elévülési idő leteltét követően igényelte. Előadta, hogy K. V-né 2005. március hónapban 1.200.000 forint egyszeri befizetést teljesített, ezt követően az alperes felszólítást nem küldött a részére, csupán 2012-ben értesült arról, hogy az alperes végrehajtást kezdeményezett ellene.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperes Kiss Vendelné önkéntes teljesítésével kapcsolatos állítására nem nyilatkozott, és azzal érvelt, hogy a 2008. szeptember 11-én benyújtott kérelem megszakította az elévülést.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában rámutatott: az elévülés nem következett be, mert az alperes a kölcsönjogviszony felmondásának tényét rögzítő közjegyzői okirat 2003. szeptember 30-ai kiállítását követően a tartozás kiegyenlítésére felszólítást küldött a felperes részére, és a 2006. január 18-án szabályszerűen kézbesített felszólítás megszakította az elévülést. Ugyancsak megszakította az elévülést a 2008. augusztus 11-i (helyesen 2008. szeptember 11-i) kérelem. A bíróság megtagadta a záradék kiállítását, azonban a végrehajtási cselekmények ugyancsak megszakították az elévülést, amelyekhez képest az alperes 2012-ben, tehát az ötéves elévülési időn belül kérte ismét a végrehajtási záradék kiállítását.

A felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a végrehajtást megszüntette.