A Fővárosi Törvényszék Beüf.9915/2015/2. számú határozata rongálás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 264. §, 267. §, 337. §, 347. §, 371. §, 375. §] Bírók: Szebeni László, Szelényiné dr. Roszik Erzsébet, Zsámberger Csaba

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

32.Beüf.9915/2015/2.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2015.évi augusztus hó 13. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

V É G Z É S T:

A rongálás vétsége miatt vádlott neve ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. évi június hó 9. napján kelt 12.B.V.11427/2015/3.számú végzését akként változtatja meg, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatására, illetőleg a szabálysértési eljárás céljából az iratok megküldésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

I N D O K O L Á S:

A kerületi bíróság a fenti számú végzésével vádlott neve vádlott ellen a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés ba) pontja szerint minősülő falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Az iratokat a végzés jogerőre emelkedését követően megküldeni rendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából.

A végzés ellen - anyagi jogszabálysértés miatt, a vádlott terhére, a bírósági eljárás lefolytatása, a vádlott bűnösségének megállapítása és megrovás alkalmazása miatt - az ügyész jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta.

Indokolásában egyetértve a kerületi ügyészség fellebbezése indokolásában előadottakkal indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa az eljárás folytatására.

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint téves a kerületi bíróság azon megállapítása, hogy a takarófólia az építési terület megóvására szolgál, továbbá, hogy az ideiglenes jelleggel lett elhelyezve és ezért téves az a levont következtetés is, hogy a fólia állaga és funkciója sem sérült a vádlott cselekményével összefüggésben.

A rongálás az irányadó gyakorlat értelmében a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek folytán annak értéke az eredeti állapothoz képest csökken. Nem feltétlenül szükséges, hogy a károsítás a vagyontárgy használhatóságára kihasson, azt kizárja, az is elegendő, ha a fizikai behatás a dolog esztétikai megjelenését és ezáltal az értékét csökkenti. A főügyészségi álláspont szerint a jelen ügyben a vád tárgyát képező cselekmény esetében ez megvalósult.

A főügyészség hivatkozott továbbá arra, hogy a falfirka elhelyezése nem a védőponyva rendeltetésszerű használatához tartozik, annak kihelyezésére az építési terület megóvása, a terület elhatárolása miatt volt szükség, a ponyva rendeltetésszerű használatát a felirat nem zavarta ugyan, de ahhoz nem is tartozik hozzá, ezért a védőponyván elhelyezett szöveg falfirkának minősül, ezért álláspontja szerint a rongálás vétsége megállapítható.

A kifejtett indokok alapján a Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 375. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a bíróságot utasítsa az eljárás lefolytatására.

A bejelentett fellebbezés nem alapos.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség B.V.4917/2014/9-I.számon nyújtott be vádiratot vádlott neve vádlottal szemben a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerint minősülő falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt.

A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy vádlott neve 2014. április 11. napján 14 óra 30 perc körüli időben részt vett a Budapest, ... téren zajló, a "Német megszállás" emlékére épülő szobornál, a tervezett emlékmű elleni tiltakozás miatt a "Tiltakozás a tervezett német megszállási emlékmű megépítése ellen" elnevezésű demonstráción.

Megállapítható az is, hogy vádlott neve másokkal együtt a több napon keresztül tartó tiltakozások során az épülő szobrot körbevevő, a cégnév1. tulajdonát képező 17.500 forint értékű védőponyvát festékszóróval lefújta, arra a következő feliratot helyezte el: "ITT ÉS SOHOL MÁSUTT NÁCI SZOBOR NEM ÉPÜL".

Cselekményével a sértettnek a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó nagyságú kárt okozott.

A nyomozás során a szobor felépítésének, illetőleg a teljes építkezésének a műszaki vezetője tanúvallomásában a kár összegét 5.000,-Ft-ban határozta meg, előadva azt, hogy a fóliának csak egy kis részét fújta össze pár személy, nem rongálták meg a fóliának csak egy kis részét. ((nyom. iratok. 49. oldal)

vádlott neve nyomozati vallomásában előadta, hogy a demonstráció egyik szervezője volt, a demonstráció célja a tervezett építmény felépítésének megakadályozása volt. Véleményét többféle módon kívánta kinyilvánítani, a feliratot ő készítette.

Hivatkozott arra is, hogy a felirat a védőponyva használhatóságát nem csökkentette, esztétikai kárt abban nem okozott, értékcsökkenése sem következett be (nyom. iratok 95. oldal).

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában foglaltakkal abban, hogy vádlott neve terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény.

A másodfokú bíróság a 2010. évi CLXI. törvény 21. § (1) bekezdésére is hivatkozással - mely törvény rendelkezéseit, illetőleg szövegezését a hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) szövege változatlanul vett át - az alábbiakat fejti ki:

Egy védőponyván elhelyezett bármilyen felirat nem minősül falfirkának, azaz jelen esetben sem állapítható meg a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdésre figyelemmel a (2) bekezdés b) pontjának a ba) alpontja szerint minősülő falfirkálással elkövetett rongálás vétsége.

A Btk. 371. § (1) bekezdése értelmében, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. A jelenleg hatályos Btk., a 2012. évi C. törvény 371. §-hoz fűzött indokolása szerint a megrongálás fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy értékcsökkenést szenved. A megrongálás esetében a kár az a költség, amely a dolog eredeti állapotának helyreállításához szükséges.