A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21117/2007/8. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Bartal Géza, Fehér Ferenc, Kováts Rolandné

Pfv.VII.21.117/2007/8.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tomcsányi Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Maklári László ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.G.40.271/2004. szám alatt indult, és a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Gf.I.30.409/2006/8. számú - 9. sorszám alatt kijavított - ítéletével jogerősen elbírált perében a felperes és az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 200.000 (Kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felperes jogelődje és két termelőtársa 2002. január 2-án megállapodást kötött az alperessel; ebben a termelők vállalták, hogy az általuk termelt teljes tejmennyiséget az alperes részére értékesítik, az alperes pedig a tejmennyiség átvételére és a kikötött ellenérték megfizetésére vállalt kötelezettséget. Több megállapodást követően 2002. április 30-án a peres felek között létrejött a mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződés, amelyben a felperes az általa előállított összes nyerstej értékesítésére, míg az alperes ennek átvételére és a vételár megfizetésére vállalt kötelezettséget. A szerződés V.1. pontja alapján az alapárra, valamint annak minőséghez kötött támogatására vonatkozóan a mindenkor hatályos FVM rendeletben, valamint egyéb vonatkozó jogszabályokban előírtak az irányadóak. Ezen felül az írásbeli szerződésben az alperes mennyiségi felár fizetését vállalta. Szóbeli megegyezésük értelmében pedig az alperes minőségi felárat is fizetett megfelelő zsírtartalom és fehérjetartalom esetén. 2003. november 1-től a felek között elszámolási vita keletkezett, az alperes a felperes számláit csak részben egyenlítette ki. Az eredménytelen egyeztetések után a felperes a szerződést felmondta, így 2004. október 17. napjától a felek közötti jogviszony megszűnt.

A felperes módosított kereseti kérelmében 58.918.778 forint és ennek 2003. december 11. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 58.918.778 forintot, ennek 2003. december 11. napjától a jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő mértékű kamatát, valamint a perköltséget. Vizsgálta, hogy a szerződések mely rendelkezései képezik a peres felek konszenzusa folytán az ármegállapítás alapját. Miután a Tej Terméktanács küldött-közgyűlési határozata 2003. szeptember 30-án megszűntette az irányár megfizetési kötelezettséget, ezért a piaci átlagárat alkalmazta a felperesi követelés meghatározásánál. A 39. számú könyvszakértői vélemény kiegészítés 2. számú mellékleteként csatolt táblázat alapján állapította meg, hogy az alperes görgetett tartozása 7.720.882 forint, amelyhez hozzászámítandó az árkülönbözetek miatti követelés 51.197.895 forint összegben. Az elszámolás eredményeként az alperest a Ptk. 417. § (1) és 366. § (1) bekezdése alapján a fenti összeg megfizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság - a felperesnek az ítélet indokolása elleni, továbbá az alperesnek a marasztalási összeg 7.720.882 forintra történő leszállítása iránt előterjesztett fellebbezése folytán meghozott - jogerős ítéletében az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 37.563.611 forintra és ennek 2004. május 5. napjától járó kamatára leszállította. Egyidejűleg rendelkezett a perköltségek leszállításáról is. A felperes fellebbezésének helyt adva megállapította, hogy a felek a szerződésükben az ágazati miniszter rendeletében meghatározott mértékű árban állapodtak meg, így az alperesnek azt kellett megfizetnie mindaddig, amíg a rendeletek hatályban voltak. Az alapár mértéke 2003. január 1-től 2003. december 31-ig 72 forint/liter + ÁFA, 2004. január 1-től 2004. április 30-ig 68 forint/liter + ÁFA volt. A felperes részére folyósított támogatás összegével a felperes a vételárat csökkentette. Az alperes 2004. május és június hónapra továbbra is fizette a 68 forintos irányárat, 2004. július 1. napjától kezdődő időszakban pedig az országos piaci átlagárral kell elszámolni. A másodfokú bíróság utalt a Ptk. 422. § (4), a 366. § (1) bekezdésére, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK. 35. számú állásfoglalásában kifejtettekre. A felek a szerződésükben az FVM rendeletre, vagyis az országosan irányadó árra utaltak, így az ítélőtábla is az országos piaci átlagárat vette alapul, amelynek mértéke a kérdéses időszakban a szakértői vélemény szerint 64 forint/liter + ÁFA volt.

A jogerős ítélet indokolása szerint a négyszemélyes írásbeli megállapodás III.4.2. pontjában az alperes kötelezettséget vállalt mennyiségi felár megfizetésére, így ez a fizetési kötelezettség a szerződés megszűnéséig terhelte. A felek mezőgazdasági termékértékesítési szerződése azonban írásos kikötést nem tartalmazott a felperest megillető minőségi felárról, de az alperes szóbeli megállapodás alapján ezt fizette 2004. június 30-ig. A Ptk. 418. § (2) bekezdése a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés érvényességéhez írásbeliséget követel meg, így arra az időre, amikor az alperes minőségi felárat önként nem teljesített, vagyis 2004. július 1. napjától kezdődően a felperes minőségi felárra nem jogosult. A másodfokú bíróság elszámolása során a 33. számú kiegészített szakértői vélemény 3. számú mellékletét tekintette irányadónak, amely 44.696.332 forintban állapította meg a felperesi követelés reális összegét mennyiségi és minőségi felárral együtt. A másodfokú bíróság a szakvéleményben kimunkált fenti összegből levonásba helyezte a 2004. július 1-től felszámított 7.132.721 forintos minőségi felár összegét, így a felperes járandóságát 37.563.611 forintban állapította meg.