BH 2020.11.343 Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat 11 éves kortól kezdődően iskolai kampányoltás keretében kell elvégezni, amelyek esetében - pótlás esetén is - az iskolaorvos minősül oltóorvosnak [1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 8. §, 57. §, 58. §, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (NM rendelet) 5. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] P. A. védőnő 2018. november 19. napján kelt levelében jelzéssel élt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) felé, hogy a felperes gyermeke, kiskorú F. Z. Á. nem kapta meg a 11 éves életkorban esedékes MMR, illetve dTap kampányoltás körébe tartozó kötelező védőoltásokat, mert 2018 szeptemberében esedékes kampányoltások napján a gyermek betegsége miatt hiányzott. A felperes 2018. szeptember 12. napján megtiltotta a védőnőnek, hogy gyermekét vele történő előzetes időpont-egyeztetés, valamint személyes jelenléte nélkül invazív beavatkozásnak tegyék ki, valamint tájékoztatta a védőnőt, hogy a kötelező védőoltások beadatását továbbra is a gyermekorvosukkal kívánja elvégeztetni, ezért szerette volna elkérni az oltóanyagot. A felperes bemutatott többek között egy 2018. augusztus 27. napján, a V. G. B. Kft. által kiállított igazolást, amelyben az szerepel, hogy vállalja a gyermek DI-TE és MMR kampányoltásának beadását. A védőnő levelében rögzítette, hogy megküldte a felperes számára a védőoltásokkal kapcsolatos értesítést és tájékoztatót, az első két levelet a felperes átvette, a harmadik "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza hozzá.

[2] Az elsőfokú hatóság 2018. november 20. napján kelt BK-05/NEO/05417-2/2018. számú levelében tájékoztatta a felperest az iskolai kampányoltások beadásának és pótlásának rendjéről és felszólította, hogy a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 14. § (1) bekezdése alapján 2018. december 31. napjáig gyermekével jelenjen meg dr. G. Gy. iskolaorvos rendelőjében az életkorhoz kötötten kötelező kampány védőoltások felvétele céljából. Dr. G. Gy. iskolaorvos 2019. január 7. napján arról tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a megadott határidőn belül a védőoltások felvétele nem történt meg.

[3] Az elsőfokú hatóság 2019. január 18. napján kelt, BK-05/NEO/0020-5/2019. számú határozatával kötelezte a felperest mint a kiskorú gyermek törvényes képviselőjét, hogy a kötelező kampányoltások körébe tartozó morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) elleni revakcináció, valamint a diftéria-tetanusz-acellurális pertussis (dTap) emlékeztető oltás felvétele érdekében jelenjen meg gyermekével dr. G. Gy. iskolaorvos rendelőjében 2019. február 28. napjáig.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2019. április 19. napján kelt, BK/NEF/00568-3/2019. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta és kötelezte a felperest mint a kiskorú gyermek törvényes képviselőjét, hogy az MMR és a dTap emlékeztető oltás felvétele érdekében jelenjen meg gyermekével dr. G. Gy. iskolaorvos rendelőjében 2019. május 14-én 10-12 óra között. Határozatának indokolásban rögzítette, hogy a felperes gyermekével nem jelent meg a kampányoltás pótlására, a távolmaradás okát nem jelezte, nem igazolta, az elsőfokú hatósághoz nem nyújtott be kérelmet gyermeke védőoltás alóli mentesítése érdekében. Hivatkozva a 2018. évi védőoltásokról szóló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott, Védőoltási Módszertani Levelében (a továbbiakban: VML) foglaltakra kiemelte, hogy az nem értelmezhető úgy, hogy amennyiben a szülő meg tudja oldani, hogy gyermeke egyénileg is elérhető legyen, akkor eldöntheti, hogy milyen módon, illetve melyik orvosnál oltatja be gyermekét. A VML-ben írtak továbbá nem ellentétesek az NM rendelet 5. § (5) bekezdésében előírtakkal, az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat ugyanis 11. éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni. Rámutatott arra, hogy az MMR és a dTap mint inaktivált oltóanyag egy időben, vagy időköz tartása nélkül külön testtájra bármikor beadható. Az NM rendelet 5. § (9) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban kiemelte, hogy az oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, amiből az következik, a jogalkotó azért nevesíti külön az iskolai kampányoltást, mert a kampányoltások nem csak iskolások körében történnek, történhetnek. Az NM rendelet a kampányoltások tekintetében jelöli ki oltóorvosként az iskolaorvost, nem pedig időszaktól teszi függővé oltási kötelezettségét. A szabad orvosválasztáshoz való jog kapcsán megjegyezte, hogy az NM rendelet az 5. § (5) és (9) bekezdéseivel elrendeltek kivételt tesznek a szabad orvoslás szabályai alól, ezért az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el. Az alperes határozatát az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjára, a 4. § (6) bekezdés c) pontjára, a 10. § (1) bekezdésére, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 56. § (1) és (2) bekezdéseire, az 57. § (1), (2) bekezdéseire, az 58. § (3), (6) és (7) bekezdéseire, továbbá az NM rendelet 1. § (1) bekezdésére, a 3. § (1) bekezdésére, a 4. § (2) bekezdésére, az 5. § (1), (5), (8) és (9) bekezdéseire, a 14. § (1), (2) bekezdéseire, a 15. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a 16. § (1) bekezdés a) és f) pontjaira alapította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, módosított keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megsemmisítését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, másodlagos kereseti kérelme az alperesi határozat akként történő megváltoztatására irányult, hogy a két védőoltás beadása ne egyszerre történjen meg.

[6] Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartásával a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[8] Rögzítette, hogy a gyermek életkorhoz kötött kötelező védőoltását 11 éves kortól kezdve az NM rendelet 5. § (5) bekezdése alapján iskolai kampányoltás keretében kell beadni, ugyanezen jogszabályi rendelkezés (9) bekezdése pedig egyértelműen arról rendelkezik, hogy az iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos minősül oltóorvosnak. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések együttes értelmezéséből következően az életkorhoz kötött, kötelező kampányoltás beadására kizárólag annak az oktatási intézménynek az iskolaorvosa jogosult, amellyel a gyermek tanulói jogviszonyban áll. Ezt támasztja alá az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. számú melléket 3.) pont a) alpontja is, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó feladat - többek között - az iskolai életkorhoz kötött kampányoltások elvégzése és dokumentálása. Rámutatott arra, hogy az NM rendelet 5. § (9) bekezdésében felsorolt személyek főszabályként valamennyien oltóorvosnak minősülnek, azonban a jogszabályhely megfogalmazásából egyértelműen levezethető az jogalkotói akarat, amely az iskolai kampányoltásokat kiemeli ebből az általános körből, és arra vonatkozóan speciális szabályként rögzíti, hogy ezen oltások tekintetében kizárólag az iskolaorvos minősül oltóorvosnak. Utalt az Eütv. 8. § (1) bekezdésére, és kiemelte, hogy az valóban jogot biztosít az ellátást végző orvos szabad megválasztásához, ugyanakkor a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben szerepel az a kitétel, hogy "ha jogszabály kivételt nem tesz". A megfogalmazás a kivétel körében nem kizárólagosan a törvényi rendelkezésekre utal, hanem általánosságban a jogszabályok tágabb körére, ezért a kivétel megállapítására kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is alkalmas lehet. Az NM rendelet 5. § (5) és (9) bekezdései éppen ezen kivételt teremtik meg akkor, amikor előírják, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni, és az iskolai kampányoltás esetében az oltóorvos az iskolaorvos.