32009L0038[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve ( 2009. május 6. ) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (Átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/38/EK IRÁNYELVE

(2009. május 6.)

az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról

(Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 137. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelvet ( 3 ) több helyen jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az említett irányelvet át kell dolgozni.

(2)

A 94/45/EK irányelv 15. cikkének megfelelően a Bizottság a tagállamokkal, illetve a szociális partnerekkel európai szinten konzultálva áttekintette az említett irányelv alkalmazását és különösen vizsgálta a foglalkoztatotti létszám küszöbértékeinek célszerűségét annak érdekében, hogy szükség esetén módosításokat javasoljon.

(3)

A tagállamokkal, illetve a szociális partnerekkel folytatott európai szintű konzultációt követően a Bizottság 2000. április 4-én jelentést tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 94/45/EK irányelv alkalmazásáról.

(4)

A Szerződés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel az e területen való közösségi fellépés lehetséges irányáról.

(5)

E konzultációt követően a Bizottság közösségi fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról közösségi szinten ismételten konzultált a szociális partnerekkel a Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(6)

A konzultáció e második szakaszát követően a szociális partnerek nem tájékoztatták a Bizottságot azon közös szándékukról, hogy kezdeményeznék azt a folyamatot, amely a Szerződés 138. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő megállapodás megkötését eredményezhetné.

(7)

Modernizálni kell a közösségi jogszabályokat a munkavállalók transznacionális tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó jogok hatékonyságát, növeljék a meglévő Európai Üzemi Tanácsok arányát, lehetővé téve a meglévő megállapodások folyamatos alkalmazását, megoldják a 94/45/EK irányelv gyakorlati alkalmazása során felmerülő problémákat és orvosolják az egyes rendelkezéseiből vagy azok hiányából eredő jogi bizonytalanságot, valamint javítsák a munkavállalók transznacionális tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció terén meglévő közösségi jogi eszközök összhangját.

(8)

A Szerződés 136. cikkének értelmében a Közösség és a tagállamok kifejezett célja a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése.

(9)

Ezen irányelv azon közösségi keret része, amelynek célja a tagállamoknak a munkavállalók tájékoztatásával és a velük való konzultációval kapcsolatosan tett fellépéseinek támogatása és kiegészítése. E keretnek a lehető legkisebbre kell korlátoznia a vállalkozásokra vagy telephelyekre rótt költségeket, miközben biztosítania kell a jogok hatékony gyakorlását.

(10)

A belső piac működése maga után vonja a vállalkozások koncentrációjának folyamatát, több országot érintő vállalategyesüléseket, vállalatfelvásárlásokat, közös vállalkozások létrehozását és ebből következően a vállalkozások és vállalkozáscsoportok transznacionálissá válását. A gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődése szükségessé teszi, hogy a két vagy több tagállamban működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok tájékoztassák a döntéseik által érintett munkavállalók képviselőit, és velük konzultáljanak.

(11)

A tagállamokban a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló, a jogszabályokban vagy a gyakorlatban megállapított eljárások gyakran nem állnak összhangban annak a vállalkozásnak transznacionális szerkezetével, amely a munkavállalókat érintő döntéseket meghozza. Ennek következtében ugyanazon a vállalkozáson, illetve vállalkozáscsoporton belül a döntés által érintett munkavállalók eltérő bánásmódban részesülhetnek.

(12)

Megfelelő rendelkezéseket kell bevezetni annak biztosítására, hogy a közösségi szintű vállalkozások munkavállalói megfelelő tájékoztatást kapjanak és konzultáljanak velük, amikor az őket érintő döntést nem abban a tagállamban hozzák, amelyben őket foglalkoztatják.

(13)

A két vagy több tagállamban működő vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban foglalkoztatott munkavállalók megfelelő tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a biztosításához szükséges megszervezni az Európai Üzemi Tanácsokat, illetve kidolgozni más, a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való transznacionális konzultációt megfelelően biztosító eljárásokat.

(14)

A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a módozatait hatékony módon szükséges meghatározni és kivitelezni, hogy azok biztosítsák ezen irányelv céljainak elérését. E célból az Európai Üzemi Tanács tájékoztatásának és a vele való konzultációnak lehetővé kell tennie, hogy a vállalkozás időben véleményt kapjon anélkül, hogy alkalmazkodási kapacitását veszélyeztetnék. Az iránymutatások kialakításának szintjén folyó párbeszéd és a munkavállalók képviselőinek hatékony bevonása teszi lehetővé a változás előrejelzését és kezelését.

(15)

A munkavállalóknak és képviselőiknek a megfelelő vezetési és képviselői szinten és a megvitatott téma függvényében tájékoztatást kell kapniuk, valamint konzultálni kell velük. Ezért az Európai Üzemi Tanács hatáskörét és tevékenységi körét meg kell különböztetni a nemzeti képviselői testületétől, és kizárólag a transznacionális kérdésekre kell korlátozódnia.

(16)

Egy kérdés transznacionális jellegének meghatározásakor helyénvaló figyelembe venni mind a kérdés lehetséges hatásainak körét, mind pedig a kérdéssel kapcsolatban érintett vezetési és képviseleti szintet. Ezért transznacionálisnak tekintendő minden olyan kérdés, amely a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport egészét érinti, vagy legalább két tagállamot érint. Ezekbe - az érintett tagországok számától függetlenül - olyan kérdések is beleértendők, amelyek az európai foglalkoztatottakra gyakorolt lehetséges hatásának szempontjából fontosak, illetve abból a szempontból, hogy melyek járnak a tevékenységek tagállamok közötti átruházásával.

(17)

Meg kell határozni az ellenőrző vállalkozás fogalmát kizárólag erre az irányelvre vonatkozóan, sem a vállalkozáscsoport, sem az ellenőrzés más szövegekben található fogalommeghatározásának sérelme nélkül.

(18)

A két vagy több tagállamban működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló mechanizmusoknak át kell fogniuk az összes telephelyet vagy - az esettől függően - a vállalkozáscsoportnak a tagállamokban található telephelyeit, akár a tagállamok területén belül, akár azon kívül helyezkedik el a vállalkozásnak vagy a vállalkozáscsoporton belül az ellenőrző vállalkozásnak a központi irányítása.

(19)

A felek autonómiájának elvével összhangban és a maguk sajátos körülményeinek megfelelően a munkavállalók képviselőinek és a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoporton belül az ellenőrző vállalkozás vezetőinek megállapodás útján kell meghatározniuk az Európai Üzemi Tanácsok jellegét, összetételét, feladatait, működési és eljárási módját, pénzügyi erőforrásait, illetve az egyéb tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

(20)

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy kik lehetnek a munkavállalók képviselői, különösen pedig a tagállamok döntenek, ha szükségesnek tartják, a különböző munkavállalói kategóriák kiegyensúlyozott képviseletéről.

(21)

Szükséges tisztázni a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a fogalmát, összhangban az e témában elfogadott frissebb és nemzeti keretben alkalmazott irányelvekkel a következő célok elérése érdekében: a transznacionális párbeszéd hatékonyságának javítása, e párbeszéd nemzeti és transznacionális szintjei közötti megfelelő összhang biztosítása és a megfelelő jogbiztonság elősegítése ezen irányelv alkalmazásakor.

(22)

A "tájékoztatás" fogalmának meghatározásakor figyelembe kell venni azt a célt, hogy lehetővé kell tenni a munkavállalók képviselői részére megfelelő vizsgálat lefolytatatását, ami feltételezi, hogy a tájékoztatás megfelelő időben, módon és tartalommal történjen, anélkül, hogy a döntéshozatali folyamat a vállalkozásokban lelassul.

(23)

A "konzultáció" fogalmának meghatározásakor figyelembe kell venni azt a célt, hogy lehetővé kell tenni egy adott döntéshez hasznos vélemény kifejezését, ami feltételezi, hogy a konzultáció megfelelő időben, módon és tartalommal folyjon.

(24)

Az ezen irányelvben megállapított tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó rendelkezéseket az olyan vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportot ellenőrző vállalkozásnak, amelynek központi irányítása a tagállamokon kívül található, olyan képviselője révén kell végrehajtania, aki szükség esetén valamely tagállamban is kijelölhető, illetve ilyen képviselő hiányában a tagállamokban legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató telephelye, illetve ellenőrzött vállalkozása révén.

(25)

Egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport felelősségét a tárgyalások megindításához szükséges információk átadásában úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye a munkavállalók számára annak megállapítását, hogy az a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport ahol munkát végeznek közösségi szintű-e, illetve hogy lehetővé tegye a munkavállalóknak a tárgyalások megindításának kezdeményezéséhez szükséges kapcsolatok kialakítását.

(26)

A különleges tárgyaló testületnek a különböző tagállamok munkavállalóit kiegyensúlyozottan kell képviselnie. A munkavállalók képviselőinek együtt kell működniük, hogy képesek legyenek a központi irányítással folyó tárgyalások során képviselt álláspontjaik meghatározására.

(27)

El kell ismerni az elismert szakszervezetek szerepét az Európai Üzemi Tanácsokat létrehozó megállapodások tárgyalásában vagy újratárgyalásában, az erre igényt támasztó munkavállalói képviselők támogatására. Az Európai Üzemi Tanácsok létrehozásának figyelemmel kísérése és a legjobb gyakorlatok előmozdítása érdekében az illetékes, európai szociális partnerként elismert szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket értesíteni lehet a tárgyalások megindításáról. Az elismert illetékes szakszervezetek és munkaadói szervezetek azon szociális partnerszervezetek, amelyekkel a Szerződés 138. cikkének értelmében a Bizottság konzultációt folytat. E szervezetek listáját a Bizottság frissíti és teszi közzé.

(28)

Az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását és működését szabályozó megállapodásoknak tartalmazniuk kell módosításuk, adott esetben szükségessé váló felbontásuk vagy újratárgyalásuk feltételeit, elsősorban arra az esetre, ha a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport kiterjedése vagy szerkezete módosul.

(29)

E megállapodásoknak meg kell határozniuk a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport egyedi körülményeinek megfelelő nemzeti és transznacionális munkavállalói tájékoztatás és konzultáció közötti kapcsolat módozatait. E módozatokat az egyes munkavállalói képviseleti szervek hatásköreinek és alkalmazási területeinek tiszteletben tartásával kell meghatározni, különös tekintettel a változás előrejelzésére és kezelésére.

(30)

Az Európai Üzemi Tanács rendes tevékenysége koordinálásának és nagyobb hatékonyságának elősegítése érdekében e megállapodásoknak - amennyiben szükséges - határozniuk kell egy különbizottság létrehozásáról és működéséről, illetve a rendkívüli helyzetekben történő mihamarabbi tájékoztatásról és konzultációról.

(31)

A munkavállalók képviselői dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak Európai Üzemi Tanácsot felállítani, vagy az érintett felek dönthetnek a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló más eljárások mellett.

(32)

Bizonyos másodlagos követelményekről szóló rendelkezéseket is kell alkotni azokra az esetekre, amikor a felek emellett döntenek, vagy amikor a központi irányítás elutasítja a tárgyalások kezdeményezését, vagy amikor a tárgyalásokat követően nem jön létre megállapodás.

(33)

Annak érdekében, hogy feladatait teljes mértékben el tudják látni és hogy biztosítsák az Európai Üzemi Tanács hasznosságát, a munkavállalók képviselőinek be kell számolniuk az általuk képviselt munkavállalóknak, valamint el kell tudniuk végezni a számukra szükséges képzést.

(34)

Rendelkezéseket kell alkotni, hogy ezen irányelv keretein belül feladataikat végző munkavállalói képviselők ugyanolyan védelmet élvezzenek, és ahhoz hasonló garanciákat kapjanak, mint amilyeneket a foglalkoztatásuk államában a jogszabályok vagy gyakorlat biztosít a munkavállalók képviselőinek. Tevékenységük jogszerű ellátása miatt semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti őket, és kellő védelemben kell részesülniük elbocsátás esetén és egyéb szankciókkal szemben.

(35)

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk arra az esetre, ha ezen irányelv előírásait nem tartják be.

(36)

A közösségi jog általános elveinek megfelelően az ezen irányelvből eredő kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy bírósági eljárás, illetve arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni.

(37)

A hatékonyság, a koherencia és a jogbiztonság érdekében kapcsolatra van szükség az irányelvek, valamint a közösségi és a nemzeti jogban vagy gyakorlatban meghatározott munkavállalói tájékoztatás és konzultáció szintjei között. Prioritásként kell kezelni az e kapcsolat módozatainak megtárgyalását valamennyi vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül. Az e téren létrehozott megállapodás hiányában, illetve ha a munkaszervezést vagy a munkavállalói szerződéseket jelentős mértékben módosító döntéseket kívánnak hozni, a folyamatnak egyszerre kell nemzeti és transznacionális szinten folynia, tiszteletben tartva az egyes képviseleti szervek hatáskörét és fellépésének területét. Az Európai Üzemi Tanács által kibocsátott vélemény nem sértheti a központi irányításnak a szükségszerű konzultációk lefolytatására vonatkozó jogát a nemzeti jogban vagy gyakorlatban előírt időkorlátok figyelembevétele mellett. Nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat kiigazítására is szükség lehet annak érdekében, hogy az Európai Üzemi Tanácsot adott esetben a nemzeti munkavállalói képviseleti szervek előtt vagy azokkal egy időben tájékoztathassák, a munkavállalók általános védelmi szintjének romlása nélkül.

(38)

Ezen irányelv nem sérti az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 4 ) említett tájékoztatási és konzultációs eljárásokat, a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK irányelv ( 5 ) 2. cikkében említett különleges eljárást és a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelv ( 6 ) 7. cikkét.

(39)

Különleges bánásmódot kell biztosítani az olyan közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok számára, amelyekben 1996. szeptember 22-ig a teljes munkaerőre vonatkozó megállapodás volt hatályban, amely a munkavállalók transznacionális tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról rendelkezik.

(40)

Ha jelentős változások mennek végbe egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében (pl. egyesülés, felvásárlás vagy szétválás), a meglévő Európai Üzemi Tanácso(ka)t megfelelően át kell alakítani. Ezt az átalakítást a megállapodás alkalmazandó záradékai szerint kell elvégezni, amennyiben e záradékok lehetővé teszik a szükséges átalakítás hatékony elvégzését. Ennek hiányában, és ha erre szükség mutatkozik, új megállapodásról szóló tárgyalás kezdeményezhető, amelyben a meglévő Európai Üzemi Tanács(ok) tagjai részt vesznek. Annak érdekében, hogy a szerkezetváltás gyakran döntő időszakában a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció megtörténhessen, a meglévő Európai Üzemi Tanács(ok)nak az új megállapodás megkötéséig továbbra is működniük kell, adott esetben az új helyzetnek megfelelően átalakítva. Az új megállapodás megkötése után helyénvaló feloszlatni a korábban létrehozott üzemi tanácsokat, valamint az érvényességre vagy a felbontásra vonatkozó rendelkezésektől függetlenül hatályon kívül helyezni az ezeket létrehozó megállapodásokat.

(41)

Amennyiben az ilyen kiegészítésre vonatkozó záradék nem kerül alkalmazásra, meg kell engedni a hatályban lévő megállapodások további alkalmazását, hogy kötelező újratárgyalásuk elkerülhető legyen, amennyiben ez szükségtelen lenne. Rendelkezéseket kell alkotni, hogy a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv ( 7 ) 3. cikkének (1) bekezdése szerint 1996. szeptember 22-e előtt kötött, még hatályban lévő megállapodásokra ne legyenek alkalmazandók az ezen irányelvből eredő kötelezettségek. Továbbá ezen irányelv nem teszi általánosan kötelezővé a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint 1996. szeptember 22. és 2011. június 5. között kötött megállapodások újratárgyalását.

(42)

A felek egyéb irányú döntésének sérelme nélkül, a felek megállapodása nélkül létrehozott Európai Üzemi Tanácsot ezen irányelv végrehajtása céljából tájékoztatni kell a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoport tevékenységéről, és erről vele konzultálni kell azért, hogy legalább két különböző tagállamban felmérhesse a munkavállalók érdekeire gyakorolt esetleges hatásokat. Ebből a célból a vállalkozást, illetve az ellenőrző vállalkozást kötelezni kell arra, hogy tájékoztassa a munkavállalók kijelölt képviselőit a munkavállalók érdekeit általánosan érintő kérdésekről, illetve kifejezetten a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport tevékenységének azokról a vonatkozásairól, amelyek befolyásolják a munkavállalók érdekeit. A találkozó végén az Európai Üzemi Tanácsnak véleményt kell tudnia nyilvánítani.

(43)

A munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásoló egyes döntésekről a munkavállalók kijelölt képviselőit a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni, és azokról velük konzultálni kell.

(44)

A megállapodás hiányában alkalmazandó és a tárgyalások során referenciaként szolgáló másodlagos követelmények tartalmát tisztázni kell, valamint a transznacionális tájékoztatás és a konzultáció terén felmerülő igények és gyakorlatok fejlődéséhez kell igazítani. Külön kell választani azokat a területeket, ahol tájékoztatásra van szükség és azokat, ahol az Európai Üzemi Tanáccsal konzultálni is kell, ami magában foglalja azon lehetőséget, hogy egy adott kibocsátott véleményre indokolással ellátott válasz érkezzen. Annak érdekében, hogy a különbizottság betölthesse koordinációs szerepét és hatékonyan foglalkozhasson a rendkívüli körülményekkel, legalább öt tagból kell állnia és rendszeresen ülésezniük kell.

(45)

Mivel ezen irányelv célját, azaz a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogának javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének értelmében intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert elveket. Ez az irányelv különösen a munkavállalók és képviselőik azon jogának teljes körű betartását kívánja biztosítani, hogy időben és a megfelelő szinteken tájékoztassák őket és konzultáljanak velük, a közösségi jogban és a nemzeti gyakorlatban meghatározott esetekben és körülmények között (az Európai Unió alapjogi chartájának 27. cikke).

(47)

Ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(48)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás ( 8 ) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(49)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

(1) Ezen irányelv célja, hogy erősítse a közösségi szintű vállalkozások és közösségi szintű vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát.

(2) Ennek érdekében, illetve a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció céljából valamennyi közösségi szintű vállalkozásban és valamennyi közösségi szintű vállalkozáscsoportban az 5. cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott kérelem alapján létre kell hozni az Európai Üzemi Tanácsot, vagy ki kell alakítani a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárást. A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció módozatait úgy kell meghatározni és alkalmazni, hogy biztosítsák hatékonyságukat és lehetővé tegyék, hogy a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport hatékonyan hozzon döntést.

(3) A munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a megvitatott téma függvényében a megfelelő vezetési és képviseleti szinten kell történnie. Ezért az Európai Üzemi Tanács hatáskörét, illetve az ezen irányelv által szabályozott, a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatának jelentőségét a transznacionális kérdésekre kell korlátozni.

(4) Transznacionálisnak tekintendő minden olyan kérdés, amely a közösségi szintű vállalkozást vagy közösségi szintű vállalkozáscsoportot összességében, illetve ennek két különböző tagállamban található legalább két telephelyét vagy vállalkozáscsoportjához tartozó vállalkozását érinti.

(5) A (2) bekezdés ellenére, ha a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett közösségi szintű vállalkozáscsoport egy vagy több olyan vállalkozást vagy vállalkozáscsoportot foglal magában, amelyek a 2. cikk (1) bekezdése a) vagy c) pontjának értelmezése szerint közösségi szintű vállalkozásnak vagy közösségi szintű vállalkozáscsoportnak minősülnek, a vállalkozáscsoport szintjén egy Európai Üzemi Tanácsot kell létrehozni, kivéve ha a 6. cikkben említett megállapodások másképpen rendelkeznek.

(6) Ha a 6. cikkben említett megállapodások nem írnak elő szélesebb alkalmazhatóságot, az Európai Üzemi Tanácsok jog- és hatásköre, valamint az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében kialakított tájékoztatási és konzultációs eljárások hatálya közösségi szintű vállalkozás esetében a tagállamokban működő vállalkozás valamennyi telephelyére kiterjed, a közösségi szintű vállalkozáscsoportok esetében pedig a tagállamokban működő valamennyi, a vállalkozáscsoporthoz tartozó telephelyre.

2. cikk

Meghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

"közösségi szintű vállalkozás" : a tagállamokban működő, legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, amely legalább két tagállamban tagállamonként legalább 150 munkavállalót foglalkoztat;

b)

"vállalkozáscsoport" : az ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások;

c)

"közösségi szintű vállalkozáscsoport" :

olyan vállalkozáscsoport, amely:

- a tagállamokban legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztat,

- különböző tagállamokban legalább két vállalkozáscsoporttal rendelkezik,

- és

- egy tagállamban legalább 150 munkavállalót foglalkoztató, legalább egy vállalkozáscsoporttal és legalább egy további, egy másik tagállamban működő, legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoporttal rendelkezik;

d)

"munkavállalók képviselői" : a nemzeti jogban vagy gyakorlatban meghatározott munkavállalói képviselők;

e)

"központi irányítás" : a közösségi szintű vállalkozás központi irányítása, illetve közösségi szintű vállalkozáscsoport esetében az ellenőrzést gyakorló vállalkozás központi irányítása;

f)

"tájékoztatás" : adatoknak a munkaadók által a munkavállalók képviselőinek történő továbbítása annak érdekében, hogy ez utóbbiak megismerhessék és megvizsgálhassák az adott témát; a tájékoztatás megfelelő időben, módon és tartalommal történik, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek a lehetséges hatás alapos elemzését és szükség esetén konzultációk előkészítését a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport illetékes szervével;

g)

"konzultáció" : a munkavállalói képviselők és a központi irányítás, illetve bármely, megfelelő vezetési szint közötti párbeszéd kialakítása és véleménycseréje olyan időben, módon és tartalommal, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek, hogy a vezetés felelősségének sérelme nélkül a konzultáció tárgyául szolgáló javasolt intézkedésekről kapott információk alapján, ésszerű időn belül, a közösségi szintű vállalkozáson vagy közösségi szintű vállalkozáscsoporton belül figyelembe vehető véleményt alkothassanak;

h)

"Európai Üzemi Tanács" : az 1. cikk (2) bekezdésében, illetve az I. mellékletben foglalt rendelkezések szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt végző tanács;

i)

"különleges tárgyaló testület" : az 5. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott testület, amely a központi irányítással tárgyal az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárásról.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában a munkaerő tekintetében előírt küszöbértékeket az előző két évben foglalkoztatottaknak a részmunkaidős foglalkoztatottakat is magában foglaló átlagos létszámára kell alapozni, amelyet a nemzeti jogban és/vagy gyakorlatban meghatározott módszer szerint számítottak ki.

3. cikk

Az "ellenőrző vállalkozás" meghatározása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában az "ellenőrző vállalkozás" olyan vállalkozást jelent, amely a tulajdonviszonyokból, a pénzügyi részesedésből, illetve az irányítás szabályaiból eredően meghatározó befolyást gyakorol egy másik vállalkozásra ("ellenőrzött vállalkozás").

(2) A meghatározó befolyás kifejtésének képességét vélelmezni kell - az ellenkező bizonyításának sérelme nélkül -, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében közvetve vagy közvetlenül:

a) birtokolja a szóban forgó vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét;

b) ellenőrzi a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez tartozó szavazatoknak a többségét;

vagy

c) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testületei tagjainak több mint a felét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az ellenőrző vállalkozás szavazással és kinevezéssel kapcsolatos jogai magukban foglalják bármely másik ellenőrzött vállalkozás jogait és bármely a saját nevében, de az ellenőrző vállalkozás vagy bármely egyéb ellenőrzött vállalkozás részéről eljáró személynek vagy testületnek a jogait.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés ellenére, valamely vállalkozás nem minősül "ellenőrző vállalkozásnak" egy másik, az érdekeltségébe tartozó vállalkozás tekintetében, ha az előbbi vállalkozás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 3. cikke (5) bekezdésének a) vagy c) albekezdésében említett társaság.

(5) A meghatározó befolyás gyakorlása nem vélelmezhető kizárólag azon tény alapján, hogy valamely tisztségviselő a tagállamban felszámolásra, végelszámolásra, fizetésképtelenségre, a fizetések teljesítésének felfüggesztésére, csődegyezségre, illetve hasonló eljárásokra vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jár el.

(6) Annak meghatározásához, hogy egy vállalkozás "ellenőrző vállalkozásnak" minősül-e, annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek joga a vállalkozásra nézve irányadó.

Ha a vállalkozásra nézve irányadó jog nem valamely tagállam joga, az alkalmazandó jog annak a tagállamnak a joga, amelynek területén a vállalkozás képviselője, illetve ilyen képviselő hiányában a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoportjának központi irányítása található.

(7) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során nemzetközi magánjogi tényállás valósul meg, és a vállalkozáscsoporton belül két vagy több vállalkozás felel meg az említett bekezdésben megállapított feltételek közül egynek vagy többnek, a c) pontban megállapított feltételnek megfelelő vállalkozást kell ellenőrző vállalkozásnak tekinteni azon bizonyíték sérelme nélkül, hogy egy másik vállalkozás képes meghatározó befolyást gyakorolni.

II. SZAKASZ

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS VAGY A MUNKAVÁLLALÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT ÉS A VELÜK FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS LÉTREHOZÁSA

4. cikk

Felelősség az Európai Üzemi Tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáért

(1) Valamely közösségi szintű vállalkozásban és valamely közösségi szintű vállalkozáscsoportban a központi irányítás felelős az 1. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelmében vett Európai Üzemi Tanács vagy a tájékoztatást és a konzultációt szolgáló eljárás létrehozásához szükséges feltételek és eszközök biztosításáért.

(2) Ha a központi irányítás nem tagállamban működik, a központi irányítás egy tagállamban található - szükség esetén kinevezendő - képviselője viseli az (1) bekezdésben említett felelősséget.

Ilyen képviselő hiányában a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató tagállami vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vezetése viseli az (1) bekezdésben említett felelősség.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában a képviselőt, illetve a képviselőket, vagy ilyen képviselők hiányában a (2) bekezdés második albekezdésében említett vállalatvezetést kell a központi irányításnak tekinteni.

(4) A közösségi szintű vállalkozáscsoportba tartozó bármely vállalkozás valamennyi irányítása, illetve a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport központi irányítása vagy feltételezett központi irányítása - a (2) bekezdés második albekezdése értelmében - az ezen irányelv alkalmazásától kezdődően felelős az 5. cikkben említett tárgyalások megindításához nélkülözhetetlen információk - különösen a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetére és létszámára vonatkozó információk - megszerzéséért és az érdekelt feleknek történő továbbításáért. E kötelezettség különösen a 2. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett, a munkavállalók számára vonatkozó információkra vonatkozik.

5. cikk

A különleges tárgyaló testület

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott cél elérése érdekében a központi irányítás saját maga, vagy a legalább két különböző tagállamban működő, minimálisan két vállalkozás vagy telephely által foglalkoztatott, legalább 100 munkavállaló vagy képviselőik írásos kérésére tárgyalásokat kezdeményez az Európai Üzemi Tanács vagy a tájékoztatást és a konzultációt szolgáló eljárás kialakítása céljából.

(2) Ennek érdekében a következő iránymutatásoknak megfelelően különleges tárgyaló testületet kell létrehozni:

a) A tagállamoknak kell meghatározniuk a különleges tárgyaló testület területükön megválasztásra vagy kinevezésre kerülő tagjainak megválasztása, illetve kinevezése során alkalmazott eljárást.

A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy azoknak a munkavállalóknak, akiknek a vállalkozásnál vagy a telephelyen - önhibájukon kívül - nincsenek munkavállalói képviselőik, joguk legyen a különleges tárgyaló testületbe tagokat választani, illetve tagokat kinevezni.

A második albekezdés nem sértheti azokat a nemzeti jogszabályokat vagy gyakorlatot, amelyek küszöbértékeket határoznak meg a munkavállalói képviselői testületek létrehozásával kapcsolatosan.

b) A közösségi szintű vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban a különleges tárgyaló testület tagjait az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan választják meg vagy nevezik ki úgy, hogy minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden 10 %-a vagy ennek hányada után egy helyet biztosítanak;

c) A központi irányítást és a helyi irányítást, valamint a munkavállalók és a munkaadók illetékes európai szervezeteit tájékoztatni kell a különleges tárgyaló testület összetételéről és a tárgyalások megindításáról.

(3) A különleges tárgyaló testületnek a központi irányítással együttműködve kell meghatároznia - írásos megállapodás formájában - az Európai Üzemi Tanács(ok) hatáskörét, összetételét, feladatait és működési szabályait, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációs eljárás végrehajtásának módjait.

(4) A 6. cikk szerinti megállapodás megkötése érdekében a központi irányítás tárgyalásra hívja a különleges tárgyaló testületet. Erről megfelelőképpen tájékoztatja a helyi irányítást.

A központi irányítás valamennyi ülése előtt és után a különleges tárgyaló testületnek jogában áll a tájékoztatásához szükséges eszközökkel a központi irányítás részvétele nélkül ülésezni.

A tárgyalások során a különleges tárgyaló testület kérheti, hogy feladatában az általa kiválasztott szakértők segítsék, akik között szerepelhetnek elismert és illetékes közösségi szintű munkavállalói szervezetek képviselői. Az ilyen szakértők és munkavállalói szervezeti képviselők a különleges tárgyaló testület kérésére tanácsadóként jelen lehetnek a tárgyalásokon.

(5) A különleges tárgyaló testület legalább kétharmados szavazattöbbséggel dönthet úgy, hogy nem kezdi meg a (4) bekezdés szerinti tárgyalásokat, illetve beszünteti a már megkezdett tárgyalásokat.

Ez a döntés a 6. cikkben említett megállapodás megkötését célzó eljárást megszünteti. Ha ilyen döntést hoznak, az I. mellékletben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

A különleges tárgyaló testület tárgyalásra összehívása legkorábban a fenti határozat meghozatalától számított két év elteltével kezdeményezhető, kivéve ha az érintett felek ennél rövidebb időszakban állapodnak meg.

(6) A (3) és (4) bekezdésben említett tárgyalásokkal kapcsolatos minden költséget a központi irányítás visel annak érdekében, hogy lehetővé tegye a különleges tárgyaló testület számára feladatainak megfelelő módon történő teljesítését.

Ezzel az elvvel összhangban a tagállamok meghatározhatnak költségvetési szabályokat a különleges tárgyaló testület működését illetően. A költségviselést oly módon korlátozhatják, hogy a központi irányítás csak egy szakértő költségét fedezi.

6. cikk

A megállapodás tartalma

(1) A központi irányításnak és a különleges tárgyaló testületnek az együttműködés szellemében kell tárgyalnia a célból, hogy megállapodásra jussanak a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a megvalósítására vonatkozó részletes megoldásokban, az 1. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2) A felek autonómiájának sérelme nélkül, a központi irányítás és a különleges tárgyaló testület közötti, az (1) bekezdésben említett, és írásban létrehozott megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) azokat a közösségi szintű vállalkozáscsoportokba tartozó vállalkozásokat, illetve a közösségi szintű vállalkozásnak azokat a telephelyeit, amelyekre a megállapodás vonatkozik;

b) az Európai Üzemi Tanács összetételét, tagjainak számát, a helyek elosztását (lehetőleg figyelembe véve a munkavállalók tevékenység, munkavállalói kategória és nem szerinti kiegyensúlyozott elosztásának szükségességét) és a hivatali időt;

c) az Európai Üzemi Tanács feladatait és tájékoztatási, illetve konzultációs eljárását illetve az Európai Üzemi Tanács és a nemzeti munkavállalói képviselői testületek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolat módozatait, tiszteletbe tartva az 1. cikk (3) bekezdésében említett elveket;

d) az Európai Üzemi Tanács üléseinek helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;

e) adott esetben az Európai Üzemi Tanácson belül létrehozott különbizottság összetételét, kinevezési eljárásait, feladatait és ülésezési rendjét;

f) az Európai Üzemi Tanács számára biztosítandó pénzügyi és anyagi erőforrásokat;

g) a megállapodás hatálybalépésének időpontját, a megállapodás időtartamát, a megállapodás módosításának vagy felbontásának módjait, illetve azokat az eseteket, ahol a megállapodást újra kell tárgyalni, valamint a megállapodás újratárgyalására vonatkozó eljárást ideértve amikor adott esetben a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében módosításokra kerül sor.

(3) A központi irányítás és a különleges tárgyaló testület írásban határozhat arról, hogy az Európai Üzemi Tanács helyett egy vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást alakít ki.

A megállapodásnak meg kell határoznia, hogy a munkavállalók képviselői milyen eljárás szerint jogosultak a nekik átadott tájékoztatás megvitatását lefolytatni.

Ennek a tájékoztatásnak különösen olyan, több tagállamra kiterjedő kérdésekre kell vonatkoznia, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a munkavállalók érdekeit.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett megállapodások, kivéve ha arról másképpen rendelkeznek, nem tartoznak az I. mellékletben foglalt másodlagos követelmények hatálya alá.

(5) A (2) és (3) bekezdésben említett megállapodások megkötése érdekében a különleges tárgyaló testület tagjai szótöbbséggel hoznak határozatot.

7. cikk

Másodlagos követelmények

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott cél elérése érdekében annak a tagállamnak a jogszabályai szerint megállapított másodlagos követelmények lesznek az irányadók, ahol a központi irányítás található:

- ha a központi irányítás és a különleges tanácsadó testület így határoz,

- ha a központi irányítás elutasítja az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérést követő hat hónapon belül a tárgyalások megkezdését,

- vagy

- ha e kérés időpontjától számított három év elteltével nem tudnak a 6. cikkben megállapítottak szerint megállapodásra jutni, és a különleges tárgyaló testület nem hoz az 5. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelő döntést.

(2) Az (1) bekezdésben említett másodlagos, a tagállamok jogszabályaiban elfogadott másodlagos követelményeknek meg kell felelniük az I. mellékletben foglalt rendelkezéseknek.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Bizalmas információk

(1) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanács tagjai és az őket segítő szakértők a tudomásukra jutott, kifejezetten bizalmas információt nem hozhatják nyilvánosságra.

Ugyanez vonatkozik a tájékoztatási és a konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselőkre is.

Ez a kötelezettség érvényesül az első és második albekezdésben említett személyekre nézve hivatali idejük lejárta után is, tartózkodási helyüktől függetlenül.

(2) Valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell arról - különleges esetekben és a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek és korlátozások mellett -, hogy a területén működő központi irányítás nem köteles olyan információt átadni, amely jellegénél fogva, objektív szempontok szerint, súlyosan veszélyeztetné az érintett vállalkozás működését, illetve sérelmes lenne rá nézve.

Valamely tagállam előzetes közigazgatási vagy bírósági jóváhagyás mellett nyújthat ilyen felmentést.

(3) A tagállamok olyan különleges rendelkezéseket hozhatnak a területükön működő vállalkozások központi irányítására vonatkozóan, amelyek a tájékoztatással és a véleménynyilvánítással kapcsolatosan közvetlenül és alapvetően bizonyos ideológiai iránymutatást követnek, amennyiben ezek a különleges rendelkezések már ezen irányelv elfogadásának időpontjában a nemzeti jogrendszer részét képezték.

9. cikk

Az Európai Üzemi Tanács és a munkavállalókkalkapcsolatos tájékoztatási és konzultációs eljárás működése

A központi irányításnak és az Európai Üzemi Tanácsnak az együttműködés szellemében egymás kölcsönös jogaira és kötelezettségeire tekintettel kell működnie.

Ugyanez vonatkozik a központi irányítás és a munkavállalói képviselők közötti, a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás keretében történő együttműködésre.

10. cikk

A munkavállalók képviselőinek szerepe és védelme

(1) Az egyéb testületek vagy szervezetek ilyen irányú hatáskörének sérelme nélkül az Európai Üzemi Tanács tagjai rendelkeznek az ezen irányelv által biztosított jogok alkalmazásához szükséges eszközökkel, és együttesen képviselik a közösségi szintű vállalkozás vagy közösségi szintű vállalkozáscsoport érdekeit.

(2) A 8. cikk sérelme nélkül az Európai Üzemi Tanács tagjai tájékoztatják a telephelyeken, illetve a közösségi szintű vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokban alkalmazott munkavállalók képviselőit, illetve ilyen képviselők hiányában a munkavállalókat az ezen irányelvvel összhangban megvalósult tájékoztatási és konzultációs eljárás tartalmáról és eredményéről.

(3) A különleges tárgyaló testületek tagjai, az Európai Üzemi Tanácsok tagjai, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében feladataikat végző munkavállalók képviselői a feladataik gyakorlása közben védelmet élveznek és ugyanolyan garanciákban részesülnek, mint amelyeket alkalmazásuk országában a hatályos nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat alapján a munkavállalók képviselői élveznek.

Ezt elsődlegesen a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanácsok ülésein, illetve a 6. cikk (3) bekezdésében említett megállapodással kapcsolatos bármely egyéb ülésen való részvételre, és azoknak a tagoknak a feladataik végzése érdekében történő távolmaradás idejére kifizetett munkabérre kell alkalmazni, akik a közösségi szintű vállalkozás vagy a közösségi szintű vállalkozáscsoport alkalmazottai.

A különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, jogosultak részt venni a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanács ülésein, illetve a 6. cikk (3) bekezdése alapján kialakított eljárások keretében tartott egyéb üléseken, amennyiben az említett tag vagy póttag az ülés időpontjában nem a tengeren vagy a hajózási társaság székhelye szerinti országtól eltérő ország kikötőjében tartózkodik.

Az üléseket, amennyiben lehetséges, úgy kell ütemezni, hogy az lehetővé tegye azon tagok vagy póttagok részvételét, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai.

Azokban az esetekben, amikor a különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, nem tudnak személyesen megjelenni egy ülésen, amennyiben lehetséges, mérlegelni kell az új információs és kommunikációs technológiák igénybevételének a lehetőségét.

(4) A különleges tárgyaló testület és az Európai Üzemi Tanács tagjai teljes fizetés mellett képzésben részesülnek, amennyiben erre a nemzetközi környezetben végzett képviselői munkájukhoz szükség van.

11. cikk

Ezen irányelv betartása

(1) Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a területén található közösségi szintű vállalkozások telephelyeinek vezetői és a közösségi szintű vállalkozáscsoportok vállalkozásainak vezető tisztviselői és munkavállalóinak képviselői, vagy - az adott esettől függően - a munkavállalók betartják az irányelvben megállapított kötelezettségeiket, függetlenül attól, hogy a központi irányítás az adott tagállam területén működik-e.

(2) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket az irányelv be nem tartásának eseteire; különösen gondoskodnak arról, hogy megfelelő közigazgatási, illetve bírósági eljárás álljon rendelkezésre, az ezen irányelvből származó kötelezettségek érvényesítése érdekében.

(3) A 8. cikk alkalmazása érdekében a tagállamok biztosítják közigazgatási, illetve bírósági fellebbviteli eljárások igénybevételét a munkavállalók képviselőinek kezdeményezésére, ha a központi irányítás bizalmas információkezelést kíván, vagy a szóban forgó cikk értelmében nem nyújt tájékoztatást.

Ezen eljárások körébe tartozhatnak a kérdéses információ bizalmasságának védelmét biztosítani hivatott eljárások.

12. cikk

Kapcsolat az egyéb közösségi és nemzeti rendelkezésekkel

(1) Az Európai Üzemi Tanács tájékoztatása és a vele folytatott konzultáció a nemzeti munkavállalói képviseleti testületek tájékoztatásához és konzultációjához kapcsolódik, tiszteletben tartva hatáskörüket, tevékenységi köreiket és az 1. cikk (3) bekezdésében említett elveket.

(2) Az Európai Üzemi Tanács és a nemzeti munkavállalói képviselői testületek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolatra vonatkozó szabályozást a 6. cikkben említett megállapodás állapítja meg. E megállapodás nem sértheti a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó nemzeti jog és/vagy gyakorlat rendelkezéseit.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy megállapodás által megállapított ilyen szabályozás hiányában az Európai Üzemi Tanácsban és a nemzeti munkavállalói képviselői testületekben is megtörténjék a tájékoztatás és a konzultáció, amennyiben a munkaszervezést vagy a munkavállalói szerződéseket jelentős mértékben módosító döntések meghozatalára lehet számítani.

(4) Ezen irányelv nem sérti a 2002/14/EK irányelvben meghatározott tájékoztatási és konzultációs eljárást, sem a 98/59/EK irányelv 2. cikkében vagy a 2001/23/EK irányelv 7. cikkében meghatározott különleges eljárásokat.

(5) Ezen irányelv végrehajtása nem képezhet megfelelő alapot semmiféle visszalépésre az egyes tagállamokban elért helyzettel és a munkavállalók védelmének általános szintjével kapcsolatban azokon a területeken, amelyekre alkalmazandó.

13. cikk

Kiigazítás

Amikor a közösségi szintű vállalkozás vagy közösségi szintű vállalkozáscsoport szerkezete jelentősen megváltozik és vagy nincs a hatályban lévő megállapodásokban erre vonatkozó rendelkezés, vagy pedig az alkalmazandó két vagy több megállapodás rendelkezései összeegyeztethetetlenek, a központi irányítás saját kezdeményezésére, vagy legalább 100 munkavállaló vagy képviselőik írásos kérelme alapján megkezdi az 5. cikkben említett tárgyalásokat legalább két különböző tagországban található legalább két vállalkozásban vagy telephelyen.

A különleges tárgyaló testületnek tagja a meglévő Európai Üzemi Tanács vagy a valamennyi meglévő Európai Üzemi Tanács legalább három tagja, az 5. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával választott vagy kinevezett tagokon kívül.

A tárgyalások során a meglévő Európai Üzemi Tanács(ok) folytatják működésüket az Európai Üzemi Tanács(ok) tagjai és a központi irányítás között létrejött megállapodás által esetlegesen kiigazított szabályok szerint.

14. cikk

Hatályos megállapodások

(1) A 13. cikk sérelme nélkül, az ezen irányelvből eredő kötelezettségeket nem kell alkalmazni olyan közösségi szintű vállalkozásokra, illetve közösségi szintű vállalkozáscsoportokra, amelyek esetében

a) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról rendelkező, a teljes munkaerőre vonatkozó megállapodást vagy megállapodásokat a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint kötötték, vagy ha az ilyen megállapodások kiigazítására a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkezett módosítások miatt került sor;

vagy

b) a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint megkötött megállapodást 2009. június 5. és 2011. június 5. között írtak alá vagy vizsgáltak felül.

Továbbra is a megállapodás aláírásakor vagy felülvizsgálatakor hatályos nemzeti jogot kell alkalmazni az első bekezdés b) pontjában említett vállalkozások és vállalkozáscsoportok esetében.

(2) Amikor az (1) bekezdésben említett megállapodások hatályukat vesztik, a szerződő felek közösen dönthetnek megújításukról vagy felülvizsgálatukról. Ha ilyen döntésre nem kerül sor, akkor ennek az irányelvnek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. cikk

Jelentéstétel

Legkésőbb 2016. június 5-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról, amelyet adott esetben megfelelő javaslatok kísérnek.

16. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1 cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, a 2. cikk (1) bekezdése f) és g) pontjának, a 3. cikk (4) bekezdésének, a 4. cikk (4) bekezdésének, az 5. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának, az 5. cikk (4) bekezdésének, a 6. cikk (2) bekezdése b), c), e) és g) pontjának, valamint a 10., 12., 13. és 14. cikknek és az I. melléklet 1. pontjának a), c) és d) alpontjának, valamint a 2. és 3. pontnak legkésőbb 2011. június 5-ig megfeleljenek, vagy biztosítják, hogy legkésőbb eddig az időpontig a szociális partnerek megállapodás útján bevezessék azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ezen irányelvben előírt eredményeket mindenkor biztosítani tudják.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

A II. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 94/45/EK irányelv 2011. június 6-án hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek nemzeti jogba történő átültetésére meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1), (5), (6) és (7) bekezdését, a 2. cikk (1) bekezdésének a)-e) pontját, h) és i) pontját, a 2. cikk (2) bekezdését, a 3. cikk (1), (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdését, a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, az 5. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdését, az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontját, a 6. cikk (1) bekezdését, a 6. cikk (2) bekezdésének a), d) és f) pontját, a 6. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, valamint a 7., 8., 9. és 11. cikket, továbbá az I. mellékletet 1. pontjának b), e) és f) alpontját, valamint a 4., 5. és 6. pontját, 2011. június 6-tól kell alkalmazni.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

MÁSODLAGOS KÖVETELMÉNYEK

A 7. cikkben említett

1. Az 1. cikk (1) bekezdésében előírt cél megvalósítása érdekében, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az Európai Üzemi Tanács létrehozására, összetételére és hatáskörére a következő szabályok vonatkoznak:

a) Az Európai Üzemi Tanács hatásköre az 1. cikk (3) bekezdésének megfelelően kerül meghatározásra.

Az Európai Üzemi Tanács tájékoztatása különösen a közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok szerkezetére, gazdasági és pénzügyi helyzetére, tevékenységeinek várható fejlődésére, valamint termelésére és értékesítésére vonatkozik. Az Európai Üzemi Tanács tájékoztatása és a vele való konzultáció különösen a foglalkoztatás és a befektetések helyzetére, illetve várható fejlődési irányára, a szervezetet érintő lényeges változásokra, új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetésére, a termelés áthelyezésére, egyesülésekre, a vállalkozások, a telephelyek vagy ezek fontos egységeinek leépítésére és bezárására, illetve a csoportos létszámleépítésekre vonatkoznak.

A konzultációnak lehetővé kell tennie a munkavállalók képviselői számára, hogy tárgyalhassanak a központi irányítással, és hogy indoklással ellátott választ kaphassanak bármely általuk kibocsátott véleményre.

b) Az Európai Üzemi Tanács a közösségi szintű vállalkozások vagy közösségi szintű vállalkozáscsoportok munkavállalóiból áll, akiket a munkavállalók képviselői, illetve ezek hiányában maguk a munkavállalók választanak meg, vagy neveznek ki.

Az Európai Üzemi Tanács tagjait a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban kell megválasztani, illetve kinevezni.

c) A közösségi szintű vállalkozások vagy közösségi szintű vállalkozáscsoportok az Európai Üzemi Tanács tagjait az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan választják meg vagy nevezik ki úgy, hogy minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden 10 %-a vagy ennek hányada után egy helyet biztosítanak.

d) Tevékenységei koordinálásának biztosítására az Európai Üzemi Tanácson belül egy legfeljebb öttagú különbizottságot választanak, amelynek rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik tevékenységei rendszeres ellátását.

Eljárási szabályait saját maga fogadja el.

e) A központi irányítást, illetve a vezetés bármely egyéb megfelelő szintjét tájékoztatni kell az Európai Üzemi Tanács összetételéről.

f) Az Európai Üzemi Tanácsnak a létrehozását követő négy év eltelte után meg kell vizsgálnia, hogy kezdjen-e tárgyalásokat a 6. cikkben említett megállapodás megkötésére, vagy továbbra is alkalmazza-e az e melléklet szerint elfogadott másodlagos követelményeket.

Értelemszerűen a 6. és 7. cikket kell alkalmazni, ha döntés születik a 6. cikk szerinti megállapodásra vonatkozóan, mely esetben a "különleges tárgyaló testület" fogalmának helyére az "Európai Üzemi Tanács" fogalom lép.

2. Az Európai Üzemi Tanács jogosult arra, hogy évente egyszer ülést tartson a központi irányítással, amely során a központi irányítás által összeállított jelentés alapján tájékoztatást kap és egyeztetést folytat a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdálkodásában bekövetkezett változásokról. A helyi irányítást ennek megfelelően tájékoztatni kell.

3. Különleges, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények vagy döntések - főképpen a vállalkozások vagy telephelyeik áthelyezése vagy bezárása, illetve csoportos létszámleépítések - esetében a különbizottság, illetve ilyen bizottság hiányában az Európai Üzemi Tanács jogosult arra, hogy mindezekről tájékoztatást kapjon. Kérésére jogában áll találkozni a központi irányítással, illetve a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport saját döntési jogkörrel rendelkező egyéb megfelelő szintű vezetőivel annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljanak vele.

Az Európai Üzemi Tanácsnak azon tagjai, akiket a kérdéses körülmények vagy döntések által közvetlenül érintett telephelyek és/vagy vállalkozások választottak meg vagy neveztek ki, szintén jogosultak a különbizottsággal folytatott értekezleten való részvételre, amennyiben erre sor kerül.

E tájékoztatót és konzultációs megbeszélést a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani, és annak a központi irányítás, illetve a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport bármely egyéb megfelelő szintű vezetői által összeállított jelentésen kell alapulnia, amelyről az értekezlet végén, illetve ésszerű időn belül véleményt nyilváníthatnak.

Ez a megbeszélés nem sértheti a központi irányítás előjogait.

A fenti körülmények között folyó tájékoztatás és konzultáció nem sérti az 1. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikkben említett rendelkezéseket.

4. A tagállamok szabályozhatják a tájékoztató és konzultációs tárgyalások elnöklési rendjét.

A központi irányítással tartandó tárgyalást megelőzően az Európai Üzemi Tanácsnak, illetve a - szükség esetén a 3. pont második bekezdése alapján kibővített - különbizottságnak jogában áll a vezetés részvétele nélkül ülésezni.

5. Az Európai Üzemi Tanács, illetve a különbizottság munkáját általa kiválasztott szakértők segíthetik, ha erre feladatainak teljesítéséhez szükség van.

6. Az Európai Üzemi Tanács működési költségeit a központi irányítás fedezi.

Az érintett központi irányításnak olyan pénzügyi és anyagi erőforrásokat kell biztosítania az Európai Üzemi Tanács tagjai számára, hogy azok kötelezettségeiket megfelelő módon teljesíthessék.

Különösen az értekezletek szervezésének és a tolmácsolásnak a költségét, illetve az Európai Üzemi Tanács és a különbizottság tagjainak szállás- és útiköltségét fedezi a központi irányítás, kivéve ha másként állapodtak meg.

Ezzel az elvvel összhangban a tagállamok meghatározhatnak költségvetési szabályokat a különleges tárgyaló testület működését illetően. A költségviselést különösen oly módon korlátozhatják, hogy a központi irányítás csak egy szakértő költségét fedezi.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai

(a 17. cikk szerint)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők

(a 17. cikk szerint)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) A 2008. december 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) Az Európai Parlament 2008. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. december 17-i határozata.

( 3 ) HL L 254., 1994.9.30., 64. o.

( 4 ) HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

( 5 ) HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

( 6 ) HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

( 7 ) Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló, 1997. december 15-i 97/74/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 1998.1.16., 22. o.).

( 8 ) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

( 9 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.