32004R0139[1]

A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)

A TANÁCS 139/2004/EK RENDELETE

(2004. január 20.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről

(az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)

(EGT vonatkozású szöveg)

1. cikk

Hatály

(1) A 22. cikknek és a 4. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül e rendelet minden, e cikk meghatározása szerint közösségi léptékű összefonódásra vonatkozik.

(2) Egy összefonódás akkor közösségi léptékű, ha:

a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és

b) az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót,

kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

(3) Egy összefonódás, amely nem éri el a (2) bekezdés szerinti küszöbértékeket, közösségi léptékű, ha:

a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót;

b) legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;

c) a b) pont alapján számításba vett legalább három tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; és

d) legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót,

kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

(4) Azoknak a statisztikai adatoknak az alapján, amelyeket a tagállamok rendszeresen szolgáltathatnak, a Bizottság 2009. július 1-jéig jelentést tesz a Tanácsnak a (2) és (3) bekezdés szerinti küszöbértékek és feltételek alkalmazásáról, és az (5) bekezdésnek megfelelően javaslatokat tehet.

(5) A 4. cikkben említett jelentést követően, és a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel eljárva felülvizsgálhatja a (3) bekezdésben említett küszöbértékeket és kritériumokat.

2. cikk

Az összefonódások értékelése

(1) Azon összefonódásokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, e rendelet céljaival és az alábbi rendelkezésekkel összhangban kell értékelni, annak megállapítására, hogy összeegyeztethetők-e a közös piaccal, vagy sem.

Az értékelés elkészítése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie:

a) a közös piacon belül a hatékony verseny fenntartásának és továbbfejlesztésének szükségességét, tekintettel többek között valamennyi érintett piac szerkezetére, és a Közösségen belüli, illetve azon kívüli vállalkozások által támasztott tényleges vagy potenciális versenyre;

b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét, valamint gazdasági és pénzügyi erejét, a szállítók és felhasználók számára nyitva álló választási lehetőségeket, hozzáférésüket a készletekhez és piacokhoz, a piacra lépés bármilyen jogi vagy más akadályát, az érintett áruk és szolgáltatások iránti kereslet-kínálat alakulását, a közbenső és végső fogyasztók érdekeit, valamint a műszaki és gazdasági fejlődés fejleményeit, feltéve hogy ez a fogyasztók számára előnyös, és nem akadályozza a versenyt.

(2) Azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt nem akadályozná jelentősen, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(3) Azt az összefonódást, amely különösen létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt jelentősen akadályozná, a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani.

(4) Amennyiben a közös vállalat 3. cikk szerinti összefonódást jelentő létrehozásának célja és hatása a függetlennek megmaradó vállalkozások versenymagatartásának egyeztetése, az ilyen egyeztetést a Szerződés 81. cikke (1) és (3) bekezdésének kritériumai szerint kell értékelni annak megállapítása céljából, hogy a művelet a közös piaccal összeegyeztethető-e.

(5) Ennek az értékelésnek az elkészítése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen, hogy:

- két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységeit a közös vállalatéval azonos piacon, vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacához képest feljebb ("upstream") vagy lejjebb ("downstream") található, vagy egy olyan szomszédos piacon, amely szorosan kapcsolódik ehhez a piachoz,

- az egyeztetés, amely a közös vállalat létrehozásának közvetlen következménye, az érintett vállalkozások számára biztosítja-e azt a lehetőséget, hogy kiküszöböljék a versenyt az érintett termékek és szolgáltatások jelentős része tekintetében.

3. cikk

Az összefonódás fogalmának meghatározása

(1) Vállalkozások összefonódása jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően:

a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad; vagy

b) egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más vállalkozás egésze vagy része felett.

(2) Az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen:

a) a vállalkozás eszközei egészének vagy részének tulajdonjoga vagy használati joga révén;

b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.

(3) Az irányítást olyan személyek vagy vállalkozások szerzik meg, amelyek:

a) ezen jogok tulajdonosai vagy ezen szerződések kedvezményezettjei; vagy

b) noha nem tulajdonosai ezen jogoknak, illetve nem kedvezményezettjei ezen szerződéseknek, de jogukban áll a belőlük származó jogok gyakorlása.

(4) Egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátó közös vállalat létrehozása az (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódásnak minősül.

(5) Nem minősül összefonódásnak:

a) ha hitelintézetek vagy más pénzügyi intézmények vagy biztosítótársaságok, amelyek szokásos tevékenységük során saját számlájukra vagy mások számlájára folytatott értékpapír-kereskedelmet vagy -ügyleteket végeznek, ideiglenes jelleggel értékpapírokat birtokolnak, amelyeket továbbértékesítési céllal egy vállalkozásban szereztek, feltéve hogy nem gyakorolják az értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat a vállalkozás versenymagatartásának meghatározására, illetve hogy az ilyen szavazati jogokat csak a vállalkozás vagy a vállalkozás eszközei teljes vagy részleges értékesítésének, illetve az értékpapírok értékesítésének előkészítése céljából gyakorolják, és az értékesítés a vásárlás napját követő egy éven belül megtörténik; ezt az időszakot a Bizottság kérelemre kiterjesztheti abban az esetben, ha az ilyen intézmények vagy társaságok igazolni tudják, hogy az értékesítést ésszerű módon nem lehetett lebonyolítani a kijelölt határidőn belül;

b) az irányítást egy állami tisztségviselő szerzi meg egy tagállam felszámolással, csődeljárással, fizetésképtelenséggel, fizetések beszüntetésével, kényszeregyezséggel vagy ehhez hasonló eljárással kapcsolatos jogának megfelelően;

c) az (1) bekezdés b) pontjában említett műveleteket, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontján alapuló, a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv ( 1 ) 5. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi holding társaságok végzik, feltéve hogy a holdinggal kapcsolatos szavazati jogokat, különösen azon vállalkozások vezetőségi és a felügyelő bizottsági tagjai kinevezésével kapcsolatban, amelyekben részesedéssel rendelkeznek, csak e befektetések teljes értékének megőrzése érdekében gyakorolják, és nem azért, hogy közvetlenül vagy közvetve meghatározzák e vállalkozások versenymagatartását.

4. cikk

Az összefonódások előzetes bejelentése és a bejelentés előtti áttétel a bejelentő felek kérelmére

(1) Az e rendeletben megjelölt, közösségi léptékű összefonódásokat a Bizottságnál az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét, vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni.

A bejelentés akkor is lehetséges, ha az érintett vállalkozások bizonyítják a Bizottságnak jóhiszemű szerződéskötési szándékukat, vagy nyilvános ajánlat esetén az ajánlattételi szándék nyilvános közzétételekor, feltéve hogy a szándékolt megállapodás vagy nyilvános ajánlat közösségi léptékű összefonódást eredményez.

E rendelet alkalmazásában a "bejelentett összefonódás" kifejezés vonatkozik a második albekezdésnek megfelelően bejelentett, szándékolt összefonódásokra is. E cikk (4) és (5) bekezdésének alkalmazásában, az "összefonódás" kifejezés magában foglalja a második albekezdés szerinti értelemben vett szándékolt összefonódásokat is.

(2) Valamennyi a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett összeolvadásból, vagy a közös irányítás 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett megszerzéséből létrejött összefonódást, esettől függően az összeolvadó feleknek, vagy a közös irányítást szerzőknek együttesen kell bejelenteniük. Minden más esetben a bejelentést az a személy vagy vállalkozás köteles megtenni, amely egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett irányítást szerez.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely bejelentett összefonódás e rendelet hatálya alá tartozik, a bejelentés tényét az érintett vállalkozások nevének, származási országának, az összefonódás jellegének és az érintett gazdasági ágazatoknak a megjelölésével közzéteszi. A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(4) Az összefonódás (1) bekezdés értelmében vett bejelentését megelőzően, a (2) bekezdésben említett személyek, vagy vállalkozások a Bizottságot indoklással ellátott beadvánnyal tájékoztathatják arról, hogy az összefonódás egy tagállam olyan piacán gyakorolhat jelentős hatást a versenyre, amely piac egy elkülönült piac valamennyi jellegzetességét mutatja, és ezért azt egészben vagy részben a tagállamnak kellene vizsgálnia.

A Bizottság e beadványt haladéktalanul továbbítja az összes tagállamnak. Az indoklással ellátott beadványban említett tagállam a beadvány átvételétől számított 15 munkanapon belül kinyilvánítja beleegyezését vagy bele nem egyezését az ügy áttételére irányuló kérelemre vonatkozóan. Ha e határidőn belül a tagállam nem határoz, ezt beleegyezésnek kell tekinteni.

A tagállam bele nem egyezése kivételével, ha Bizottság úgy ítéli meg, hogy ilyen elkülönült piac létezik, és ezen a piacon az összefonódás versenyre gyakorolt hatása jelentős lehet, úgy határozhat, hogy az ügyet egészben vagy részben a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz teszi át, ezen állam nemzeti versenyjogának alkalmazása céljából.

Az ügy harmadik albekezdéssel összhangban történő áttételére vonatkozó határozatot a Bizottság az indoklással ellátott beadvány kézhezvételét követő 25 munkanapon belül hozza meg. A Bizottság határozatáról tájékoztatja a többi érintett tagállamot és személyt vagy vállalkozást. Ha a Bizottság ezen időszakon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy az érintett személyek vagy vállalkozások beadványával összhangban az ügy áttételéről határozott.

Ha a Bizottság a harmadik és negyedik albekezdésnek megfelelően az ügy egészének áttételéről határoz, vagy úgy kell tekinteni, hogy ilyen határozatot hozott, nem kell bejelentést tenni az (1) bekezdésnek megfelelően, és a nemzeti versenyjogot kell alkalmazni. A 9. cikk (6)-(9) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) A 3. cikkben meghatározott olyan összefonódásra tekintettel, amely az 1. cikk értelmében véve nem közösségi léptékű, és legalább három tagállam nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható, a (2) bekezdésben említett személyek és vállalkozások a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz történő bármely bejelentést megelőzően indoklással ellátott beadványokkal tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az összefonódást a Bizottságnak kellene megvizsgálnia.

A Bizottság e beadványt haladéktalanul továbbítja az összes tagállamnak.

Az összefonódás megvizsgálására saját nemzeti versenyjoga értelmében hatáskörrel rendelkező bármely tagállam az indoklással ellátott beadvány átvételétől számított 15 munkanapon belül kinyilváníthatja egyet nem értését az ügy áttételére vonatkozó kérelmet illetően.

Amennyiben a harmadik albekezdéssel összhangban a 15 munkanapos időszakon belül legalább a tagállamok egyike kinyilvánította egyet nem értését, az ügy nem tehető át. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes tagállamot és az érintett személyeket vagy vállalkozásokat az ilyen egyet nem értésről.

Amikor a harmadik albekezdéssel összhangban a 15 munkanapon belül a tagállamok egyike sem nyilvánította ki egyet nem értését, az összefonódást közösségi léptékűnek kell tekinteni, és azt a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdéssel összhangban be kell jelenteni. Ez esetben egyetlen tagállam sem alkalmazza nemzeti versenyjogát az összefonódásra.

(6) A Bizottság 2009. július 1-jéig jelentést tesz a Tanácsnak a (4) és (5) bekezdés alkalmazásáról. E jelentést követően, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel eljárva felülvizsgálhatja a (4) és (5) bekezdést.

5. cikk

A forgalom kiszámítása

(1) A teljes forgalom e rendelet értelmében az érintett vállalkozások által az előző pénzügyi évben a vállalkozások rendes tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények és a hozzáadottérték-adó, valamint a forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után. Egy érintett vállalkozás teljes forgalma nem tartalmazza a (4) bekezdésben említett vállalkozások bármelyike közötti termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.

A Közösségen és a tagállamon belüli forgalom az esettől függően a Közösségen vagy a tagállamon belüli vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak értékesített termékeket és teljesített szolgáltatásokat foglalja magában.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésében valósul meg, akár jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az összefonódás által érintett részekhez kapcsolódó forgalmat kell figyelembe venni az eladó vagy az eladók tekintetében.

Az első albekezdés szerinti értelemben vett két vagy több ügyletet, amelyek ugyanazon személyek vagy vállalkozások között két éven belül történnek, egy és ugyanazon összefonódásnak kell tekinteni, amely az utolsó ügylet napján jön létre.

(3) A forgalom helyett a következőket kell használni:

a) hitelintézetek és más pénzügyi intézmények esetén, a 86/635/EGK ( 2 ) tanácsi rendeletben meghatározott alábbi bevételi tételek összege, adott esetben a hozzáadottérték-adó, valamint közvetlenül a tételekhez kapcsolódó egyéb adók levonása után:

i. kamatok és kamatjellegű bevételek;

ii. bevétel értékpapírokból:

- bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,

- bevétel részesedésből,

- bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből;

iii. kapott jutalékbevételek;

iv. pénzügyi műveletek nettó nyeresége;

v. egyéb bevétel üzleti tevékenységből.

Hitelintézetek és pénzügyi intézmények Közösségen vagy egy tagállamon belüli forgalma magában foglalja azokat a fent meghatározott bevételi tételeket, amelyeket az intézmény Közösségen belül, vagy az érintett tagállamokban létrehozott fióktelepe vagy részlege kap;

b) biztosítóintézetek esetén a lekötött bruttó biztosítási díjak értéke, amely magában foglalja a biztosítóintézet által vagy nevében megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett teljes összeget és követeléseket, a kifizetett viszontbiztosítási díjakat, a biztosítási díj összege alapján vagy a biztosítási díjak egészére kivetett adók és járulékok levonása után; tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének b), c) és d) pontja az 1. cikk (2) és (3) bekezdésének utolsó része tekintetében, a Közösségen belül illetve az adott tagállamon belül honos személyektől beszedett bruttó biztosítási díjakat kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az 1. cikk (2) bekezdése értelmében valamely érintett vállalkozás teljes forgalmát a következők forgalmának összegzésével kell kiszámítani:

a) az érintett vállalkozás;

b) azon vállalkozások, amelyekben az érintett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

i. a tőkének vagy a vállalkozás eszközeinek több mint felét birtokolja; vagy

ii. jogosult a szavazati jogok több mint felét gyakorolni; vagy

iii. jogosult a felügyelő bizottság, az igazgatótanács vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felét kinevezni; vagy

iv. jogosult a vállalkozás ügyeit irányítani;

c) azon vállalkozások, amelyek egy érintett vállalkozásban a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

d) azon vállalkozások, amelyekben egy, a c) pontban említett vállalkozás a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

e) azon vállalkozások, amelyekben két vagy több, az a)-d) pontban említett vállalkozás közösen rendelkezik a b) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel.

(5) Ha az összefonódásban érintett vállalkozások közösen rendelkeznek a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, akkor e rendelet alkalmazásában az érintett vállalkozások teljes forgalmának kiszámításánál:

a) nem kell figyelembe venni azt a forgalmat, amely a közös vállalkozás és az érintett vállalkozások mindegyike, vagy bármely más, ezek bármelyikéhez a (4) bekezdés b)-e) pontban meghatározott módon kapcsolódó vállalkozás között történő termékeladásból vagy szolgáltatások nyújtásából származik;

b) figyelembe kell venni azt a forgalmat, amely a közös vállalkozás és bármilyen harmadik vállalkozás között történő termékeladásból és szolgáltatások nyújtásából származik. Ezt a forgalmat egyenlően kell elosztani az érintett vállalkozások között.

6. cikk

A bejelentés megvizsgálása és az eljárás megindítása

(1) A Bizottság a bejelentést annak kézhezvétele után azonnal megvizsgálja.

a) Ha arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett összefonódás nem tartozik e rendelet hatálya alá, akkor ezt határozatával rögzíti.

b) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a bejelentett összefonódás - jóllehet e rendelet hatálya alá tartozik - nem támaszt komoly kétségeket a közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, akkor nem kifogásolja azt, és kinyilvánítja annak összeegyeztethetőségét a közös piaccal.

Az összefonódás megvalósulásához szükséges és közvetlenül kapcsolódó korlátozások, az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat hatálya alá tartozónak tekintendők.

c) A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás e rendelet hatálya alá tartozik, és komoly kétségeket támaszt a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, a Bizottság az eljárás megindítása mellett határoz. A 9. cikk sérelme nélkül, az ilyen eljárást a 8. cikk (1)-(4) bekezdésében előírt határozattal zárja le, hacsak az érintett vállalkozások nem bizonyítják a Bizottságnak kielégítő módon, hogy felhagytak az összefonódással.

(2) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az érintett vállalkozások által történő módosítást követően a bejelentett összefonódás nem támaszt az (1) bekezdés értelmében vett komoly kétségeket, az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja az (1) bekezdés b) pontja alapján.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatához a Bizottság feltételeket és kötelezettségeket fűzhet, hogy biztosítsa az érintett vállalkozások által a Bizottsággal szemben az összefonódás közös piaccal összeegyeztethetővé tétele érdekében tett kötelezettségvállalások teljesítését.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés a) vagy b) pontja értelmében hozott határozatát visszavonhatja, ha:

a) ha a határozat téves információn alapult, amiért az egyik érintett vállalkozás felelős, vagy ha azt megtévesztéssel szerezték meg;

vagy

b) az érintett vállalkozás a határozathoz fűzött kötelezettséget megszegi.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a Bizottság az (1) bekezdés alapján hozhat határozatot, anélkül hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett határidők kötnék.

(5) A Bizottság határozatáról haladéktalanul értesíti az érintett vállalkozásokat és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait.

7. cikk

Összefonódások felfüggesztése

(1) Az 1. cikkben meghatározott közösségi léptékű, vagy a 4. cikk (5) bekezdése alapján a Bizottság által vizsgálandó összefonódás nem valósulhat meg bejelentése előtt, vagy míg a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozat, vagy a 10. cikk (6) bekezdése szerinti vélelem a közös piaccal összeegyeztethetőnek nem nyilvánította.

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az olyan nyilvános vételi ajánlatok alkalmazását, vagy az olyan értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatát, amelyek olyan piacon, mint például a tőzsde, forgalomba hozható értékpapírokra válthatók, amelyek által a 3. cikk értelmében vett irányítást több eladótól szerzik meg, feltéve ha:

a) az összefonódást a 4. cikk szerint haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak; és

b) a szerző fél nem gyakorolja az adott értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogot, vagy csak befektetése teljes értékének megóvására gyakorolja azokat, a Bizottság által a (3) bekezdés értelmében adott mentesítés alapján.

(3) A Bizottság kérelemre mentesíthet az (1) vagy (2) bekezdés által meghatározott kötelezettségek alól. A mentesítés iránti kérelemnek indokolást kell tartalmaznia. A kérelemről való döntés során a Bizottság figyelembe veszi többek közt a felfüggesztés hatásait az összefonódással érintett egy vagy több vállalkozásra, vagy harmadik személyre, és azt, hogy az összefonódás mennyiben fenyegeti a versenyt. A hatékony verseny feltételeinek biztosítása érdekében a mentesítést feltételekhez és kötelezettségekhez lehet kötni. A mentesítést kérelmezni, és megadni bármikor, még a bejelentés megtétele előtt vagy az ügylet után is lehet.

(4) Bármilyen, az (1) bekezdés megsértésével végrehajtott ügylet érvényessége a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 8. cikk (2) és (3) bekezdése szerint hozott határozattól, vagy a 10. cikk (6) bekezdése szerint felállított vélelemtől függ.

E cikknek nincs kihatása az értékpapírokkal lebonyolított ügyletek érvényességére, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyek olyan más értékpapírokra válthatók, amelyek olyan piacon, mint például a tőzsde, forgalomba hozhatók, kivéve ha a vevő és az eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügyletet az (1) bekezdés megsértésével bonyolították le.

8. cikk

A Bizottság határozathozatali hatásköre

(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely bejelentett összefonódás megfelel a 2. cikk (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, valamint - a 2. cikk (4) bekezdésben említett esetekben - a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

Az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatot úgy kell tekinteni, hogy az az összefonódás megvalósulásához közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokra is kiterjed.

(2) Ha a Bizottság megállapítja, hogy - a vállalkozások által elvégzett módosítások után - valamely bejelentett összefonódás megfelel a 2. cikk (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, valamint - a 2. cikk (4) bekezdésében említett esetekben - a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

A Bizottság határozatához feltételeket és kötelezettségeket fűzhet, hogy biztosítsa az érintett vállalkozások által a Bizottsággal szemben az összefonódás közös piaccal összeegyeztethetővé tétele érdekében vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

Az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatot úgy kell tekinteni, hogy az összefonódás megvalósulásához közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokra is kiterjed.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely összefonódás megfelel a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételnek, vagy - a 2. cikk (4) bekezdésben említett esetekben - a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, határozatot hoz, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja.

(4) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az összefonódás:

a) már megvalósult, és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánították; vagy

b) egy, a (2) bekezdés alapján hozott határozathoz fűzött feltétel megsértésével valósult meg, amely határozat azt állapítja meg, hogy a feltétel hiányában az összefonódás megfelelne a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumnak, vagy - a 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott esetekben - nem felelne meg a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak,

a Bizottság:

- kötelezheti az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére, különösen az összeolvadás megszüntetésével vagy az összes megszerzett részesedés és eszköz értékesítésével, hogy ily módon visszaállítsák az összefonódás megvalósulása előtt fennálló helyzetet; amennyiben az összefonódás megvalósulása előtt fennálló helyzet helyreállítása nem lehetséges az összefonódás megszüntetésén keresztül, a Bizottság bármilyen egyéb intézkedést meghozhat, amely alkalmas az összefonódás előtt fennálló helyzet lehető legnagyobb mértékű helyreállítására,

- elrendelhet bármilyen egyéb megfelelő intézkedést, hogy biztosítsa, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megszüntessék vagy a határozatában előírt helyreállító intézkedéseket megtegyék.

Az első albekezdés a) pontja alá tartozó esetekben, az ezen albekezdésben említett intézkedéseket a Bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerinti határozattal vagy egy külön határozattal írhatja elő.

(5) A Bizottság a hatékony verseny feltételeinek helyreállítására vagy megóvására alkalmas ideiglenes intézkedéseket rendel el, amennyiben az összefonódás:

a) a 7. cikket megszegve valósult meg, és még nem hoztak határozatot a közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően;

b) a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy e cikk (2) bekezdése alapján a határozathoz fűzött feltétel megszegésével valósult meg;

c) már megvalósult, és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánították.

(6) A Bizottság az (1) és (2) bekezdés szerint hozott határozatát visszavonhatja, amennyiben:

a) az összeegyeztethetőségről szóló nyilatkozat téves információn alapult, amiért az egyik érintett vállalkozás a felelős, vagy ha azt megtévesztéssel szerezték meg; vagy

b) az érintett vállalkozások a határozathoz fűzött bármelyik kötelezettségüket megsértik.

(7) A Bizottság az (1)-(3) bekezdés szerinti határozatot anélkül hozhatja meg, hogy kötnék a 10. cikk (3) bekezdésében említett határidők, amennyiben:

a) megállapítja, hogy az összefonódás a következőképpen valósult meg

i. a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott határozathoz fűzött feltétel megsértésével; vagy

ii. a (2) bekezdés alapján hozott határozathoz a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban fűzött feltétel megsértésével, amely feltétel hiányában komoly kételyek merülnének fel az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségét érintően; vagy

b) a határozatot a (6) bekezdés szerint visszavonták.

(8) A Bizottság határozatáról haladéktalanul értesíti az érintett vállalkozásokat és a tagállamok illetékes hatóságait.

9. cikk

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz történő áttétel

(1) A Bizottság a bejelentett összefonódást az érintett vállalkozásoknak és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak haladéktalanul tudomására hozott határozattal az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz teheti át a következő körülmények között.

(2) A bejelentés másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül egy tagállam saját kezdeményezésére vagy a Bizottság felhívására tájékoztathatja a Bizottságot, amely tájékoztatja az érintett vállalkozásokat, hogy:

a) az összefonódás azzal fenyeget, hogy jelentősen befolyásolja a versenyt az adott tagállamon belül egy olyan piacon, amely rendelkezik egy elkülönült piac valamennyi jellegzetességével; vagy

b) az összefonódás egy adott tagállamon belül olyan piacon befolyásolja a versenyt, amely rendelkezik egy elkülönült piac valamennyi jellegzetességével, és nem képezi a közös piac jelentős részét.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy tekintettel a termékek vagy szolgáltatások piacára és a (7) bekezdés szerinti földrajzi referenciapiacra, létezik ilyen elkülönült piac, és létezik ilyen fenyegetés, akkor:

a) vagy maga a Bizottság jár el az ügyben, e rendeletnek megfelelően; vagy

b) az ügy egészét vagy egy részét az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz teszi át az adott állam nemzeti versenyjogának alkalmazása céljából.

Ha azonban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ilyen elkülönült piac vagy fenyegetés nem létezik, akkor erről az érintett tagállamhoz címzett határozatot hoz, és maga jár el az ügyben e rendeletnek megfelelően.

Amennyiben egy tagállam tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően, hogy egy összefonódás a területén belül egy elkülönült piacon - amely nem képezi a közös piac jelentős részét - befolyásolja a versenyt, akkor a Bizottság az ügy egészét vagy az érintett elkülönült piaccal kapcsolatos egy részét átteheti, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen elkülönült piac befolyásolt.

(4) A (3) bekezdés szerinti áttételről vagy az át nem tételről határozatot kell hozni:

a) főszabályként a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időn belül, ha a Bizottság nem indította meg az eljárást a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint; vagy

b) legfeljebb az érintett összefonódásról szóló bejelentéstől számított 65 munkanapon belül, ha a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján megindította az eljárást anélkül, hogy az előkészítő lépéseket megtette volna a 8. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint az érintett piacon a hatékony verseny fenntartásához vagy helyreállításához szükséges intézkedések meghozatalára.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában említett 65 munkanapon belül a Bizottság az érintett tagállam által küldött emlékezető ellenére sem hozott döntést az ügy (3) bekezdés szerinti áttételéről, és nem tette meg a (4) bekezdés b) pontjában említett előkészítő lépéseket sem, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság az ügynek az érintett tagállam részére történő áttételéről határozott a (3) bekezdés b) pontjának megfelelően.

(6) A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága indokolatlan késedelem nélkül dönt az ügyben.

A bizottsági áttételt követő 45 munkanapon belül az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja az érintett vállalkozásokat az előzetes versenyjogi értékelés eredményéről, és arról, hogy milyen további intézkedéseket szándékozik tenni, ha vannak ilyen intézkedések. Az érintett tagállam kivételesen felfüggesztheti ezt a határidőt, ha az érintett vállalkozások a nemzeti versenyjog előírásai szerint nem továbbították számára a szükséges információt.

Ha a nemzeti jog bejelentést ír elő, a 45 munkanapos időtartam a teljes bejelentésnek az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága általi kézhezvételét követő munkanapon kezdődik.

(7) A földrajzi referenciapiac azt a területet foglalja magában, amelyen az érintett vállalkozások a termékek és szolgáltatások kínálatával és keresletével fellépnek, amely piacon a versenyfeltételek megfelelően homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mivel különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérnek az utóbbiakon. Ezen értékelésnek figyelembe kell vennie különösen az érintett termékek és szolgáltatások jellegét és jellemzőit, a belépési korlátok vagy fogyasztói preferenciák létezését, a vállalkozások az érintett területen és a szomszédos területeken fennálló piaci részesedései közötti érzékelhető különbségeket, illetve a jelentős árkülönbségeket.

(8) Az e cikkben szereplő rendelkezések alkalmazása során az érintett tagállam csak olyan intézkedéseket hozhat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a hatékony verseny megőrzéséhez vagy helyreállításához az érintett piacon.

(9) A Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, bármely tagállam a Bírósághoz fordulhat, és különösen a Szerződés 243. cikkének alkalmazását kérheti saját nemzeti versenyjogának alkalmazása érdekében.

10. cikk

Az eljárás megindításának és a határozatok meghozatalának határideje

(1) A 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a 6. cikk (1) bekezdésében említett határozatokat legfeljebb 25 munkanapon belül kell meghozni. Ez a határidő a bejelentés kézhezvételét követő munkanapon kezdődik, vagy ha a bejelentésben szolgáltatandó információ hiányos, a hiánytalan információ kézhezvételét követő munkanapon.

Ez az időtartam 35 munkanapra hosszabbodik, ha a Bizottsághoz egy tagállamtól kérelem érkezik a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban, vagy, ha az érintett vállalkozások a 6. cikk (2) bekezdésének értelmében az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségének megteremtése érdekében kötelezettségeket vállalnak.

(2) A bejelentett összefonódásokra vonatkozó, a 8. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti határozatokat meg kell hozni, amint úgy tűnik, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett súlyos kétségek - különösen az érintett vállalkozások által végrehajtott módosítások eredményeként - megszűntek, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott határidőre.

(3) A 8. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a bejelentett összefonódásokkal kapcsolatos, a 8. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti határozatokat legkésőbb az eljárás megindításának napjától számított 90 munkanapon belül meg kell hozni. Az időtartam 105 munkanapra hosszabbodik meg, ha az érintett vállalkozások a 8. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően, az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségének megteremtése érdekében kötelezettségeket vállalnak, kivéve ha e kötelezettségeket az eljárás megindítását követő 55 munkanapon belül vállalják.

Az első albekezdésben meghatározott időtartamok ugyancsak meghosszabbodnak, ha bejelentést tevő felek ezt kérelmezik az eljárás 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megindulását követő 15 munkanapon belül. A bejelentést tevő felek ezt csak egyszer kérelmezhetik. Hasonlóan, az eljárás megindítását követően az első albekezdésben meghatározott határidőket a Bizottság a bejelentést tevő felek egyetértésével bármikor meghosszabbíthatja. Az ezen albekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes tartama nem lépheti túl a 20 munkanapot.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidőt kivételesen fel lehet függeszteni, ha - olyan körülmények miatt, amelyekért az összefonódásban érintett vállalkozások egyike felelős - a Bizottságnak a 11. cikk szerinti határozattal információt kellett kérnie, vagy a 13. cikk szerinti vizsgálatot kellett elrendelnie.

Az első albekezdést a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett határidőre is alkalmazni kell.

(5) Ha a Bíróság olyan ítéletet hoz, amely teljes egészében vagy részben megsemmisíti a bizottsági határozatot, amely az e cikkben meghatározott határidőktől függ, a Bizottság újból megvizsgálja az összefonódást, hogy a 6. cikk (1) bekezdése szerint határozatot hozzon.

Az összefonódásokat az aktuális piaci feltételek fényében újból meg kell vizsgálni.

A bejelentést tevő felek haladéktalanul új bejelentést tesznek, vagy kiegészítik az eredeti bejelentést, ha a bejelentés hiányossá válik a kialakult piaci feltételek vagy a szolgáltatott információ változása következtében. Ha nem történik ilyen változás, a felek ezt haladéktalanul igazolják.

Az (1) bekezdésben meghatározott határidők az új bejelentéssel, a kiegészített bejelentéssel, vagy a harmadik albekezdés szerinti igazolás által nyújtott teljes információ kézhezvételét követő munkanapon kezdődnek.

A második és harmadik albekezdést a 6. cikk (4) bekezdésében és a 8. cikk (7) bekezdésében említett esetekben is alkalmazni kell.

(6) Amennyiben a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének b), vagy c) pontja vagy a 8. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján nem hozott határozatot az (1), illetve (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül, akkor úgy kell tekinteni, hogy az összefonódást a 9. cikk sérelme nélkül a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánították.

11. cikk

Információkérés

(1) A Bizottság az e rendeletből fakadó feladatainak végrehajtásához szükséges valamennyi információt egyszerű kérelemmel vagy határozattal igényelheti a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól.

(2) A személyeknek, vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak küldött, információra vonatkozó egyszerű kérelmében a Bizottság megjelöli kérelmének jogalapját és célját, meghatározza a kért információt és a szolgáltatására nyitva álló határidőt, valamint a téves vagy félrevezető információ szolgáltatásáért a 14. cikkben előírt szankciókat.

(3) Amikor a Bizottság határozatban kér személyeket, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait információszolgáltatásra, megjelöli kérelmének jogalapját és célját, meghatározza a kért információt és a szolgáltatására nyitva álló határidőt. Megjelöli a 14. cikkben előírt szankciókat, és a megjelöli vagy kiszabja a 15. cikkben meghatározottakat. Megjelöli továbbá a határozat bíróság előtti megtámadására vonatkozó jogot.

(4) A kért információt vállalkozások esetében azok tulajdonosai vagy képviselői, jogi személyek, társaságok, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében a képviseletükre jogszabály vagy az alapszabály által felhatalmazott személyek szolgáltatják az érintett vállalkozások nevében. A kellően felhatalmazott személyek ügyfeleik nevében információt szolgáltathatnak. Utóbbiak teljes felelőséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ helytelen, hiányos vagy félrevezető.

(5) A Bizottság valamennyi, a (3) bekezdésnek megfelelő határozatának egy példányát haladéktalanul továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, amelynek területén a személy lakóhelye vagy a vállalkozás, illetve a vállalkozások társulásának székhelye található, valamint azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amelynek területe érintett. A tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának külön kérelmére, a Bizottság továbbítja a bejelentett összefonódásokra vonatkozó információ iránti egyszerű kérelem egy példányát.

(6) A Bizottság kérelmére a kormányok és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai továbbítják számára az e rendeletből származó feladatai végrehajtásához szükséges valamennyi információt.

(7) A Bizottság e rendeletből származó feladatai végrehajtásának érdekében, vizsgálat tárgyához kapcsolódó információgyűjtés céljából bármely természetes, vagy jogi személyt meghallgathat, aki e meghallgatásba beleegyezik. A meghallgatás kezdetén, amely történhet telefon vagy más elektronikus eszköz útján, a Bizottság megjelöli a meghallgatás jogalapját és célját.

Amennyiben a meghallgatás nem a Bizottság helyiségében, vagy nem telefonon, vagy más elektronikus eszköz útján történik, a Bizottság erről előzetesen értesíti annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amely területén a meghallgatás történik. Az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának kérelmére a meghallgatás lefolytatásában e hatóság tisztviselői támogatják a Bizottság tisztviselőit és az általa felhatalmazott más személyeket.

12. cikk

A tagállamok hatóságai által folytatott vizsgálatok

(1) A Bizottság kérelmére a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága elvégzi azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Bizottság a 13. cikk (1) bekezdése alapján szükségesnek ítél, vagy amelyeket határozatával a 13. cikk (4) bekezdése alapján rendelt el. A tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tisztviselői, vagy az általuk felhatalmazottak vagy kijelöltek, akik ezeket a vizsgálatokat lefolytatják, hatáskörüket a nemzeti joggal összhangban gyakorolják.

(2) A Bizottságnak vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérelmére, amelynek területén a vizsgálatot le kell folytatni, a bizottsági tisztviselők és a Bizottság által felhatalmazott kísérő személyek segítséget nyújthatnak a hatóság tisztviselőinek feladataik elvégzése során.

13. cikk

A Bizottság vizsgálati hatásköre

(1) A Bizottság e rendeletből származó feladatai végrehajtása során elvégezheti a vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak valamennyi szükséges vizsgálatát.

(2) Az e célból a Bizottság által a vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők és kísérő személyek jogosultak:

a) belépni a vállalkozások vagy vállalkozások társulása bármely helyiségébe, ingatlanába, illetve beszállni bármely közlekedési eszközébe;

b) megvizsgálni az üzleti könyveket és más üzleti kimutatásokat, függetlenül az adathordozótól, amelyen azokat tárolják;

c) az üzleti könyvekből és üzleti kimutatásokból másolatokat vagy kivonatokat készíteni vagy igényelni;

d) a vizsgálat során és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelységet, üzleti könyvet vagy kimutatást;

e) a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének tagjától a vizsgálat tárgyára és céljára vonatkozó tények és dokumentumok magyarázatát kérni, és az adott választ rögzíteni.

(3) A Bizottság által a vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők és kísérő személyek hatáskörüket olyan írásbeli felhatalmazás bemutatása után gyakorolhatják, amely meghatározza a vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 14. cikkben előírt szankciókat olyan esetekben, ahol a szükséges üzleti könyvek vagy más üzleti kimutatások hiányosan kerültek bemutatásra, vagy ha a feltett kérdésekre adott válaszok helytelenek vagy pontatlanok. A vizsgálat előtt kellő időben a Bizottság értesíti a vizsgálatról azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül.

(4) Vállalkozások és vállalkozások társulásai kötelesek alávetni magukat a Bizottság határozatával elrendelt vizsgálatnak. A határozatnak meg kell határoznia a vizsgálat tárgyát és célját, meg kell jelölnie a vizsgálat kezdetének napját és a 14. cikkben, valamint a 15. cikkben előírt szankciókat, és a határozat Bíróság előtti megtámadásához való jogot. A Bizottság e határozatának meghozatala előtt konzultál azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül.

(5) Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tisztviselői, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül, és az általuk felhatalmazott vagy kijelölt személyek, a hatóság vagy a Bizottság kérelmére aktív segítséget nyújtanak a bizottsági tisztviselőknek és a Bizottság által felhatalmazott kísérő személyeknek. E célból rendelkeznek a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörrel.

(6) Amennyiben a bizottsági tisztviselők, vagy a Bizottság által felhatalmazott más kísérő személyek azt állapítják meg, hogy valamely vállalkozás vagy vállalkozások társulása ellenszegül az e cikknek megfelelően elrendelt vizsgálatnak, beleértve bármely üzlethelység, üzleti könyv vagy kimutatás zár alá vételét, akkor az érintett tagállam köteles megadni a szükséges segítséget, kérve a rendőrség vagy azzal azonos bűnüldöző hatóság segítségét, hogy lehetővé tegye a vizsgálat lefolytatását.

(7) Ha a (6) bekezdésben előírt segítséghez a nemzeti szabályok szerint a bíróság felhatalmazására van szükség, ezt a felhatalmazást kérelmezni kell. Az ilyen felhatalmazást óvintézkedésként is lehet kérelmezni.

(8) Ha a (7) cikkben említett felhatalmazást kérelmezik, a nemzeti bíróság ellenőrzi, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a vizsgálat tárgyára tekintettel sem nem önkényesek, sem nem túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti bíróság közvetlenül, vagy az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságán keresztül kérheti a Bizottságtól, hogy részletes magyarázatot adjon a vizsgálat tárgyára vonatkozóan. Azonban a nemzeti igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a vizsgálat szükségességét, és nem kérheti a Bizottság aktájában szereplő információk átadását. A Bizottság határozatának jogszerűségét egyedül a Bíróság vizsgálhatja felül.

14. cikk

Pénzbírságok

(1) A Bizottság határozattal a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre, vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira az érintett vállalkozások vagy vállalkozások társulásai 5. cikk szerinti teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, ha szándékosan vagy gondatlanságból:

a) helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak a 4. cikk, a 10. cikk (5) bekezdése vagy a 22. cikk (3) bekezdése szerinti beadványban, igazolásban, bejelentésben, vagy ezek kiegészítéseként;

b) a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen, vagy félrevezető információt szolgáltatnak;

c) a 11. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott határozatban szereplő kérelemre adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltatnak információt;

d) hiányosan mutatják be a szükséges üzleti könyveket vagy más egyéb üzleti kimutatásokat a 13. cikk szerinti vizsgálatok során, vagy pedig nem vetik alá magukat a 13. cikk (4) bekezdése alapján határozattal elrendelt vizsgálatnak;

e) a 13. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban feltett kérdésre adott válaszban

- helytelenül vagy félrevezetően válaszolnak,

- a személyzet valamely tagja által adott helytelen, hiányos vagy félrevezető választ elmulasztják helyesbíteni a Bizottság által meghatározott határidőn belül, vagy

- elmulasztják vagy megtagadják, a 13. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott határozattal elrendelt vizsgálat tárgyára és céljára vonatkozó tényekkel kapcsolatos teljes válasz megadását;

f) a bizottsági tisztviselők vagy a Bizottság által felhatalmazott más kísérő személyek által a 13. cikk (2) bekezdése d) pontjával összhangban elhelyezett pecséteket megsértik.

(2) A Bizottság határozattal az érintett vállalkozások 5. cikk szerinti teljes forgalmának 10 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki a (3) cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre vagy az érintett vállalkozásokra, ha azok akár szándékosan, akár gondatlanságból

a) egy összefonódást, annak megvalósulását megelőzően a 4. cikkel vagy a 22. cikk (3) bekezdésével összhangban nem jelentenek be, kivéve ha a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint hozott határozattal erre felhatalmazták őket;

b) az összefonódást a 7. cikk sérelmével valósítják meg;

c) a 8. cikk (3) bekezdése szerint hozott határozattal a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított összefonódást megvalósítják, vagy nem tesznek eleget a 8. cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti határozatban elrendelt bármely intézkedésnek;

d) nem tesznek eleget egy, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 7. cikk (3) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti határozatban megszabott feltételnek vagy kötelezettségnek.

(3) A pénzbírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a jogsértés jellegére, súlyosságára és tartamára.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján hozott határozatok nem büntetőjogi jellegűek.

15. cikk

Kényszerítő bírság

(1) A Bizottság határozatával a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre, vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, az érintett vállalkozások vagy vállalkozások társulásai átlagos napi teljes forgalmának 5 %-áig terjedő kényszerítő bírságot szabhat ki a határozatban meghatározott naptól számítva a késedelem minden munkanapjára, hogy kényszerítse őket arra, hogy:

a) a 11. cikk (3) bekezdése szerinti határozatban kért információkat hiánytalanul és pontosan szolgáltassák;

b) hogy a 13. cikk (4) bekezdése szerinti határozattal elrendelt vizsgálatnak vessék alá magukat;

c) a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 7. cikk (3) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján határozattal kirótt kötelezettséget teljesítsék; vagy

d) a 8. cikk (4) és (5) bekezdése szerint határozattal elrendelt intézkedéseknek tegyenek eleget.

(2) Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai eleget tettek a kényszerítő bírsággal kikényszeríteni szándékolt kötelezettségnek, akkor a Bizottság a kényszerítő bírság végösszegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.

16. cikk

A Bíróság által történő felülvizsgálat

A Bíróság a Szerződés 229. cikke értelmében korlátlan hatáskörrel rendelkezik olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki; a Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy felemelheti.

17. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet alkalmazása során szerzett információk csak az adott kérelem, vizsgálat vagy meghallgatás céljaira használhatók fel.

(2) A 4. cikk (3) bekezdése, a 18. cikk és a 20. cikk sérelme nélkül, a Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, ezek tisztviselői és egyéb alkalmazottai, e hatóságok felügyelete alatt dolgozó más személyek, valamint a tagállamok más hatóságainak tisztviselői és köztisztviselői nem hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekhez e rendelet alkalmazása során jutottak, ha azokat szakmai titoktartási kötelezettség védi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem tiltja olyan általános információk vagy felmérések közzétételét, amelyek nem tartalmaznak meghatározott vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira vonatkozó információkat.

18. cikk

A felek és harmadik személyek meghallgatása

(1) Azt megelőzően, hogy bármilyen, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (2)-(6) bekezdésében és a 14. és 15. cikkben előírt határozatot hozna, a Bizottság az eljárás minden szakaszában a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációig az érintett személyek, vállalkozások és vállalkozások társulásai részére biztosítja a véleménynyilvánítás lehetőségét az ellenük felhozott kifogásokkal kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 7. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (5) bekezdése alapján hozott határozat ideiglenesen meghozható anélkül, hogy az érintett személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai részére biztosítanák véleményük előzetes kifejtésének lehetőségét, feltéve hogy a Bizottság erre a határozat meghozatala után, amint lehet, lehetőséget biztosít számukra.

(3) A Bizottság határozatát kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban a felek meg tudták tenni észrevételeiket. Az eljárás során a védelemhez való jogot maradéktalanul tiszteletben kell tartani. Az ügy irataiba legalább a közvetlenül érintett feleknek betekintést kell biztosítani, a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeire is figyelemmel.

(4) Amennyiben ezt a Bizottság vagy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai szükségesnek ítélik, más természetes és jogi személyeket is meghallgathatnak. Azok a természetes és jogi személyek, akik kellő érdekeltségüket igazolják, és különösen az érintett vállalkozások igazgató vagy vezető testületének tagjai, illetve e vállalkozások munkavállalóinak elismert képviselői kérelemre jogosultak meghallgatásra.

19. cikk

Kapcsolat a tagállamok hatóságaival

(1) A Bizottság a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak három munkanapon belül továbbítja a bejelentések másolatait, és - a lehető leghamarabb - az e rendelet alapján a Bizottsághoz benyújtott vagy a Bizottság által kibocsátott legfontosabb dokumentumok példányait. Az ilyen dokumentumoknak olyan kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk, amelyeket az érintett vállalkozások tesznek a Bizottsággal szemben, hogy az összefonódást a 6. cikk (2) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetővé tegyék.

(2) A Bizottság az e rendeletben előírt eljárásokat úgy folytatja le, hogy szoros és állandó kapcsolatot tart fenn a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek kifejthetik véleményüket ezen eljárásokról. A 9. cikk alkalmazásában a Bizottság információkat szerez a 9. cikk (2) bekezdésében említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, és lehetőséget ad e hatóságnak, hogy kifejtse véleményét az eljárás bármely szakaszában, egészen a 9. cikk (3) bekezdése szerinti határozathozatalig; ebből a célból a Bizottság a hatóság számára betekintést enged az iratokba.

(3) A 8. cikk (1)-(6) bekezdése és a 14. vagy a 15. cikk szerinti bármilyen határozat meghozatala előtt, kivéve a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően hozott ideiglenes határozatokat, konzultálni kell az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal.

(4) A tanácsadó bizottság a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből áll. Valamennyi tagállam egy vagy két képviselőt jelöl; a kijelölt képviselő akadályoztatása esetén más képviselővel helyettesíthető. Valamely tagállam képviselői közül legalább az egyiküknek tapasztalattal kell rendelkeznie a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel kapcsolatos ügyekben.

(5) A konzultációra a Bizottság meghívására, és a Bizottság elnökletével lefolytatott együttes ülésen kerül sor. A meghívóval együtt el kell küldeni az ügy összefoglalását, valamint a legfontosabb dokumentumok felsorolását, és az egyes mérlegelt esetekkel kapcsolatban meghozandó határozatok előzetes tervezetét. Az ülésre legalább 10 nappal a meghívó elküldése után kerül sor. A Bizottság kivételes esetekben ezt az időszakot a körülményektől függően lerövidítheti annak elkerülése érdekében, hogy valamely összefonódásban érintett egy vagy több vállalkozást jelentős kár érjen.

(6) A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít a Bizottság határozattervezetéről, szükség esetén szavazás útján. A tanácsadó bizottság még akkor is véleményt nyilváníthat, ha tagjai közül néhányan nincsenek jelen, vagy nem képviseltetik magukat. A véleményt írásban kell közölni, és a határozattervezethez kell csatolni. A Bizottság a bizottság véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy véleményét milyen módon vette figyelembe.

(7) A Bizottság a tanácsadó bizottság véleményét határozatával együtt közli a határozat címzettjeivel. A véleményt a határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére.

20. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság az általa a 8. cikk (1)-(6) bekezdése és 14. cikk és 15. cikk szerint hozott határozatokat, a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően hozott ideiglenes határozatok kivételével, és a tanácsadó bizottság véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

(2) A közzétételnél meg kell adni a felek nevét és a határozat tartalmának lényegét; a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeire tekintettel kell lenni.

21. cikk

A rendelet alkalmazása, hatáskör

(1) Egyedül ezt a rendeletet kell alkalmazni a 3. cikkben meghatározott összefonódásokra, az 1/2003/EK rendelet ( 3 ), az 1017/68/EGK rendelet ( 4 ), a 4056/86/EGK rendelet ( 5 ) és a 3975/87/EGK rendelet ( 6 ) nem alkalmazható, kivéve az olyan közös vállalatokkal összefüggésben, amelyek nem közösségi léptékűek, és amelyek célja vagy hatása a függetlennek megmaradó vállalkozások versenymagatartásának egyeztetése.

(2) A Bíróság felülvizsgálatára is figyelemmel, kizárólag a Bizottság rendelkezik hatáskörrel az e rendeletben előírt határozatok meghozatalára.

(3) A tagállamok nem alkalmazhatják versenyjogi nemzeti jogszabályaikat közösségi léptékű összefonódásra.

Az első albekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a 4. cikk (4) bekezdésének és a 9. cikk (2) bekezdésének az alkalmazásához szükséges vizsgálatokat lefolytassák, vagy az áttételt követően a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) francia bekezdése, vagy a 9. cikk (5) bekezdése szerint a 9. cikk (8) bekezdésének alkalmazásához feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozzák.

(4) A (2) és (3) bekezdéstől függetlenül a tagállamok az e rendeletben figyelembe vetteken kívül más jogos érdekek védelmére megfelelő intézkedéseket hozhatnak, ha ezek az érdekek a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel összhangban állnak.

A közbiztonságot, a média pluralitását és a prudenciális szabályokat az első albekezdés szerinti jogos érdekeknek kell tekinteni.

Az érintett tagállam köteles bármely egyéb közérdekről a Bizottságot tájékoztatni, és a Bizottságnak azt a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségének kiértékelése után el kell ismernie, mielőtt a fentiekben említett intézkedések meghozatalára sor kerülhetne. A fent említett tájékoztatást követő 25 munkanapon belül a Bizottság az érintett tagállamot tájékoztatja határozatáról.

22. cikk

A Bizottsághoz történő áttétel

(1) Egy vagy több tagállam kérelmezheti a Bizottságtól bármely 3. cikk szerinti összefonódás megvizsgálását, amely az 1. cikk értelmében nem közösségi léptékű, de hatással van a tagállamok közti kereskedelemre, és azzal fenyeget, hogy jelentősen befolyásolja a versenyt a kérelmező tagállam vagy tagállamok területén.

E kérelmet az összefonódás bejelentését, vagy ha azt nem kell bejelenteni, annak az érintett tagállam tudomására hozását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell benyújtani.

(2) A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az érintett vállalkozásokat az (1) bekezdés szerint kapott kérelemről.

Bármely más tagállam jogosult a kezdeti kérelemhez csatlakozni, a kezdeti kérelemről a Bizottság által adott tájékoztatást követő 15 munkanapon belül.

Az összefonódásokkal kapcsolatos összes nemzeti határidőt fel kell függeszteni, amíg az e cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározzák a vizsgálat helyét. Amint valamely tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az érintett vállalkozásokat, hogy nem kíván a kérelemhez csatlakozni, nemzeti határideinek felfüggesztése megszűnik.

(3) A Bizottság legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül dönt az összefonódás vizsgálatáról, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az hatással van a tagállamok közti kereskedelemre, és azzal fenyeget, hogy jelentősen befolyásolja a piaci versenyt a kérelmező tagállam vagy tagállamok területén. Ha e határidőn belül a Bizottság nem határoz, úgy tekintendő, mintha a vizsgálat mellett határozott volna a kérelemmel összhangban.

A Bizottság határozatáról valamennyi érintett tagállamot és vállalkozást tájékoztat. Igényelheti, hogy tegyék meg a 4. cikk szerinti bejelentést.

A kérelmet benyújtó tagállam vagy tagállamok az összefonódásra nem alkalmazhatják a továbbiakban nemzeti versenyjogukat.

(4) A 2. cikket, a 4. cikk (2)-(3) bekezdését, az 5., 6. valamint a 8-21. cikket alkalmazni kell, ha Bizottság az összefonódást a (3) bekezdés szerint vizsgálja meg. Amennyiben az összefonódás nem valósult meg addig, amíg a Bizottság tájékoztatta az érintett vállalkozásokat a megtett kérelemről, a 7. cikket alkalmazni kell.

Ha a 4. cikk szerint bejelentésre nincs szükség, a 10. cikk (1) bekezdésében az eljárás megindítására szabott határidő az azt követő napon kezdődik, amikor a Bizottság tájékoztatja az érintett vállalkozásokat, hogy az összefonódás vizsgálatáról döntött a (3) bekezdés alapján.

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy összefonódás megfelel az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, erről tájékoztathat egy vagy több tagállamot. Ez esetben a Bizottság e tagállamot, vagy tagállamokat felhívhatja az (1) bekezdés szerinti kérelem megtételére.

23. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság rendelkezik a szükséges hatáskörrel, hogy a (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően:

a) a 4. cikk szerinti bejelentések és beadványok formájára, tartalmára és egyéb részleteire végrehajtási rendelkezéseket hozzon;

b) a 4. cikk (4), (5) bekezdése és a 7., 9., 10. és 22. cikk szerinti határidőkre végrehajtási rendelkezéseket hozzon;

c) a 6. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások benyújtására és végrehajtására vonatkozó eljárást és határidőket megállapítsa;

d) a 18. cikk szerinti meghallgatásokra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket hozzon.

(2) A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló tanácsadó bizottság segíti.

a) Végrehajtási rendelkezéstervezetek közzététele és elfogadása előtt a Bizottság konzultál a tanácsadó bizottsággal.

b) A konzultációra a Bizottság meghívására, és a Bizottság elnökletével lefolytatott ülésen kerül sor. A meghívóval együtt el kell küldeni a végrehajtási rendelkezéstervezeteket. Az ülésre legalább 10 munkanappal a meghívó elküldése után kerül sor.

c) A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít a végrehajtási rendelkezések tervezetéről, szükség esetén szavazással. A Bizottság a tanácsadó bizottság véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi.

24. cikk

Kapcsolat harmadik országokkal

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános problémáról, amelyeket vállalkozásaik a 3. cikk szerinti összefonódások esetében tapasztaltak valamely harmadik országban.

(2) A Bizottság először e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, majd rendszeresen jelentést készít, amelyben megvizsgálja, hogy milyen bánásmódban részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyeknek a székhelye vagy fő tevékenységi területe a Közösségben található, a (3) és (4) bekezdésben foglalt vonatkozásokban, a harmadik országban megvalósuló összefonódások tekintetében. A Bizottság e jelentéseket ajánlásaival kiegészítve a Tanács elé terjeszti.

(3) Ha akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján a Bizottság számára úgy tűnik, hogy valamely harmadik ország nem részesíti a Közösségben székhellyel vagy fő tevékenységi területtel rendelkező vállalkozásokat ahhoz hasonló bánásmódban, amilyenben a Közösség részesíti e harmadik ország vállalkozásait, akkor a Bizottság javaslatokat terjeszthet a Tanács elé, hogy megszerezze a megfelelő megbízatást a Közösségben székhellyel vagy fő tevékenységi területtel rendelkező vállalkozások számára a hasonló bánásmód biztosítását célzó tárgyalásokhoz.

(4) A Szerződés 307. cikkének sérelme nélkül, az e cikk alapján hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a Közösség vagy a tagállamok kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségeinek.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 26. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 4064/89/EGK rendelet és az 1310/97/EGK rendelet 2004. május 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályukat vesztő rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell érteni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

26. cikk

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 4064/89/EGK rendeletet továbbra is alkalmazni kell bármely olyan összefonódásra, amely e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 4064/89/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodás vagy közzététel tárgyát képezte, illetve amely azon rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti irányításszerzés következtében jött létre, különösen a 4064/89/EGK rendelet 25. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint az 1310/97/EGK rendelet 2. cikkében megállapított, az alkalmazhatóságot szabályozó rendelkezésekre is figyelemmel.

(3) Az olyan összefonódások vonatkozásában, amelyekre e rendelet a csatlakozás következtében alkalmazandó, a csatlakozás időpontja helyettesíti e rendelet alkalmazásának időpontját.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 2003/51/EK tanácsi és parlamenti rendelettel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 372., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK tanácsi és parlamenti rendelettel módosított rendelet.

( 3 ) HL L 1., 2003.1.4., 1. o..

( 4 ) HL L 175., 1968.7.23., 1. o. A legutóbb az 1/2003/EK rendelettel (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 378., 1986.12.31., 4. o. A legutóbb az 1/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 6 ) SL L 374, 31.12.1987., str. 1. Uredba kako je zadnje izmijenjena Uredbom (EZ) br. 1/2003.