A Kúria Bfv.1232/2016/7. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 56. §, 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozás gyakorlásától az is eltiltható, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban az ügyvezetői feladatokat ténylegesen végzi.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1232/2016/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év január hó 10. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által - védője útján - előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 16.B.412/2014/18. számú, valamint a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.680/2015/10. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Járásbíróság a 2015. április 29. napján kihirdetett 16.B.412/2014/18. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés, (3) bekezdés], melyből 1 rendbelit folytatólagosan követett el, emellett a terhelttel szemben a Nyíregyházi Járásbíróság 43.B.323/2013/19. számú ítéletével alkalmazott próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette; a próbára bocsátással érintett, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére is tekintettel halmazati büntetésül két év - végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától három év eltiltásra ítélte, továbbá elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét; ugyanakkor őt 1 rendbeli adócsalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. § (3) bekezdés] vádja alól felmentette. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a 2016. május 4. napján kihirdetett 2.Bf.680/2015/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terheltre vonatkozóan részben megváltoztatta, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás tartamát öt évre súlyosította és mellőzte a pártfogó felügyelet elrendelését, egyebekben azt helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt védője útján, abban csak a Be. 427. §-ára hivatkozva, miután azonban egyrészt arra utalt, hogy bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, az indítvány e részében a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontján, a vele szemben alkalmazott büntetés törvénysértő voltára hivatkozó részében pedig a 416. § (1) bekezdés b) pontján alapul.

Az indítványban az I. rendű terhelt elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ügyben nem nyert egyértelműen bizonyítást a beszerzési számlák valótlansága, illetve az a tény, hogy a számlák mögött nem volt tényleges gazdasági teljesítmény. Vitatta azt is, hogy az államnak kárt okozott, mivel álláspontja szerint akkor, ha társa, a II. rendű terhelt az Áfá-t befizette, az államnak nincs kára, illetve akkor, ha ilyen befizetés nem történt, a kár nem a visszaigénylés, hanem a befizetés elmulasztása miatt következett be, ezért pedig ő nem vonható felelősségre.

Sérelmezte az ügyvezetői tisztségviselői foglalkozástól eltiltását is, arra hivatkozva, hogy ő egyik gazdasági társaságnak sem volt ügyvezetője, ezt a tényállás rögzítette is és ugyan ez a joghátrány a foglalkozás gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező személlyel szemben is alkalmazható, azonban a foglalkozás gyakorlásához szükséges esetleges szakképesítését a bíróság nem vizsgálta, miként azt sem, hogy az ehhez szükséges ismeretekkel rendelkezett-e, így olyan foglalkozás gyakorlásától tiltották el, amelyet jogszabálynál fogva nem is gyakorolhatott.

Miután megítélése szerint bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, a megtámadott határozatok megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint az irányadó ítéleti tényállás szerint Konczos István I. rendű terhelt fiktív számlákat fogadott be, azokat a könyvelésében felhasználta, abból a célból, hogy a cége fizetendő adóját csökkentse, így az indítvány ezen ténymegállapításokat vitató, valamint a terhelt tudattartalmával kapcsolatos következtetés helyességét kétségbe vonó része valójában a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének a támadása, amelyre a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség.

Emellett a bírói gyakorlatra hivatkozva kifejtette, hogy az adócsalást közvetett tettesként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége a nyilatkozattételre, és a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától történő eltiltás akkor is alkalmazható, amikor a foglalkozás a bűncselekmény eszköz és ilyen esetben a szakképesítést nem igénylő foglalkozás is számításba jöhet.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.1226/2016/1.).

A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételéhez csatolta a másodfokú bíróság előtt előterjesztett védőbeszédét, amelyben a felülvizsgálati indítványban írtakkal azonos módon fejtette ki álláspontját mind a számlák valótlansága, mind pedig az I. rendű terheltnek a gazdasági társaságban betöltött szerepét illetően. A számlák fiktív voltával kapcsolatos adóigazgatási vizsgálat vonatkozásában pedig a 2006/112/EK. Európa tanácsi irányelvre hivatkozott.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően az indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést azonban a felülvizsgált ügyben nem észlelt.

A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

Ilyen anyagi jogi szabálysértésre azonban az indítványozó ténylegesen nem hivatkozott.

A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el, a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség, bizonyításnak pedig nincs helye.