31967L0548[1]

A Tanács irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

A Tanács irányelve

(1967. június 27.)

a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről

(67/548/EGK)

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalára vonatkozó minden jogszabálynak a lakosság és különösen az ilyen anyagokat és készítményeket használó munkavállalók védelmét kell célul kitűznie;

mivel a hat tagállam veszélyes anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó nemzeti rendelkezései közötti különbségek akadályozzák ezen anyagok és készítmények kereskedelmét a Közösségen belül, és ezért közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására és működésére;

mivel ezért szükséges az ilyen akadályok felszámolása; mivel ez együtt jár az osztályozásra, csomagolásra és címkézésre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésével;

mivel a még ezután végrehajtandó előkészítő munkára tekintettel, a veszélyes készítményekkel kapcsolatos rendelkezések közelítésével későbbi irányelvekben szükséges foglalkozni; mivel ezért ezen irányelvet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendelkezések közelítésére szükséges korlátozni;

mivel tekintettel e terület nagyságára és azon sok részletes intézkedésre, amelyek szükségesek lesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos valamennyi rendelkezés közelítéséhez, hasznosnak tűnik először a veszélyes anyagok osztályozásával, csomagolásával és címkézésével kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésével foglalkozni, későbbi irányelvekre hagyva e veszélyes anyagok és készítmények használatával kapcsolatos szabályozások közelítését, amennyiben megállapítható, hogy e rendelkezések közötti különbségek közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására vagy működésére;

mivel a nemzeti rendelkezések ezen irányelvvel megállapított közelítése nem sérti a Szerződés 31. és 32. cikke rendelkezéseinek alkalmazását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezen irányelv célja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, amelyek a veszélyes anyagok:

- osztályozására,

- csomagolására, és

- címkézésére

vonatkoznak, amennyiben azokat a Közösség tagállamaiban hozzák forgalomba.

(2) Ezen irányelv nem érinti az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket:

a) gyógyszerek (késztermékek), kábítószerek és radioaktív anyagok;

b) veszélyes anyagok szállítása vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren vagy légi úton;

c) lőszerek és tárgyak, amelyek gyújtó- vagy tüzelőanyag formájában robbanásveszélyes anyagokat tartalmaznak.

(3) Ezen irányelv nem alkalmazható harmadik országokba exportált veszélyes anyagokra.

(4) Ezen irányelv 5-7. cikke nem alkalmazható sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolóira.

2. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "anyagok":

természetes állapotban előforduló, vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei;

b) "készítmények":

két vagy több anyagot tartalmazó keverékek vagy oldatok.

(2) Ezen irányelv értelmében a következő anyagok és készítmények "veszélyesek":

a) robbanásveszélyes:

anyagok és készítmények, melyek láng hatására robbanhatnak, vagy amelyek érzékenyebbek az ütésre vagy a súrlódásra, mint a dinitrobenzol;

b) oxidáló:

azon anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak;

c) tűzveszélyes:

- anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, és öngyulladásra képesek, vagy

- szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak, vagy

- cseppfolyós anyagok és készítmények, melyek lobbanáspontja 21°C alatt van, vagy

- gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesek, vagy

- anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve veszélyes mennyiségben fokozottan tűzveszélyes gázokat képeznek;

d) kevésbé tűzveszélyes:

cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C-on, vagy e felett, de legfeljebb 55 °C-on van;

e) mérgező:

anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén súlyos, heveny vagy krónikus egészségkárosodást vagy halált okozhatnak;

f) ártalmas:

anyagok és készítmények, amelyek, belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén korlátozott egészségkárosodást okozhatnak;

g) maró hatású:

anyagok és készítmények, amelyek élő szövetekkel érintkezve azok elhalását okozzák;

h) irritatív hatású:

nem maró hatású anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

3. cikk

A veszélyes anyagok osztályozása a legnagyobb mértékű veszély és a kockázatok különös jellemzői szerint a 2. cikkben meghatározott kategóriákon alapul.

4. cikk

Ezen irányelv I. melléklete ismerteti a 3. cikk rendelkezéseivel összhangban osztályozott veszélyes anyagok listáját.

5. cikk

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy veszélyes anyagok csak akkor kerülhessenek forgalomba, amennyiben a csomagolásuk ellenálló képessége és áthatolhatatlansága kielégíti a következő követelményeket. Az alábbi követelményeket kielégítő minden csomagolást, megfelelőnek kell tekinteni:

1. A csomagolóeszközök elrendezése és rögzítése olyan, hogy az kizárja a tartalom bármely formában történő elvesztését; e követelmény nem alkalmazható, amennyiben speciális biztonsági berendezéseket írnak elő;

2. A csomagolóeszközök és a záróelemek csomagolóanyagai nem olyan anyagok, amelyeket a tartalom károsíthat, vagy amelyek hajlamosak arra, hogy a tartalommal ártalmas vagy veszélyes vegyületeket alkossanak;

3. A csomagolóeszközök és a záróelemek mindenhol elég erősek és szilárdak ahhoz, hogy ne lazuljanak meg, és sérülés nélkül megfeleljenek a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek.

6. cikk

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy csak akkor kerülhessenek forgalomba veszélyes anyagok, amennyiben a címkézésük és csomagolásuk megfelel az alábbi követelményeknek.

(2) Minden csomagot az alábbiakat tartalmazó címkével kell ellátni:

- az anyag neve,

- az anyag származása,

- a veszélyt jelző szimbólum és az anyag használatával járó veszély jelzése,

- az ilyen veszélyekből származó különös kockázatokra való utalás;

a) az anyag neve az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik elnevezés egyike;

b) a származás jelzése, amely tartalmazza a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevét és címét;

c) a következő veszélyszimbólumokat és jeleket kell használni:

- robbanásveszélyes: | felrobbanó bomba (E) |

- oxidáló: | kör fölötti láng (O) |

- tűzveszélyes: | láng (F) |

- mérgező: | halálfej és keresztbe rakott csontok (T) |

- ártalmas: | andráskereszt (Xn) |

- maró: | sav károsító hatását jelző szimbólum (C) |

- irritatív: | andráskereszt (Xi) |

A szimbólumok összhangban vannak az ezen irányelv II. mellékletében lévő szimbólumokkal; azokat fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni;

d) Az anyagok használatával járó különleges veszélyek természetét egy vagy több szabványmondattal jelöli, amelyeket az I. mellékletben megadott listán lévő hivatkozásokkal összhangban ezen irányelv III. melléklete ismerteti.

(3) Amennyiben a csomagolást az anyagok használatával kapcsolatos biztonságra vonatkozó tanács kíséri, ezeket az I. mellékletben közölt listán lévő hivatkozásokkal összhangban, ezen irányelv IV. mellékletéből kell idézni.

7. cikk

(1) Amennyiben a 6. cikk által megkövetelt tájékoztató megjelenik valamely címkén, e címkét a csomagolás egy vagy több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni. A címke mérete nem lehet kisebb egy szabványos A8-as lap méreténél (52 x 74 mm), de nem szükséges, hogy mérete meghaladja egy szabványos A5-ös lap méretét (148 x 210 mm). Minden szimbólum a címke felületének legalább 1/10-ét lefedi. A címke teljes felületével tapad az anyag közvetlen csomagolásához.

(2) Nincs szükség címkére, amennyiben a tájékoztatót láthatóan, és az (1) bekezdésben meghatározott módon magán a csomagoláson helyezték el.

(3) A csomagoláson vagy a címkén a tájékoztatót jól olvasható és eltávolíthatatlan írásjelekkel kell nyomtatni azért, hogy a veszélyt jelző szimbólumok, jelek és a különleges kockázatokra való hivatkozás könnyen felismerhetőek legyenek.

(4) A tagállamok a veszélyes anyagok területükön való forgalomba hozatalát a tájékoztatónak az országban beszélt nyelven vagy nyelveken való megjelenésétől tehetik függővé.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott, a címkézésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése akkor megfelelő, amennyiben a szállítás olyan szállító tartályban történik, amelyen a szállítási követelményeknek megfelelő címke található, és amennyiben e címke tartalmazza a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott megfelelő szimbólumot. E rendelkezés nem vonatkozik azon szállító tartályokra, amelyek más szállító tartályok belsejében vannak.

8. cikk

A tagállamok engedélyezhetik,

a) a 6. cikk által megkövetelt címkézés más, megfelelő módon történő elhelyezését olyan csomagolások esetében, amelyek mérete túl kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a 7. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelő címkézést;

b) a címkézést a 6. és 7. cikktől eltérve, a se nem robbanásveszélyes, se nem mérgező veszélyes anyagok címkézés nélküli csomagolását, vagy valamilyen más módon történő jelölést, amennyiben olyan kis mennyiséget tartalmaznak, amely semmilyen veszélyt nem jelent az anyagokat kezelő vagy harmadik személyekre.

9. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

10. cikk

A tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelvnek és legkésőbb 1970. január 1-jétől alkalmazzák azokat.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1967. június 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. Van Elslande

[1] HL 209., 1965.12.11., 3133/65. o.

[2] HL 11., 1966.1.20., 143/66. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ANYAGOK LISTÁJA AZ ANYAG TULAJDONSÁGAIT LEGINKÁBB MEGHATÁROZÓ ELEM RENDSZÁMA SZERINTI OSZTÁLYOZÁSBAN Lásd: A Bizottság 93/72/EGK irányelve, HL L 258., 1993.10.16., 29. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Lásd: A Bizottság 2001/59/EK irányelve, HL L 225., 2001.8.21., 1. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ANYAGOK VESZÉLYEINEK/KOCKÁZATAINAK JELLEGE (R-MONDATOK) Lásd: A Bizottság 2001/59/EK irányelve, HL L 225., 2001.8.21., 1. o.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ANYAGOK BIZTONSÁGOS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÁSOK (S-MONDATOK) Lásd: A Bizottság 2001/59/EK irányelve, HL L 225., 2001.8.21., 1. o.

--------------------------------------------------