BH 1980.3.78 I. A sértett csak akkor válik magánféllé, ha igényét önállóan terjeszti elő [Be. 55. § (1) bek.].

II. A polgári jogi igény érvényesítését és nem az indítványt előterjesztő ügyészt lehet egyéb törvényes útra utasítani [Be. 215. § (1) bek.].

A járásbíróság a vádlottat többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntette és visszaesőként elkövetett rongálás bűntette miatt halmazati büntetésként 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte; a járási ügyészséget "polgári jogi igényével" egyéb törvényes útra utasította.

Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést enyhítés végett, illetőleg a kerékpárlopás vonatkozásában felmentésért.

A megyei bíróság a Be. 236. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával, a bűntetti eljárás szabályai szerint megvizsgálta a járásbíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek során a Be. 239. §-ának (2) bekezdésében említett, az ítélet megalapozatlanságához vezető körülmények egyikét sem látta fennállani. A megalapozott ítélet tényállását a Be. 239. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel változtatás nélkül vette alapul a másodfokú érdemi döntés meghozatala során.

Az irányadó tényállásra figyelemmel a fellebbezéssel élt vádlott bűnösségének a megállapítása mind a két terhére rótt bűntettben törvényes.

A kerékpárlopás vonatkozásában a vádlott részéről bejelentett perorvoslat kizárólag az első fokú bíróság által okszerűen értékelt bizonyítékokon nyugvó tényállást támadta, anélkül azonban, hogy az ítélet megalapozatlanságára hivatkozás, illetőleg további bizonyítás felajánlása történt volna.

Az első fokú bíróság részletesen ki is fejtette a vádlott védekezését illetően mindazokat az érveket, amelyek annak alaptalan voltát kétségtelenné teszik.

Ilyen körülmények között - a Be. 258. §-ának (2) bekezdéséből is következően - eltérő tényállás megállapítására nincs lehetőség. A vádlott ez irányú fellebbezése tehát alaptalan.