A Szegedi Ítélőtábla Pf.20110/2019/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, (1) bek., 205. §, (3) bek., 209. §, 209/A. §, 209/B. §, 236. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. §, 203. §, (6) bek., 210. §, (2) bek., 213. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.110/2019/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Kussinyszky és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kussinszky Péter) által képviselt felperesnek - a Dr. Kiss László Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kiss László) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2018. november hó 12. napján kelt 11.P.20.110/2018/25. számú ítélete ellen a felperes részéről 26., 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A perben nem álló (C.) Kft. mint lízingbevevő és az alperes mint lízingbeadó 2008. július 30. napján (lízingszerződés száma). számmal jelölt deviza alapú lízingszerződést kötöttek egymással egy Mercedes Benz Vian Ambiente Long típusú gépjárműre. Az első lízingdíjat 4 876 260 Ft-ban, a havonta, 100 hónapon át fizetendő lízingdíjat 116 603 Ft-ban, az összes lízingdíjat 16 536 560 Ft-ban, a mértékadó devizanemet CHF-ben, a kamat- és az árfolyamváltozás elszámolási módját ún. fix devizakonstrukcióban határozták meg. Az egyedi szerződés elválaszthatatlan részét képezte az alperes (üzletszabályzat száma) számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.).

Az alperes mint lízingbeadó, a (C.) Kft. mint engedményező és a felperes, mint engedményes között a perbeli lízingszerződéshez kapcsolódóan 2009. június 19. napján "engedményezés - tartozásátvállalás" megnevezésű szerződés jött létre, amely szerint a (C.) Kft. a felperesre engedményezte a fenti lízingszerződésből eredő jogait és kötelezettségeit, a felperes pedig az engedményezést elfogadta és kijelentette, hogy átvállalja az engedményező lízingszerződésből eredő további fizetési és egyéb kötelezettségeit. Az alperes az engedményezés tényét tudomásul vette, a tartozásátvállaláshoz hozzájárult. A felperes a megállapodás 6. pontjába foglalt nyilatkozatával kijelentette, hogy a lízingszerződésben, valamint a (üzletszabályzat száma) számú üzletszabályzatban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el, és az üzletszabályzat, valamint a lízingszerződés másolatának átvételét elismeri.

A felperes a szerződés megkötésekor háztartásbeli volt, befektetéseiből élt, a lízing tárgyát képező kisbuszt magánhasználatra kívánta igénybe venni.

A lízingszerződés alapján a 2014. évi XL. tv. (DH2. tv.) szerinti elszámolásra nem került sor.

Az alperes 2016. június 28. napján a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta, a felperes felmondás napján fennálló tartozását 5 269 646 Ft-ban jelölte meg.

A felperes módosított keresetében a lízingszerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte, érvénytelenségi okként jelölve meg az alábbiakat:

- a szerződés alaki hibás, mivel a pénzintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 47. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően az alperes részéről nem két igazgatósági tag írta azt alá;

- a szerződés nem tartalmazza a Hpt. 210. § (2) bekezdésében és 213. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban meghatározott kötelező tartalmi elemeket;

- a lízingszerződés 3-6. pontja, valamint az üzletszabályzat I.7., 10., 19., 20.a. és b. pontjai mint az árfolyamkockázatot rá hárító szerződési rendelkezések tisztességtelenek, miután az alperestől nem kapott tájékoztatást az ügylet árfolyamkockázatáról.

Hangsúlyozta, a perbeli szerződést fogyasztóként kötötte, illetve ekként vállalta át a lízingszerződésből eredő terheket, az átvállalás időpontjában háztartásbeli volt, a gépjárművet családi használatra szánta. Állította, hogy az engedményezés-tartozásátvállalási megállapodás megkötésekor a lízingszerződést és az üzletszabályzatot, valamint a hirdetményt részére nem adták át, annak tartalmát nem ismerte meg, nem írta alá és az abban foglaltakról magyarázatot sem kapott.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a lízingszerződést két gazdálkodó szervezet kötötte, ezért az annak ellenére sem tekinthető fogyasztói szerződésnek, hogy később az abból eredő jogokat, kötelezettségeket a felperes engedményezés-tartozásátvállalás, azaz lényegében egy szerződésátruházás keretében megszerezte. Kiemelte, a felperes teljes bizonyító erejű magánokiratban elismerte, hogy a lízingszerződés másolatát, továbbá a hatályos üzletszabályzatot átvette. Hangsúlyozta, az engedményezés - tartozásátvállalási okiratra a Hpt. 210. § (2) bekezdése nem irányadó, az alperes pénzügyi vállalkozás, míg a Hpt. 47. § (1) bekezdése a hitelintézetekre vonatkozik, ezért az alaki hibára az alperes megalapozottan nem hivatkozhat, a Hpt. 213. §-a pedig a lakossági fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozik, így az a perbeli, nem fogyasztói lízingszerződésre nem alkalmazható. Vitatta a felperes által megjelölt szerződési feltételek tisztességtelenségét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a (lízingszerződés száma). számú, 2008. július 30. napján kelt lízingszerződés, a 2009. június 19. napján kelt engedményezés-tartozásátvállalási megállapodás részét képező (üzletszabályzat száma) számú gépjármű lízing tevékenységre vonatkozó üzletszabályzat I.19. pontjának alábbi rendelkezése:

"...vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (pl. intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolja.", továbbá az I.18. és I.20.b. pontjában rögzített különböző árfolyam - vételi, eladási - kikötése miatti árfolyamrés érvénytelen. Megállapította, hogy e rendelkezések nem jelentenek kötelezettséget a felek számára. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 127 000 Ft perköltséget, míg leletezés terhével 410 552 Ft eljárási illetéket. Határozata indokolása szerint a perbeli engedményezés-tartozásátvállalás során a szerződési kötelezettségek és jogok teljessége átruházásra került a korábbi lízingbevevőről a felperesre, így ez a megállapodás valójában szerződésátruházásnak minősül, amely alapján a lízingbevevő a teljes szerződéses pozícióját átengedte a felperesnek, ezáltal új lízingszerződés megkötése nélkül a korábbi lízingszerződés lízingbevevői oldalán történt alanycsere. Erre tekintettel a felperest 2009. június 19. napjától megilletik a lízingszerződésből eredő jogok és terhelik az abban foglalt kötelezettségek.