A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25771/2006/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 35. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Lesenyei Terézia, Tóth Lászlóné

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.771/2006/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Katona és Társa Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Katona Géza ügyvéd) által képviselt, felperes neve ... kérelmezőnek - a Bódog Ügyvédi Iroda (alperes címe, ügyintéző: dr. Bódog Zoltán ügyvéd) által képviselt, ... (alperes címe) ellenérdekű fél ellen - a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyoltalom megtévesztővé válás miatti megszűnését megállapító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság 2006. február 20. napján kelt, 3.Pk.23.715/2005/5. számú végzése ellen az ellenérdekű fél részéről 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - a felek személyes meghallgatását követően - meghozta a következő

végzést:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi az ellenérdekű felet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 5.000 (Ötezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság végzésével a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) védjegyoltalom megtévesztővé válás miatti megszűnését megállapító határozatát megváltoztatta és az ellenérdekű fél védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmét elutasította. Kötelezte az ellenérdekű felet, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezőnek 100.000 Ft eljárási költséget.

Az indokolás szerint a Hivatal tévesen jutott arra az álláspontra, hogy a kérelmező javára oltalom alatt álló ... lajstromszámú "Kecskeméti" szót és színes ábrás elemet tartalmazó védjegy megtévesztő a védjegyjogosult svájci illetősége miatt, mert az ellenérdekű fél nem ezen az alapon kérte az oltalom megszűnésének megállapítását.

Rámutatott arra, hogy az ellenérdekű fél kérelmének megfelelően a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján azt kellett vizsgálni, hogy a védjegy használata alkalmas volt-e arra, hogy a védjegy a földrajzi származás tekintetében megtévesztővé váljon azáltal, hogy a terméket ma már nem Kecskeméten, hanem attól lényegesen messzebb, Hanságligeten állítják elő.

Az indokolás szerint a megtévesztés akkor valósul meg, ha a védjegyhez valamilyen pozitív fogyasztói előítélet kapcsolódik, de a védjeggyel ellátott termék vagy szolgáltatás a várakozásnak nem tesz eleget. Az ellenérdekű fél azonban nem bizonyította a megtévesztés alapjául szolgáló előnyös fogyasztói értékítéletet.

Az elsőfokú bíróság ennek igazolása esetén is szükségét látta annak bizonyítását, hogy a termék - fogyasztói elvárásoknak megfelelő - kedvezőbb tulajdonsága kizárólag Kecskeméten és nem máshol történő gyártással biztosítható. Kifejtette, hogy önmagában az a körülmény, hogy a Kecskeméten, mintegy húsz éven át gyártott bébiétel jó minőségű, nem jelenti szükségképpen azt, hogy e minőség más helyiségben történő gyártással nem biztosítható. Az ellenérdekű fél által sem volt vitatott, hogy a kérelmező a Kecskeméten kifejlesztett bébiétel termékek eredeti receptúrái alapján a korábban Kecskeméten gyártott hagyományos bébiételekkel egyező minőségű terméket tud előállítani. Emiatt sem látta bizonyítottnak, hogy a termék eredeti minőségéhez nélkülözhetetlen feltételek kizárólag Kecskeméten biztosíthatóak, s ezáltal a termék máshol történő gyártása folytán a termék minősége a fogyasztói várakozásoktól elmarad.

Rámutatott arra is, hogy önmagában az a körülmény, hogy a védjegyben egy város neve szerepel nem hordozza feltétlenül magában a megtévesztés lehetőségét csak azon az alapon, hogy a védjeggyel ellátott árut nem a szóban forgó városban állítják elő.

Az ellenérdekű fél fellebbezésében tartalmilag az elsőfokú végzés megváltoztatását és a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte.

Vitatta az elsőfokú bíróságnak a termék eredet minőségéhez kötött magyarázatát. Azt hangsúlyozta, hogy az oltalom megszűnése a védjegy használat következtében a földrajzi származás tekintetében való megtévesztővé válásán alapul. Tévesnek látta a földrajzi megjelölés összekapcsolását a termék minőségével. A 89/104/EGK. Irányelv 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjára, továbbá az Európai Bíróság gyakorlatára hivatkozva állította, hogy az olyan védjegy oltalma, amelyet átruházása folytán már más földrajzi területen termelő vállalkozás használ, nem tartható fenn. Miután a tárgyi védjegy domináns eleme a "Kecskeméti" szóelem a termék azt a látszatot kelti az átlagos fogyasztóban, hogy az Kecskemétről származik. A joggyakorlat pedig következetes "a védjegyek törlésének elrendelésében", ha - akár tulajdonosváltozás folytán - már nem a védjegyen feltüntetett földrajzi helyen fejti ki a védjegyjogosult a tevékenységét.

A kérelmező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés nem alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésével és annak indokolásával egyetért.