A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20602/2007/4. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 35. §] Bírók: Angyalné dr. Demeter Judit, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.IV.20.602/2007/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Katona Géza ügyvéd (1125 Budapest, Kútvölgyi u. 23.) által képviselt kérelmezőnek a dr. Bódog Zoltán ügyvéd (6000 Kecskemét, Szolnoki u. 35.) által képviselt ellenérdekű fél ellen a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyoltalom megszűnését megállapító határozatának megváltoztatása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 3.Pk.23.715/2005. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.771/2006/5. számú jogerős végzésével befejezett ügyében az ellenérdekű fél által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartja.

Kötelezi az ellenérdekű felet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 5.000 (Ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős végzés a Magyar Szabadalmi Hivatal M9702766/11. számú határozatát, amelyben megállapította, hogy az 1997. július 29-i elsőbbségű, 152441 lajstromszámú védjegy oltalma a védjegy megtévesztővé válása miatt megszűnt, megváltoztatta és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasította, egyben kötelezte az ellenérdekű felet 105.000 forint első- és másodfokú eljárási költség megfizetésére.

A jogerős végzés által megállapított tényállás szerint a kérelmező a jogosultja az 1997. július 29-i elsőbbségű, 152441 lajstromszámú, színes ábrás védjegynek, amelynek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti 29., 30., 35. és 38. áruosztályba sorolt árukra terjed ki. A védjegy egy zöld színű keretbe foglalt, vörös mezőben, a közönséges írásmódú "KECSKEMÉTI" szót, felette egy stilizált "K" betűt, efelett pedig egy háromágú korona stilizált képét ábrázolja. A kérelmező átruházás útján 1999. július 15-én szerezte meg a védjegy jogosultságot. 2000. januárjáig a kérelmező érdekeltségébe tartozó Kft. Kecskeméten gyártotta és forgalmazta a védjeggyel ellátott bébiételeket. Utóbb termékeinek cimkéjén a védjegytől eltérő formában feltűnőbb, központi pozícióban kezdte használni a "kecskeméti" megjelölést. A Kft. a fentieken túlmenően, több bébiétel terméket a Kecskeméttől földrajzilag távoli üzemében állít elő a fenti megjelölés alatt.

Az MSZH - az ellenérdekű fél kérelme alapján - a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 30. § e) pontja, illetve 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján azért állapította meg a védjegyoltalom megszűnését, mert a védjegyben a "kecskeméti" megjelölést olyan domináns elemnek tekintette, amely az átlag fogyasztó számára a termék magyar, ezen belül kecskeméti származására utal, holott a védjegy jogosultja egy svájci illetőségű cég. Ebből eredően a védjegy átruházása folytán a földrajzi származása tekintetében megtévesztővé vált, amely megalapozta a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmet. Ugyanakkor a hivatal a Vt. 35. § (1) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet alaptalannak találta, megállapítva, hogy a tárgyi komplex védjegy esetén a megkülönböztető képesség elvesztése amiatt, hogy a védjegy valamely termékfajta nevévé váljon, fogalmilag kizárt.

A jogerős végzés indokolása szerint az MSZH tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a védjegyoltalom külföldi személy részére történt átruházása miatt a földrajzi elemet is tartalmazó kombinált védjegy megtévesztővé vált, arra is tekintettel, hogy a kérelmező nem erre alapítottan állította a védjegyoltalom megszűnését, hanem amiatt, hogy a védjeggyel oltalmazott terméket nem Kecskeméten, hanem attól lényegesen messzebb állítják elő.

A védjegy megtévesztővé válását azonban csak akkor lehet megállapítani, ha a védjegyhez valamilyen pozitív fogyasztói előítélet, várakozás kapcsolódik, amit a védjeggyel ellátott termék vagy a szolgáltatás nem igazol. Ezt az ellenérdekű félnek kellett volna bizonyítania. Ennek a bizonyítási kötelezettségének az ellenérdekű fél nem tett eleget, így önmagában az a körülmény, hogy a jogelődök által korábban, 20 éven át Kecskeméten gyártott bébiétel jó minőségű, nem jelenti azt, hogy a fogyasztók által ismert minőség más helységben történő gyártással nem biztosítható, arra is figyelemmel, hogy az ellenérdekű fél által sem vitatottan a kérelmező a Kecskeméten kifejlesztett bébiétel termékek eredeti receptúráit is megszerezte. Ezért az a tény, hogy a kombinált védjegy egy város nevét is tartalmazza, nem hordozza feltétlenül magában a megtévesztés lehetőségét amiatt, hogy az árut nem az adott városban állítják elő, vagy a védjegyjogosult székhelye nem a megnevezett helységben vagy Magyarországon van. A kifogásolt védjegy olyan kombinált védjegy, amelyben a "kecskeméti" szóelem önmagában nem is lenne oltalomképes, azaz a kombinált védjegy megkülönböztető képességét a jellegzetes ábrás elemek adják. Miután a védjegy oltalomképességét nem az árujegyzék termékei és szolgáltatásai, valamint a földrajzi hely szoros összefüggése, illetőleg a fogyasztóknak földrajzi helyhez tapadó pozitív értékítélete határozza meg, nem állítható, hogy a védjegy megtévesztővé vált a termék más helyen történő előállítása miatt.