A Fővárosi Törvényszék Pk.23715/2005/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 30. §, 35. §] Bírók: Csóti Tamás, Fabricius László, Szabó Ildikó

Fővárosi Bíróság

3.Pk..../2005/5.

A Fővárosi Bíróság a Katona és Társa Ügyvédi Iroda (dr. Katona Géza ügyvéd) által képviselt

kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek a

Bódog Ügyvédi Iroda () által képviselt

ellenérdekű fél neve (ellenérdekű fél címe) ellenérdekű fél ellen

a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyoltalom megtévesztővé válás miatti megszűnését megállapító - M.../11. ügyiratszámú - határozatának megváltoztatása iránti ügyben meghozta és kézbesítés útján közli az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal M.../11. számú határozatát m e g v á l t o z t a t j a és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasítja.

Kötelezi a bíróság az ellenérdekű felet, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezőnek 100.000 (Százezer) forint eljárási költséget.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Bíróságnál lehet benyújtani.

A jogi képviselővel eljáró felek (fél) a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

Az ügy érdemében hozott végzés ellen fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

A kérelmező a jogosultja az 1997. június 29-i elsőbbségű, ... lajstromszámú színes, ábrás védjegynek, melynek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti 29., 30., 35. és 38. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra terjed ki. A védjegy egy zöld színű keretbe foglalat, vörös mezőben a közönséges írásmódú "KECSKEMÉTI" szót, felette egy stilizált "K" betűt, e felett pedig egy háromágú korona stilizált képét ábrázolja.

Az ellenérdekű fél a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 35. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapján annak megállapítást kérte a Magyar Szabadalmi Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal), hogy a fenti védjegy oltalma a földrajzi származás tekintetében történő megtévesztővé válás, továbbá a megkülönböztető képességének elvesztése folytán megszűnt.

Kérelmében előadta, hogy a kérelmező 1999. július 15-én megszerezte a támadott védjegy tulajdonjogát. Ezt követően, 2000 januárjáig, a kérelmező érdekeltségébe tartozó H... Kft. K...en bébiétel gyártott és forgalmazott a fenti védjegy alatt, később termékeinek címkéjén a védjegytől eltérő formában, feltűnőbb, központi pozícióban kezdte használni a "kecskeméti" megjelölést. Ugyanebben az időszakban az ellenérdekű fél által alapított K...i B.... Kft. a saját maga által engedélyeztetett, K...en kifejlesztett receptúrákkal, ugyancsak bébiétel gyártását kezdett meg, mely tevékenység az ellenérdekű fél korábbi, mintegy 20 éves hagyománnyal rendelkező bébiétel gyártó tevékenységét volt hivatott tovább vinni. A kérelmező szerint a kecskeméti bébiétel éppen e 20 éves gyártásnak köszönhetően vált ismertté és elismertté Magyarországon, nem pedig a kérelmező és H... Kft. tevékenysége folytán, ilyen alapon indokolatlan a kérelmezőnek az az igénye, hogy a "kecskeméti" megjelölésta maga tevékenysége számára kisajátítsa.

Az ellenérdekű fél nem vitatta, hogy a kérelmező megszerezte a kecskeméti bébiételek receptúráit, kifejtette ugyanakkor, hogy OÉTI engedélyeztetési gyakorlatának sajátosságai miatt a kérelmező csak ezektől eltérő receptúrákat használhat, így az általa ténylegesen gyártott termékek nem az eredeti technológia alapján készülnek. Emellett a H... Kft. több mint 10 olyan bébiétel terméket állít elő H...en és forgalmaz Magyarországon, melyet az ellenérdekű fél az elmúlt több mint 20 év alatt soha nem gyártott. Ennek ellenére ezen termékein is a "kecskeméti" megjelölést alkalmazza, mint ahogy a reklámozás során is, valamennyi terméke tekintetében használja ezt a jelzőt. Vitatta azt is, hogy a kérelmező a kecskeméti bébiételek gyártási jogát valaha is megszerezte volna, mert, álláspontja szerint, a gyártási jog forgalomképtelen dolog, az a gyártó üzemhez, és nem a termékhez kapcsolódik. Az előbbit azonban az ellenérdekű fél soha sem értékesítette a kérelmezőnek, illetve a H... Kft-nek. Mindezek szerinte azt eredményezték, hogy a tárgyi védjegy elvesztette a megkülönböztető képességét és a földrajzi származás tekintetében is megtévesztővé vált. Az átlagfogyasztó számára ugyanis a kérelmezői terméken, a védjegytől eltérő formában, erősen figyelemfelhívó módon elhelyezett "kecskeméti" megjelölés azt a benyomást keltheti, hogy a termék K... városában készül, csakhogy a terméket valójában a K...től 300 km-re lévő H...en gyártják.

A kérelmező az ellenérdekű fél kérelmének az elutasítást kérte.

Az ellenérdekű féllel egyezően előadta, hogy a támadott védjegyet - a bébiételek gyártásának eredeti receptúráival együtt - valóban megszerezte, a védjegy használatának jogát a H... Kft-nek adta át, mely cég a "kecskeméti" megjelölés alatt valóban gyárt és forgalmaz bébiételeket. Kifejtette, hogy támadott védjegy nem tekinthető pusztán földrajzi eredetmegjelölésnek, mert színes, grafikai elemeket is tartalmaz a "kecskeméti" szóelemen túl. Előadta, hogy a kecskeméti bébiétel termékcsalád, melyek a ellenérdekű fél neve-tól megvásárol receptúrák alapján készülnek már évtizedekkel korábban megszerezte a megkülönböztető képességet. A receptúra megszerzése a H... Kft. jól felépített marketingstratégiája és intézkedései folytán a megkülönböztető képességet nemcsak zavartalanul megőrizte, hanem fokozta is.

Előadta, hogy a felek között versenyjogi vita volt folyamatban, melyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság megállapította (G...), hogy a kérelmező tisztességtelen piaci magatartást valósított meg az ellenérdekű féllel szemben, saját, "kecskeméti bébiétel" megjelöléssel ellátott termékeinek gyártásával és forgalmazásával. Utalt továbbá a szóban forgó jellegbitorlási perrel kapcsolatos felülvizsgálati eljárásban (Gfv...) született ítélet azon indokolására, miszerint a "kecskeméti" kifejezés földrajzi árujelzőnek nem tekinthető, mivel nincs szoros összefüggés a termék és K... városa között.

Ilyen előzmények után a Hivatal a Vt. 30. §-ának e) pontja valamint 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megállapította, hogy 2003. május 5. napján a védjegyoltalom - a védjegy megtévesztővé válása miatt - megszűnt, egyidejűleg a Vt. 35. §-a (1) bekezdésnek a) pontjára alapított kérelmet elutasította.