A Fővárosi Törvényszék P.23980/2018/38. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Szőke Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék 2

35.P.23.980/2018/38-I

Fővárosi Törvényszék

35.P.23.980/2018/38.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kende Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes (felperes címe.)

felperesnek,

a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (képviseli: dr. Tóth-Maros Ildikó jogtanácsos, székhely: ügyvéd címe.; telephely: ügyvéd címe) által képviselt

alperes alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a alperesnek 500.000.- (azaz ötszázezer) Ft peröltséget.

A le nem rótt 1.500.000.- Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A település1 külterület .../5. helyrajzi szám alatti, kivett tanya megjelölésű ingatlan 2002-ben került személy1 tulajdonába, aki 2005-ben az ingatlan felét fiának, személynek2 ajándékozta. A felperes 2003-ben élettársi kapcsolatot létesített személlyel1, a perbeli ingatlannal szomszédos tanyán, majd kölcsönt vettek fel annak felújítása érdekében, amelyet nem tudtak visszafizetni, ezért a felperes vagyona végrehajtás alá került.

[2] 2008-ban a felperes és élettársa közösen megvásárolták személynek2 a perbeli ingatlanra bejegyzett 1/2 hányadát akként, hogy a tulajdonos személy1 lett, és a felperes javára szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba személy1 hányadára annak érdekében, hogy a felperes ingatlan használatára vonatkozó joga biztosítva legyen és egyúttal azt a végrehajtás alól is kivonja. A felperes és élettársa a tanyán éltek és gazdálkodással foglalkoztak, a szomszédos területet is művelték, állatokat tartottak. Idővel a felperes élettársa is végrehajtás alá került, ezért a teljes ingatlant értékesítették személy3 állagvevő részére, és mindketten haszonélvezeti jogot tartottak fenn maguknak.

[3] 2013. december 15-én lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 108. § (1) bekezdése, amely szerint a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

[4] A felperes haszonélvezeti jogát ezen jogszabályváltozás miatt törölték, amely határozat ellen fellebbezéssel élt, majd pedig felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a számára hátrányos döntés ellen. A felperes élettársának haszonélvezeti joga fennmaradt. A felperes a haszonélvezeti jogának törlését követően felhagyott a gazdálkodással.

[5] A fenti jogszabályhellyel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz folytán az Alkotmánybíróság a 25/2015. (VII.21.) AB határozatban vizsgálta a jogszabály alaptörvény-ellenességét. A határozat szerint az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat. Az Alkotmánybíróság felhívta a törvényalkotót, hogy 2015. december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást.

[6] Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

[7] Az Európai Unió Bírósága 2018. március 6-án a C 52/16. és C 113/16. sz. SEGRO és társai egyesített ügyekben ítéletet hozott, amely rendelkező része azt rögzítette, hogy "az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló tagállami szabályozás, amelynek értelmében a mezőgazdasági földterületen korábban létesített olyan haszonélvezeti jogok, amelyek jogosultjai e földterületek tulajdonosának nem közeli hozzátartozói, a törvény erejénél fogva megszűnnek, és azokat az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell."

[8] A Kúria 2018. november 13-án meghozott Kfv.III.37.393/2018/8. számú ítéletében hatályon kívül helyezte az ingatlan-nyilvántartási eljárásban meghozott határozatokat és új határozat hozatalára kötelezte az elsőfokú hatóságot.

[9] Az EUB kötelezettségszegési eljárásban 2019. május 21. napján meghozta a C-235/17. számú ítéletét, melyben kimondta, hogy "Magyarország nem bizonyította, hogy a más tagállambeli állampolgárok javára közvetlenül vagy közvetetten szóló haszonélvezeti jogok vitatott szabályozás általi megszüntetése a Bíróság ítélkezési gyakorlatában elismert vagy az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett közérdekű célkitűzésekre irányulna, sem azt, hogy e megszüntetés megfelelő vagy koherens volna, vagy akár az ilyen célok eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódna, másrészt e megszüntetés nincs összhangban a Charta 17. cikkének (1) bekezdésével sem. Következésképpen a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikk által nyújtott védelemben részesülő tőke révén szerzett javaktól való megfosztásból eredő korlátozása nem igazolható". Ezért megállapította, hogy "Magyarország a vitatott szabályozás elfogadásával és ezáltal a Magyarországon fekvő mező- és erdőgazdasági földterületeken közvetlenül vagy közvetetten külföldiek javára fennálló haszonélvezeti jogoknak a törvény erejénél fogva történő megszüntetésével nem teljesítette az EUMSZ 63. cikknek és a Charta 17. cikkének együttesen értelmezett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit."