BH 1973.4.171 I. Ingatlanra vonatkozó jogpernél valamennyi telekkönyvi érdekeltnek perben kell állnia. Ennek megállapíthatása végett hiteles telekkönyvi szemle beszerzése szükséges [Pp. 51. § a) pont].

II. Ha a fél a szakértő véleményére olyan észrevételt tett, hogy a szakértőnek erre vonatkozó meghallgatása szükséges, a tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni, hogy a felek hozzá kérdéseket tehessenek fel. Indokolt esetben más szakértő véleményének beszerzésére is sor kerülhet [Pp. 182. § (2), (3) bek.].

A peres felek ingatlanai I. községben egymás szomszédságában terülnek el.

A felperes 1971. év tavaszán panasszal fordult az államigazgatási hatósághoz, amelyben előadta, hogy korábban földterületét felmérette az illetékes földhivatal útján, és a felmérés eredménye szerint ingatlanából mintegy 50 ?-öl területet a szomszédja, az alperes használ és birtokol. Kérte szomszédját a földterület visszaadására és az azon megtermett termények értékének megfizetésére kötelezni.

Az államigazgatási hatóság az ügyet érdemi döntés nélkül áttette a bírósághoz.

A bíróság igazságügyi földmérő szakértőt hallgatott meg, aki részletes írásbeli szakvéleményt nyújtott be, amelyhez vázrajzot is mellékelt.

A szakvéleményben foglaltak szerint a kataszteri határvonalhoz képest az alperes a felperes ingatlanából 8,4 ?-öl területet birtokol. A szakvéleményhez csatolt vázrajzból kitűnik az is, hogy az alperes lakóházának hátsó falát pontosan a határvonalra építette.

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította és ezt azzal indokolta, hogy az igazságügyi földmérő szakértő véleménye szerint valóban hiányzik a felperes ingatlanából meghatározott nagyságú terület, a ténylegesen használt határvonal és a kataszteri határvonal között azonban csak lényegtelen eltérés mutatkozik, amely a térkép méreteiből adódó leolvasási pontatlanságok eredménye is lehet.

Utalt még az első fokú bíróság arra is, hogy a szakértő véleménye szerint a felperesi ingatlanból a másik oldalon levő szomszéd már nagyobb területrészt használ, a lényeges területhiányt tehát nem az alperesnél, hanem ennél a másik szomszédnál kell keresni.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet és ítéletének indokolásában kiemelte még azt is, hogy a peres felek szomszédos ingatlanai között a felperes terhére az eltérés az utca felőli résznél mutatkozik, amikor azonban az alperes 1960-ban ingatlanát megvásárolta, akkor a határ már ehelyütt ott volt, ahol a kerítés jelenleg is húzódik.