A Kecskeméti Törvényszék Pf.21182/2014/4. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. Bírók: Bulla László, Koós Gabriella, Szrapkó Ágnes

Q városi TÖRVÉNYSZÉK

3.Pf.21.182/2014/4. szám

A Q városi Törvényszék felperesi képviselő által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - alperesi képviselő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen 4.500.000 forint kölcsöntartozás és járulékai megfizetése iránti perében a Q városi Járásbíróság 2014. április 17. napján kelt elsőfokú ügyszám számú ítélete ellen az alperes részéről 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 360.000 (Háromszázhatvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A peres felek 2005. augusztus 9. napján, 2006. augusztus 28. napján és 2009. január 31. napján szóban kölcsönszerződést kötöttek, melynek alapján az alperes a saját kezűleg írt és aláírt átvételi elismervény ellenében 2.800.000 forintot, 1.200.000 forintot, illetve 500.000 forintot vett fel kölcsönvevőként a felperestől azzal, hogy a kölcsönök visszafizetésének határideje 2005. szeptember 30., 2006. december 31., illetve a legutolsó kölcsön esetében 2009. július 1. napja volt. A felek megállapodása szerint a kölcsön a visszafizetési határidőig kamatmentes, késedelmes teljesítés esetén a felek évi 35 % mértékű késedelmi kamat megfizetésében állapodtak meg.

Az esedékesség időpontjáig az alperes a kölcsönösszegeket nem fizette vissza, a felperes 2010. szeptember 2. napján kelt levelében, melyet az alperes 2010. szeptember 9. napján vett kézhez, a tartozás megfizetésére eredménytelenül szólította fel.

A fizetési meghagyás kibocsátásával indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében mindösszesen 4.500.000 forint és ezen összegből a kölcsön részösszegei után azok esedékessége időpontjától számított járulékai, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a 2.800.000 forint összegű követelés elévült. Ezen túlmenően arra hivatkozott, hogy az 500.000 forintos kölcsönösszeget kivéve a további két kölcsön esetében az átvételi elismervényben nem a ténylegesen átvett összeg, hanem annak kétszeres összege került tőkeként feltüntetésre, mert a tényleges megállapodás szerint a felperes, aki egyebekben uzsorakölcsönzéssel foglalkozik, havi 10% kamatra nyújtotta a kölcsönt. A kölcsön tényleges felhasználója AB volt, aki a felperes részére a havi kamatokat folyamatosan fizette, így mindösszesen a felperes részére 7.830.000 forint kiegyenlítésére került sor, amely a tartozást fedezi, így a felperesnek nem tartozik.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.500.000 forint tőkét és annak 2.800.000 forint részösszege után 2005. október 1. napjától, 1.200.000 forint tőke után 2007. január 1. napjától, míg 500.000 forint után 2009. július 2. napjától 2012. március 31. napjáig évi 35 %, 2012. április 1. napjától 2012. december 31. napjáig évi 31 %, 2013. január 1. napjától 2013. június 30. napjáig évi 29,75 %, 2013. július 1. napjától 2013. december 31. napjáig évi 28,25 %, 2014. január 1. napjától a kifizetés napjáig évi 27 % mértékű kamatát, illetve amennyiben a kifizetésre a megadott teljesítési határidőn belül nem kerülne sor, 2014. június 30. napjáig ugyanezen mértékű, ezt követően pedig a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékű kamatát, továbbá 459.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az ügy érdemét illetően azt állapította meg, hogy a kölcsönösszegek átvételéről teljes bizonyító erejű magánokiratok készültek, ezekben az alperes mindösszesen 4.500.000 forint visszafizetését vállalta. A magánokirattal szemben az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség abban a tekintetben, hogy a létrejött kölcsönszerződések adósának AB-t kell tekinteni, továbbá hogy a kölcsönök tényleges összege 2005. augusztus 9. napján csupán 1.400.000 forint volt, míg 2006. augusztus 28. napján 600.000 forint, mely összegekből az általa állított mértékű tényleges teljesítés megtörtént, ez azonban nem volt az alperes részéről sikeres. Az alperes előadását a felperes következetesen tagadta, AB pedig tanúvallomásában maga is elismerte, hogy a részére nem, csupán az alperes részére volt hajlandó a felperes kölcsönt nyújtani. A visszafizetést illetően az elsőfokú bíróság a teljes bizonyosság, de még a nagyfokú valószínűség szintjén sem tudta megállapítani a kölcsön törlesztését, amelyet kizárólag AB tanúvallomása támasztott alá, míg egyéb bizonyíték e vonatkozásban nem merült fel. Hivatkozott arra is, hogy a szerződés uzsorás jellege miatti semmisség körében bizonyítási eljárást nem folytatott le, mert ezzel kapcsolatban az alperes jogi képviselője külön igényt nem terjesztett elő, míg a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt megállapítható a másik fél helyzetének kihasználása, illetve az aránytalan előny kikötése. Ugyanakkor utalt arra, hogy semmisségi ok miatt hivatalból a késedelmi kamat mértékét a kereseti kérelemben foglaltakkal szemben a 2007. július 31. napjától 2012. március 31. napjáig hatályos Ptk. 301. § (1) bekezdése, 2012. április 1. napjától pedig a 2011. évi CXLVIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint módosított 301. § (3) bekezdése alapján állapította meg a rendelkező részben foglaltak szerinti mértékben, figyelemmel a 2013. évi XXXIV. törvény 14. § (10) bekezdés b) pontja szerinti módosított tartalmú Ptk. 301. § (1) bekezdésére is.