BH 2023.2.44 Az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezés akkor megfelelő, ha az annak szempontjain alapuló egyik jogértelmezés sem kerül szembe a többi elemből fakadó következtetéssel.

Az Art. 20. § (3) bekezdése és (4) bekezdése értelmezése során nem mutatható ki olyan jogalkotói cél, amely az akadályhordozó cég nem tag, nem részvényes vezető tisztségviselőin, cégvezetőin túl az akadályhordozó tagjai, részvényesei számára is biztosítani kívánta volna az általános kimentést a működés utólagos helyreállítása esetén [2017. évi CL. törvény (Art.) 19. §, 20. §; Alaptörvény 28. cikk].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.706131/2021/7., Kúria Kfv.35291/2022/6. (*BH 2023.2.44*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kft. (a továbbiakban: Bejegyzést kérő) 2021. április 9-i hatállyal kérte a felperes 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító tagi jogviszonyának cégjegyzékbe történő bejegyzését. A Cégbíróság a bejegyzésről értesítette az adóhatóságot.

[2] Az elsőfokú adóhatóság adóregisztrációs eljárást indított. Ennek során megállapították, hogy felperesnek az adószám törléssel érintett B. A. Kft.-ben (a továbbiakban: Kft.) 2019. december 20-tól 2020. január 19. napjáig fennálló egyedüli tagi jogi jogviszonyára, illetve 2020. január 20. napjától 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító tagi jogviszonyára tekintettel fennáll az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti akadály. A Kft. adószámát 2020. március 28-án véglegessé vált határozattal törölték, és e törlési időpontban fennállt a felperes tagi jogviszonya, illetőleg azóta is fennáll.

[3] A Fővárosi Törvényszék cégbírósága 2020. május 5-én eltiltotta a Kft.-t a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Ezen végzését a későbbiekben, a 2020. december 21-én kelt Cgt.01-20-011689/3. számú végzésével hatályon kívül helyezte, figyelemmel arra, hogy a Kft. ismét érvényes adószámmal rendelkezik.

[4] Az elsőfokú adóhatóság 2021. május 11-i levelében felszólította a Bejegyzést kérőt az akadály elhárítására, és egyúttal a felperest is tájékoztatta a kimentés lehetőségéről.

[5] Kimentési kérelmét felperes az Art. 20. § (3) bekezdés b) pontjára és (4) bekezdésre alapította. Előadta, hogy mindent megtett a Kft. működésének helyreállítása érdekében, és ennek eredményeként annak adószámát 2020. május 5. napjával helyre is állították oly gyorsan, hogy a kényszertörlési eljárás meg sem indult.

[6] Az elsőfokú adóhatóság elutasította a kimentési kérelmet, arra hivatkozva, hogy az Art. 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottak konjunktív feltételek. A kimentés csak annak fogadható el, akiről megállapítható, hogy az akadályt képező, adószám törléssel érintett adózóban nem rendelkezett tagi jogviszonnyal. Az Art. 20. § (4) bekezdésében meghatározott kimentési ok pedig csak az Art. 20. § (3) bekezdés rendelkezéseivel együtt értelmezhető. Eszerint a kimentési kérelem csak akkor lehet eredményes, ha az akadályhordozó a törölt adózónak kizárólag vezető tisztségviselője, vagy cégvezetője (volt), és bizonyítja, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást azért szüntette meg, mert a társaság törvényes működését helyreállította. Az Art. 20. § (5) bekezdés kapcsán megállapította, felperes nem volt a Kft.-nek vezető tisztségviselője, cégvezetője, vagy képviseletre jogosult tagja, azonban a Kft.-ben 50%-ot meghaladó (60%-os) szavazati joggal rendelkező tulajdonos volt, így ennek alapján sincs lehetőség a kimentésre.

[7] Az alperes határozatával helyben hagyta az elsőfokú döntést.

A kereseti kérelem

[8] A felperes a bírósági jogorvoslat iránti kérelmét arra alapította, hogy az Art. 20. § (4) bekezdése kimentést ad a (3) bekezdésben foglaltak alól.

Az elsőfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.

[10] Felperes arra hivatkozott, hogy a kimentési kérelme megalapozott volt, ugyanis az akadályhordozó társaság adószáma helyreállításra került, valamint menthető személyi körülmények következményeként került csak sor átmeneti adókötelezettség teljesítésének elmaradására. Ilyen törvényi kivételt azonban nem határozott meg a jogalkotó.

[11] Az Art. 20. § (3) bekezdése két konjunktív feltételt határoz meg a kimentési kérelemre: ha felperes a törölt adószámú társaságban tagi jogviszonnyal nem rendelkezik és a kimentési kérelemre induló eljárás során bizonyította, hogy vezető tisztségviselőként a törölt adószámú társaság jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felperes a Kft.-ben tagi jogviszonnyal rendelkezett, így a feltételek nem teljesülhettek attól függetlenül, hogy a jogszerű működés helyreállítása érdekében tett felperesi cselekvés megállapítható-e vagy sem. Az Art. 20. § (3) bekezdésének alkalmazása során az adóhatóságnak nem volt mérlegelési vagy méltányossági jogköre.

[12] Az Art. 20. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a jogszabályhely pontos megfogalmazásából következően a (3) bekezdésre figyelemmel kell alkalmazni. Ennek alapján felperes akkor tudja sikeresen kimenteni magát, hogyha a törölt adószámú társaságban tagi jogviszonnyal nem rendelkezett és az adószám törlésre tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás amiatt került megszüntetésre, hogy a cég a törvényes működését helyreállította.

[13] Az Art. 20. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy nincs szükség a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, az adószám törléssel érintett társaság jogszerű működésének helyreállítására irányuló, a kimentésre jogosult személytől adott helyzetben elvárható eljárás okirati bizonyítására, ha a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésre került, vagyis, ha nem vitatható, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések eredményesek voltak. A Kft. esetében a törvényes működés helyreállításának feltétele teljesült, azonban ez önmagában nem elegendő a kimentési kérelemnek helyt adó döntés meghozatalára, miután a meghatározott feltételek konjunktívak.

[14] Az elsőfokú bíróság vizsgálta az Art. 20. § (5) bekezdésének alkalmazhatóságát. Megállapította, hogy az a) vagy b) pontban foglaltaknak együttesen kell teljesülni azon feltétellel, hogy felperes az akadályhordozó társaságnak nem volt vezető tisztségviselője. Ez a vezető tisztségviselőre vonatkozó feltétel teljesült, azonban a felperesnek 50%-ot meghaladó mértékű szavazati jogára tekintettel az Art. 20. § (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kimentési feltételek nem voltak megállapíthatók.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[18] A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a jogerős ítélet akkénti megváltoztatását kérte, hogy kerüljön sor az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítésére, az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására, azon szempont megadásával, hogy az elsőfokú adóhatóság fogadja el felperes kimentési kérelmét. Másodlagos kérelmében az alperes új eljárásra kötelezését kérte, harmadlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet, valamint az azt megelőző adóhatósági eljárás ellentétes az Art. 20. § (3) és (4) bekezdésével. Az Art. 20. § (3)-(5) bekezdéseit együttesen kell értelmezni, mind nyelvtanilag, mind logikailag, és figyelembe kell venni a jogszabály kialakulásának történetét.