Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 1999.17 Kártérítés megállapítása az elbírálás idején érvényesülő értékviszonyok alapulvételével [Ptk. 345. § (1) bek., 355. §, 360. § (1)-(2) bek.].

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1298100 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1994. november 10. napjától járó évi 20%-os kamatát. A jogerős ítélet indokolása megállapította, hogy az alperes által üzemeltetett vízicsúszdán 1989. augusztus 16-án az akkor 15 éves felperes más személy hibájából súlyos balesetet, gerincsérülést szenvedett, amely maradandó egészségkárosodással járt. Az alperes felelőssége a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján áll fenn, s a Ptk. korábban hatályos 354. §-a szerint köteles megtéríteni a felperes nem vagyoni kárát. Az elszenvedett hátrányokkal arányban álló, a nem vagyoni kártérítés rendeltetésének megfelelő, a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű kártérítés 2000000 forint, amelyet csökkenteni kellett az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó biztosító társaság 701900 forintnak megfelelő 10000 DEM teljesítésével. A kialakult bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a nem vagyoni kártérítés a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű, a felperest visszamenőleg a balesettől járó kamat nem illeti meg, hanem a kamatfizetés kezdő időpontját a perindításhoz kellett kapcsolni.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részben történő megváltoztatásával a nem vagyoni kártérítés összege után 1989. augusztus 16. napjától kezdődően kérte a kamatfizetési kötelezettség megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerint a kártérítés után a károsodás bekövetkeztétől jár a késedelmi kamat.

A beavatkozó a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.

A jogerős ítélet a felperest 1989-ben ért baleset miatt az elbírálás idején érvényesülő ár- és értékviszonyok alapján állapított meg nem vagyoni kártérítést. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással a késedelmi kamat fizetését nem visszamenőlegesen, hanem ehhez igazodva az igényérvényesítéstől kezdődően határozta meg.

A Ptk. 355. §-ában foglalt rendelkezések és ehhez kapcsolódóan a Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt szabályok azt szolgálják, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, amilyenben akkor lett volna, ha a károkozás nem következik be. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítés nyomban esedékes, míg a (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezeken a rendelkezéseken alapul a károkozó késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a kártérítés összege után, ugyanakkor a késedelmi kamat megítélése nem hozza feltétlenül a károsultat abba a helyzetbe, amelyben a károsodás bekövetkezte előtt volt. A kártérítési kötelezettség késedelmes teljesítése a kártérítés mértéke szempontjából azzal a következménnyel járhat, hogy a bíróság a károkozás idején érvényes értékviszonyok helyett későbbi, az elbírálás idején érvényesülő - az időközben bekövetkezett ár- és értékviszonyok változását kifejező - értékviszonyok alapulvételével határozza meg a nem vagyoni kártérítés összegét.

Az adott esetben a jogerős ítélet az elbírálás idején fennállt ár- és értékviszonyok alapulvételével állapította meg a nem vagyoni kártérítés összegét, miután a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a kártérítés mértékének megállapításáig terjedő időben az értékviszonyokban bekövetkezett változások figyelembevételét. Ebből következően az adott esetben a jogerős ítélet a nem vagyoni kártérítés után helyesen, nem visszamenőleg, hanem az elbírálás idejétől kezdődően állapította meg a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget. Ez eredményezi a teljes reparáció követelményének érvényesülését, s egyúttal elkerülhető, hogy a károkozó olyan értékviszonyok alapján meghatározott kártérítés után fizessen késedelmi kamatot, amelyek a károkozás idején még nem léteztek.

A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Pfv.III.21.127/1997. sz.)