EH 1999.17 Kártérítés megállapítása az elbírálás idején érvényesülő értékviszonyok alapulvételével [Ptk. 345. § (1) bek., 355. §, 360. § (1)-(2) bek.].
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1298100 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1994. november 10. napjától járó évi 20%-os kamatát. A jogerős ítélet indokolása megállapította, hogy az alperes által üzemeltetett vízicsúszdán 1989. augusztus 16-án az akkor 15 éves felperes más személy hibájából súlyos balesetet, gerincsérülést szenvedett, amely maradandó egészségkárosodással járt. Az alperes felelőssége a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján áll fenn, s a Ptk. korábban hatályos 354. §-a szerint köteles megtéríteni a felperes nem vagyoni kárát. Az elszenvedett hátrányokkal arányban álló, a nem vagyoni kártérítés rendeltetésének megfelelő, a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű kártérítés 2000000 forint, amelyet csökkenteni kellett az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó biztosító társaság 701900 forintnak megfelelő 10000 DEM teljesítésével. A kialakult bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a nem vagyoni kártérítés a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű, a felperest visszamenőleg a balesettől járó kamat nem illeti meg, hanem a kamatfizetés kezdő időpontját a perindításhoz kellett kapcsolni.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részben történő megváltoztatásával a nem vagyoni kártérítés összege után 1989. augusztus 16. napjától kezdődően kérte a kamatfizetési kötelezettség megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerint a kártérítés után a károsodás bekövetkeztétől jár a késedelmi kamat.
A beavatkozó a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.
A jogerős ítélet a felperest 1989-ben ért baleset miatt az elbírálás idején érvényesülő ár- és értékviszonyok alapján állapított meg nem vagyoni kártérítést. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással a késedelmi kamat fizetését nem visszamenőlegesen, hanem ehhez igazodva az igényérvényesítéstől kezdődően határozta meg.
A Ptk. 355. §-ában foglalt rendelkezések és ehhez kapcsolódóan a Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt szabályok azt szolgálják, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, amilyenben akkor lett volna, ha a károkozás nem következik be. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítés nyomban esedékes, míg a (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezeken a rendelkezéseken alapul a károkozó késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a kártérítés összege után, ugyanakkor a késedelmi kamat megítélése nem hozza feltétlenül a károsultat abba a helyzetbe, amelyben a károsodás bekövetkezte előtt volt. A kártérítési kötelezettség késedelmes teljesítése a kártérítés mértéke szempontjából azzal a következménnyel járhat, hogy a bíróság a károkozás idején érvényes értékviszonyok helyett későbbi, az elbírálás idején érvényesülő - az időközben bekövetkezett ár- és értékviszonyok változását kifejező - értékviszonyok alapulvételével határozza meg a nem vagyoni kártérítés összegét.
Az adott esetben a jogerős ítélet az elbírálás idején fennállt ár- és értékviszonyok alapulvételével állapította meg a nem vagyoni kártérítés összegét, miután a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a kártérítés mértékének megállapításáig terjedő időben az értékviszonyokban bekövetkezett változások figyelembevételét. Ebből következően az adott esetben a jogerős ítélet a nem vagyoni kártérítés után helyesen, nem visszamenőleg, hanem az elbírálás idejétől kezdődően állapította meg a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget. Ez eredményezi a teljes reparáció követelményének érvényesülését, s egyúttal elkerülhető, hogy a károkozó olyan értékviszonyok alapján meghatározott kártérítés után fizessen késedelmi kamatot, amelyek a károkozás idején még nem léteztek.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Pfv.III.21.127/1997. sz.)