A Budakörnyéki Járásbíróság P.20871/2008/4. számú határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 281. §, 300. §, 319. §, 320. §]

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék Pf.22780/2009/4., Kúria P.20871/2008., *Budakörnyéki Járásbíróság P.20871/2008/4.*, Kúria Pfv.21771/2009/4. (BH 2011.1.10)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A helyi bíróság az ügyvéd által képviselt felperesnek,

az ügyvéd által képviselt alperesek ellen

eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében meghozta az alábbi

közbenső ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy a felperesi jogelőd jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a megyei bírósághoz címezve, de a helyi bírósághoz benyújtva kell írásban három példányban benyújtani.

- Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

- A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

-

Indokolás

A bíróság az alapeljárás iratai, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás, a peres felek nyilatkozatai és a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A helyi bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen felperesi jogelődnek 15 napon belül 1.500.000.- Ft-ot. A felperes keresetét ezt meghaladó részében elutasította és az alperesek viszontkeresetét elutasította. Ezen túlmenően a bíróság döntött a perköltség viseléséről.

A bíróság megállapította, hogy felperesi jogelőd szerződéssel értékesítette alpereseknek az ingatlanát a szerződésben feltüntetett 4.000.000.- Ft-tal szemben ténylegesen 5.500.000.- Ft vételáron.

A vételárra alperesek 1.500.000.- Ft-ot, a szerződést írásba foglaló közjegyző előtt 500.000.- Ft-ot teljesítettek, 1.600.000.- Ft harminc napon belüli bankkölcsönnel való teljesítését, 1.900.000.- Ft megfizetését pedig 1995. június 15. napjáig vállalták, késedelem esetére évi 10 %-os kamattal.

A birtokbaadás időpontjaként 1995. május 26. napja került meghatalmazásra. 1995. június 29-én alperesek 400.000.- Ft-ot és 1.500.000.- Ft tartozásukat elismerő, ingatlanuk értékesítésekor megfizetni vállalt nyilatkozatot adtak át felperesnek, aki cserébe 1995. június 15-i keltezéssel írásbeli nyilatkozatot tett 1.900.000.- Ft vételárhátralék átvételéről és birtokbaadási, kijelentési kötelezettsége részbeni teljesítése miatt lemondott késedelmi kamat igényéről.

1995. június 29-én a felperes a bank illetékes fiókjában felvette a kölcsönből teljesítendő 1.600.000.- Ft vételárrészt és hozzájárulását adta alperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, mely nem történt meg.

Alperesek az ingatlanukat értékesítették, de az 1.500.000.- Ft vételártartozásukat felperesnek nem fizették meg.

Felperes módosított keresetében elsődlegesen 1.500.000.- Ft vételárhátralék 1995. decemberétől járó évi 20 %-os, másodlagosan 1995. június 16. napjától járó évi 10 %-os kamattal való megfizetésére kérte az alperesek kötelezését.

Alperesek viszontkeresettel kérték tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges felperesi nyilatkozat ítélettel való pótlását.

A helyi bíróság döntése indoklásaként kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás adataival igazoltan a peres felek közokiratba foglalt szerződése a vételár tekintetében színlelt volt.

A jogvita a tényleges igazolt 5.500.000.- Ft-os vételár mellett ítélendő meg, melyből az 1.900.000.- Ft 1995. június 15-i teljesítésére vonatkozó megállapodást a felek a dátum és a teljesítés tekintetében az bankkölcsön felvétele érdekében színlelték, ténylegesen az 1995. június 29-i megállapodásuk 400.000.- Ft készpénzteljesítést és 1.500.000.- Ft-ra tett alperesi tartozáselismerést leplezett. A birtokbaadás és a kamatról való lemondás tekintetében azonban színleltség nem állapítható meg, így a felperes 1.500.000.- Ft vételárhátralék megfizetését igényli alappal.

A vételárhátralék mellett nem teljesült még alperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges szerződési feltétele, ezért a viszontkereset nem foghat helyt.

Az első fokú ítélet ellen a peres felek fellebbezéssel éltek.

A másodfokú bíróság ítéletében az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, kötelezte az alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek az 1.500.000.- Ft tőketartozás után 1995. december 12. napjától a kifizetés napjáig járó évi 10 %-os késedelmi kamatot.

A felperest eljárási illeték és perköltség megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezést mellőzte.

Megállapította, hogy a 6.600.- Ft le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli és kötelezte az alpereseket egyetemlegesen 125.000.- Ft első fokú eljárási költség felperes javára történő megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az államnak külön felhívásra 9.000.- Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket és a felperesnek 20.000.- Ft másodfokú eljárási illetéket.