BH 2001.5.238 A biztosítási intézkedés elrendelése körében irányadó szempontok [1994. évi LIII. tv (Vht.) 185. §, 187. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont, 1996. évi CXI. tv (Épt.) 140. § (3) bek.].

Az iratokból megállapítható tényállás szerint a felperesnek az alperes által vezetett értékpapírszámláján 1998 augusztusában 8900 db M. részvény volt elhelyezve, ezeket fedezetként felhasználva 1998. augusztus 11-én két opciós szerződést (egy eladási opció értékesítésére, valamint egy vételi opció vásárlására vonatkozó) bizományi szerződést kötött az alperessel mint befektetési szolgáltatóval 40 000 db M. részvényre. A tőzsdei árfolyamok esése következtében a számlán lévő részvények már nem fedezték az árfolyamveszteséget, ezért pótfedezet biztosítása vált szükségessé. Az alperes 1998. augusztus 26-án felhívta a felperest 6,5 millió forint pótfedezet biztosítására. A felperes a kért összeget átutaltatta azzal, hogy azt 6390 db M. részvény vásárlására kell fordítani, és előadása szerint ez utóbb vásárolt részvénycsomagot szánta a már ismertetett opciós ügylet pótfedezetéül. 1998. augusztus 28-án reggel az alperes további 15 millió forint fedezet nyújtására hívta fel a felperest, majd a felperes pozíciói ugyanezen értéknappal likvidálásra kerültek. Az alperes állítása szerint a pozíció lehívására 1998. augusztus 31-én került sor, a vele mint bizományossal szerződő harmadik szerződő fél, az M. Rt. a vele kötött opciós szerződésben biztosított jogával élve augusztus 31-én likvidálta a pozícióit. Az alperes erre alapítva a felperessel szembeni igények rendezésére a felperes értékpapírjait felhasználta.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) az 1998. szeptember 7-én kelt, 70 112-5/1998. számú határozatával az alperes szolgáltatási tevékenységét felfüggesztette, megtiltotta a K. Rt.-nél vezetett összes számlája feletti rendelkezési jogát, és részére felügyeleti biztost rendelt ki. A határozatban rögzítette, hogy mindezen intézkedésekre többek között azért került sor, mert az alperes a jogszerű ügyfélkövetelések kielégítésére nem képes. A felügyeleti biztos az ügyfélköveteléseket 1999. április 15-ével befagyottnak minősítette. A felügyeleti biztos az 1999. március 8-án kelt levelében közölte a felperessel, hogy az elszámolás következtében az alperesnél vezetett ügyfélszámlája 471 Ft követelést, az értékpapír-folyószámlájának egyenlege 1541 db M. részvényt mutatott, és hogy ezt végleges elszámolásnak tekinti.

A felperes a módosított keresetében előadta, hogy az alperes 1998. augusztus 28-án úgy likvidálta a pozícióit, hogy nem várta meg a pótfedezet szükségességéről szóló értesítést követő tőzsdei napon a kereskedés kezdetét, ezzel megszegte az 1998. augusztus 11-én kötött bizományi szerződés 4. pontját. A szerződésszegésre tekintettel kérte kötelezni az alperest 15 300 db M. részvény kiadására, továbbá 1 319 746 Ft megfizetésére. Egyben kérte, hogy a bíróság az általa kért 15 300 db M. részvényre zárlatot, a követelt összegre pedig biztosítási intézkedést rendeljen el.

Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte 471 Ft pénzkövetelés, valamint 962 Ft végrehajtási illeték biztosítását, továbbá 1541 db M. részvény zárlatát. Döntését azzal indokolta, hogy az 1994. évi LIII. törvény 187. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 185. §-ának a) pontjában írt feltételek csak az említett összegű készpénz és az 1541 db részvény tekintetében állnak fenn. Az ezekre irányuló követelés fennállását a felperes az alperes 1999. március 8-i levelével mint a Pp. 196. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyította. A követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettsége is fennáll, tekintve, hogy az alperes szotlgáltatói tevékenységét az ÁPTF felfüggesztette, és a számlája feletti rendelkezési jogot is megtiltotta.

A végzés ellen benyújtott fellebbezésében az alperes az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a felperes kérelmének elutasítását kérte. Előadta, hogy az 1999. március 8-án kelt és a felügyeleti biztos által egy személyben aláírt levél nem tekinthető a Pp. 196. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt teljes bizonyító erejű magánokiratnak. A levél az alperes tevékenységének felfüggesztését követően a felügyeleti vizsgálat során készített elszámolás, amely nem a felügyeleti biztos mint cégképviselő jognyilatkozatát rögzíti. Hivatkozott továbbá arra, hogy a levél egyébként sem tartalmazza a követelés esedékességét, így nem alapozhatja meg a Vht. 185. és 187. §-aiban írtak alkalmazását. Végül sérelmezte, az elsőfokú bíróság azt a körülményt, hogy két évvel korábban az ÁPTF az alperes szolgáltatói tevékenységét felfüggesztette, olyan körülményként értékelte, amely elegendő a Vht. 185. §-ában foglalt intézkedés meghozatalához. Előadta, hogy az alperes tevékenysége felfüggesztésének indokai ma már nem azonosak az eredeti, a felperes által csatolt határozatban foglaltakkal, ugyanis az alperes fizetőképessége helyreállt. Az alperes részére egy másik ügyben 1,9 milliárd forint kártérítést ítélt meg a bíróság, amelyből a jogszerű ügyfélkövetelések kielégítése történik.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem nyújtott be.

A fellebbezés nem alapos.