A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39302/2010/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, 10. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kfv.III.39.302/2010/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Balsai Szabolcs ügyvéd által képviselt R. J. felperesnek a Egyenlő Bánásmód Hatóság alperes ellen esélyegyenlőség ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének érdekében a dr.Fazekas Tamás ügyvéd által képviselt Magyar Helsinki Bizottság beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2010. október 4. napján kelt 8.K.31.232/2010/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. október 18. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.31.232/2010/3. számú ítéletét - az indokolás részbeni módosításával - hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati részperköltséget.

A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

H. N. 2008. november 23-i erőszakos halála után K. községben erős roma ellenes közhangulat alakult ki a helyi lakosság körében. Ezzel egyidőben a helyi önkormányzat november 28. napjára összejövetelt szervezett "Demonstráció az erőszak ellen az életért" címmel. A demonstráción felszólalóként a felperes következőképp fogalmazott: "Féljenek az erőszakot tevők, a tolvajok, a gyilkosok! K. községben nincs helye az erőszaknak, nincs helye a bűnözőknek, K. községben elég volt a roma erőszakból! K. község és Magyarország a békés törvénytisztelő polgároké. Most már ne hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket és meggyalázzák a gyermekeket. Ma még mi vagyunk többen."

E nyilatkozatot követően a romákban jelentős félelem alakult ki, mivel a polgármester kijelentései növelték a kialakulóban lévő romaellenességet, és hozzájárultak az irányukban addig békésnek mondható közhangulat megromlásához.

A felperes több az erőszakkal, a közbiztonsági helyzettel és a romákkal kapcsolatos nyilatkozatot követően a helyi önkormányzati lap "Most már tényleg elég volt!" címmel közölt egy írást, amely megjelent Magyar Nemzet című lapban is megjelent. E cikkben a felperes kifejtette: "Egyre-másra látnak napvilágot azok a brutálisabbnál brutálisabb bűncselekmények, amelyek elkövetői igazoltan cigány származásúak voltak. A balliberális média és a kormány felelős tagjai ennek ellenére továbbra is rasszizmusról beszélnek.... Sajnos azt kell mondani, ma Magyarországon nyílt intézményes rasszizmus folyik a magyarság ellen.... Itt nemcsak rólunk van szó, hanem minden tisztességes cigány emberről, aki megpróbál emberként boldogulni. Ők is elszenvedői a brutalitásoknak. Be kell végre fejezni a társadalom terrorizálását, és szándékos félelemben tartását. Nem lehet elfogadni azt, hogy egyesek a kisebbségi lét álarca mögé bújva több jogot élvezzenek, mint a többségi társadalom. Egy normális társadalom működésének alapja az, h az emberek biztonságban érzik magukat. Egy olyan világ, ahol, ha este elmegyek otthonról, akkor a saját lábamon és nem hullazsákban érkezem haza."

Ezen túlmenően az önkormányzati lapban nyílt levelet intézett Magyarország miniszterelnökéhez a felperes. Ebben több ízben tesz utalást a romák által elkövetett bűncselekményekre, majd megkérdezi: "Hány O. község kell még?" A levél későbbi részében hangot ad felperes azon véleményének, hogy a hatóságok a román biztonságát fontosabbnak tartják a magyarokénál, majd felteszi a kérdést: "Tudja-e hogy mi a valóság a mai Magyarországon, melynek Ön a Miniszterelnöke? Cigányok rugdosnak halálra embereket, láncfűrésszel fenyegetik a magyar gazdákat, mert azok meg akarják védeni a tolvajoktól terményeiket. Magyar embereket tartanak egyes cigányok rabszolgasorsban, gyerekeket vernek meg mobiltelefonjukért, és hogy elvegyék kis zsebpénzüket. Idős munkában megőszült emberek rettegnek cigány tizenévesektől, akik kaszákkal támadnak azokra, akik szót emelnek az erőszak ellen, és akik orvosokat fenyegetnek meg, hogy kábító hatású gyógyszereket írjanak fel részükre. Az Ön Kormánya mindent megtett, hogy az M. G. szervezetet betiltsa mondván, hogy félelmet kelt és gyűlöletet szít, de miért nem tiltja be a cigány szabadcsapatokat, akik felfegyverkezve egész megyéket tartanak rettegésben, akik még a rendőrökre is rátámadhatnak büntetlenül?.... Minden becsületes magyar és cigány ember azt akarja, hogy végre rend legyen Magyarországon!... Emberek milliói rettegnek a cigányság egy része általi állandó erőszaktól."

A felperes ezen magatartásaira és más megnyilatkozásaira tekintettel a Magyar Helsinki Bizottság mint közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet /a továbbiakban: alperesi beavatkozó/ kérelmet nyújtott be az alperesi hatósághoz egyenlő bánásmód követelménye megsértése, illetve zaklatás megállapítása végett.

Az alperes EBH/187/1/2010. számú 2010. január 19. napján kelt határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont felperesi polgármester a település roma kisebbségéhez tartozó személyekkel szemben 2008. november 28-i demonstráción elmondott beszédével, valamint a magyarországi roma közösséggel szemben az önkormányzati lapban 2009. márciusában és 2009. októberében megjelent írásaival megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és megvalósította a zaklatás tényállását.

A felperes ezen határozat ellen keresetet nyújtott be, melyben vitatta, hogy megnyilatkozásai bármilyen módon bárki jogait megsértették volna. Hivatkozott a vélemény-nyilvánítás szabadságára, továbbá előadta azt is, hogy az alperesi beavatkozó ügyintézője dr.K. A., egyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja, ekként a Magyar Helsinki Bizottság kérelmezőként való fellépése összeférhetetlenséget eredményezett. Emellett előadta, hogy akár polgármesterként, akár nem polgármesterként nyilatkozott, az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény /a továbbiakban: Ebtv./ 4. §-ának hatálya az általa tanúsított magatartásokra nem terjed ki.

A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy az alperes eljárása során nem vizsgálta az összeférhetetlenség kérdését, és mivel a közigazgatási iratok között nem volt megtalálható az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének azon ügyrendje, amelyben lévő összeférhetetlenségi szabályokat vizsgálni kellett volna, ezért ezen vizsgálatot csak az alperes tudja elvégezni a megismételt eljárásban. Ennek tükrében lehet azt megállapítani, hogy az Ebtv. 3. §-ának e/ pontja szerinti társadalmi és érdekképviseleti szervezetként az alperesi beavatkozó jogosult volt-e eljárás megindítását kérni.