A Fővárosi Törvényszék Gf.76373/2010/4. számú határozata megtérítési igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 286. §, 339. §, 345. §, 360. §, 361. §, 559. §] Bírók: Bernáthné dr. András Anna, Hajnal Anna, Kandrik Mária

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság., *Fővárosi Törvényszék Gf.76373/2010/4.*, Kúria Pfv.22227/2011/5. (BH 2013.4.93)

***********

Fővárosi Bíróság,

mint másodfokú bíróság

1027 Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp., Pf.: 887.

Ügyszám: 2.Gf.76.373/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Berke & Molnár Ügyvédi Iroda (dr. Molnár István ügyvéd, cím) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek az Illés és Társai Ügyvédi Iroda (dr. Niederfiringer Ágnes ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen megtérítési igény iránti perében a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 17.G.XXIII.20.393/2009/15. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés tárgyában - a 2011. július 5. napján tartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 36.440.- (Harminchatezer-négyszáznegyven) Ft fellebbezési perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében - a felperes módosított keresetének helytadva - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.166.049.- Ft-ot és ebből 1.037.609.- Ft után 2009. január 15-től a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat szerinti kamatot, valamint 207.306.- Ft perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 70.000.- Ft eljárási illetéket.

Tényként állapította meg, hogy az alperes által üzemben tartott ... frsz. DAF gyártmányú vontatójármű és Schmitz márkájú ... frsz. pótkocsi vezetője, M.GY. 2007. június 6. napján a sz-i A/1 autópályán B. irányába haladva - a leírt módon - balesetet okozott. A baleset időpontjában az alperes a .........-nél érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az eljáró rendőrhatóság az alperesi gépjárművezetőre helyszíni bírságot rótt ki. A baleset után kb. egy órával a balesettel érintett sz. személygépkocsi vezetőjét, M.S-t megvizsgálták a megjelölt baleseti ambulancián; az itt megállapított diagnózis szerint nevezett a nyakizmok húzódását, bal váll húzódását és a mellkas baloldalának zúzódását szenvedte el. A károsult tíz alkalommal fizikoterápián és több alkalommal orvosi vizsgálatokon vett részt, 2007. szeptember 12-ig két hónap és 6 nap időtartamú betegállományban volt. 2008.augusztus 10-én igazságügyi orvosszakértői vélemény rögzítette nevezett sérüléseit és annak egészségügyi következményeit. Az illetékes rendőrhatóság 2008. március 17-i irata szerint a perbeli balesetben senki nem szenvedett testi sérülést. A sz. kezelő iroda, a T. 2008. augusztus 13-án egyezséget kötött a károsulttal és összesen 3.229,79 Euro teljes kártérítést fizetett részére. A T. az ügyintézésért 183,68 Euro költséget és 484,47 Euro kezelési díjat számított fel és összesen 3.897,94 Euro megfizetésére hívta fel a felperest 2008. szeptember 30-án. A felperes 2008. október 20-án átutalta az átszámítva 1.037.609.- Ft összegű követelést a T-nak, majd 2008. december 2-i levelével felhívta az alperest ezen összeg és 100.000.- Ft kezelési költség megfizetésére. A felhívás eredménytelen maradt és az alperes a felperes eljárásával kapcsolatos további 128.440.- Ft-ot sem fizette meg a felperesnek.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a jelen per az érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező magyar gépjármű által külföldön okozott kár miatt külföldi károsult részére megfizetett kártérítési összeg megtérítésére irányul; az alperes az üzembentartásában álló gépjárművel Sz. területén kárt okozott, a sz. Kezelő Iroda a károsult kárát megfizette, majd felhívására a felperes térítette meg a károsultnak kifizetett összeget és a külföldi kezelő iroda költségét. A felperes elsődlegesen a Ptk. 286. § (2) bekezdésére, másodlagosan a 361. § (1) bekezdésére alapította keresetét.

Az elsőfokú bíróság az ítélet jogi indokolásában az elsődleges jogcímen találta megalapozottnak a felperes keresetét. Indokolása szerint a 2003/564/EK sz. Bizottsági határozattal közzétett, a Nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait szabályozó, az Irodák Tanácsának 2002. május 30-i közgyűlésén elfogadott megállapodás (a továbbiakban: Belső Szabályzat) szerint eljárva a felperes megtérítette a kárt a károsult részére, így megszüntette a károkozónak a károsulttal szemben fennálló kötelezettségét; a visszatérítési igény teljesítésével mintegy megvásárolta az alperessel szembeni követelést, amely annak biztosítékaival együtt átszállt a felperesre. A felperes a Ptk. 286. §-a alapján törvényi engedménnyel közvetlen kereshetőségi jogot szerzett a károkozó alperessel szemben. A Ptk. 360. § (3) bek. értelmében a törvényi engedmény a szerződésen kívüli károkozás miatt fennálló fizetési kötelezettség teljesítésekor is érvényesül. A bíróság nem osztotta az alperes azon hivatkozását, mely szerint a felperes teljesítésével kizárólag a külföldi iroda jogát szerezte meg, azaz csak a tagbiztosító ellen léphet fel; a felperes ugyanis nincs elzárva attól, hogy a belső jog alapján a károkozó alperessel szemben érvényesítse igényét.

A felperes a perbeli esetben nem a Kártalanítási Számla kezelőjeként járt el, hanem a Belső Szabályzat szerinti Nemzeti irodaként teljesített kifizetést, mivel ellátja a nemzetközi zöldkártya-egyezményből (gépjárműbiztosítási egyezményből) és a kapcsolódó egyezményekből eredő kárrendezési feladatokat és megtérítés iránti igénye is ezen alapul. Így a 190/2004. (VI.8.) Korm. rend. (R.) 1. sz. melléklete 9. pontjának (3) bekezdése alapján a felperes nem is követelhetne megtérítést, mivel az R. hatálya a perbeli esetre nem terjed ki.

Az alperes vitatta a kárért való felelősségét, valamint a kár mértékét, így a felperes megtérítés iránti igénye összegszerűségét is. A bíróság a felperes által csatolt okiratok részletes elemzését követően arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi gépjárművezetőnek a baleset bekövetkezéséért való felelőssége megállapítható. Abban a kérdésben, hogy a személyi sérülés a balesettel összefüggésben keletkezett-e, a bíróság ugyancsak részletes elemzésbe bocsátkozott és a kérdés pozitív eldöntése után azt is megállapította, hogy a felperes a kereset összegszerűsége tekintetében is eleget tett a bizonyítási kötelezettségének. A sz. Kezelő iroda által a károsulttal megkötött egyezségben szereplő összeget az alperes csak általánosságban vitatta; ugyanakkor nem merült fel adat arra nézve, hogy a kinti iroda nem prudens eljárást folytatott volna le. A Belső Szabályzat felhívott rendelkezései a külföldi irodát prudens eljárásra kötelezik, amely lehetővé teszi a viszonosság alkalmazását.