A Győri Ítélőtábla Pf.20159/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 206. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:51. §, 2:52. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.159/2018/5/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Takács Magdolna ügyvéd által képviselt felperesnek Surján Zsuzsanna ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2018. április 11. napján kelt 5.P.20.905/2017/14. számú ítélete ellen az alperes által 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljárni illetékes hatóság külön felhívása alapján a magyar állam javára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az ügyvéd alperes a felperessel és házastársával több alkalommal ügyvéd-ügyfél kapcsolatba került. Az alperes 2017. január 5. napján kelt, a ... Megyei Kormányhivatal ...i Járási Hivatala Gyámügyi Osztályához címzett beadványában azzal a bejelentéssel élt, hogy) a felperes gyermeke, kk. ... (született ..., ...., anyja neve: felperes leánykori neve ... szám alatti lakos) biológiai apja ténylegesen ő. Mivel a fogantatása idején a felperes jelenlegi házastársával, ... al élt házassági kötelékben (és él jelenleg is), a vélelmezett apa ..., ezért az apaság vélelmének megdöntése iránti per indításához kk. ... érdekében hivatalból eseti gondnok kirendelése szükséges.

Beadványában részletes tényelőadást tett az ő biológiai apaságát álláspontja szerint alátámasztó tények vonatkozásában. Előadta, hogy a felperes második gyermeke (a középső gyermek) az ő fia, születéséről nem értesült, nevét a felperestől és annak házastársától tudta meg. A gyermek fogantatásának dátumát 1999. december 18. napjában jelölte meg. Bejelentette, hogy szeretne a gyermekért felelősséget vállalni, vele kapcsolatot tartani, és őt vagyoni juttatásban részesíteni.

A ... Megyei Kormányhivatal ...i Járási Hivatala 2017. január 30. napjára idézte ügyfélként történő meghallgatás céljából a felperest ... kiskorú családi jogállásának rendezése, apaság vélelmének megdöntése tárgyú ügyben. A felperes az idézésben közölt időpontban házastársával megjelent, ott értesült az alperes beadványának tartalmáról, azt a hatóság az idézéssel együtt nem küldte meg a felperes részére.

A felperesnek három gyermeke van, egyik sem ... utónevű, és egyik sem .... napján született. A gyámhatóság az ugyancsak 2017. január 30. napján kelt végzésével eljárását megszüntette arra tekintettel, hogy az alperes az eseti gyám kirendelése iránti kérelmét visszavonta. Megállapította, hogy gyámhatósági eljárás hivatalból történő lefolytatására okot adó körülmény nem áll fenn. Ennek indokaként rámutatott, hogy a népesség-nyilvántartó adatai szerint a megadott címen (....) ... nevű személy nem él, sőt ...en sem él ... nevű, 2010. október 13. napján született kiskorú. Az erre vonatkozó tájékoztatást követően az alperes kérelmét jegyzőkönyvbe foglaltan visszavonta.

* * *

Felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a gyámhatósági eljárást kezdeményező beadványában előadottakkal megsértette a magánéletének sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát, továbbá kérte 1.000.000 forint sérelemdíjban és perköltségben marasztalni az alperest.

Az alperes beadványát döbbenten olvasta, emberi, női és anyai méltóságában az súlyosan sértette, semmilyen okot, bíztatást, szexuális ajánlkozást nem tett az alperes felé, érthetetlen, hogy miért a családját választotta ki képzelgése tárgyául. Az abban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, soha nem tartózkodott kettesben sehol az alperessel, kizárólag okiratszerkesztés ügyében kerültek kapcsolatba 2001. évben és 2016. évben. Tudomása szerint az alperes fiaival egyáltalán nem is találkozott. Férjével mindkettőjük első házasságában - házasságkötésük óta folyamatosan - élnek együtt.

A beadvány tartalma a család életét megváltoztatta, hűséges feleségként és odaadó édesanyaként magyarázkodni kényszerült. Közte és a férje közötti feltétlen bizalmi légkör megszűnt, férje elkezdett féltékenykedni, ellenőrizni kezdte őt. Tartanak tőle, hogy az alperes egyszer csak megkeresi középső gyermeküket, és azzal áll elé, hogy ő a gyermek apja.

Az alperes eljárása családjának legbelsőbb intim szférájába való példátlan súlyú beavatkozás, ráadásul egy praktizáló ügyvéd részéről, mely beavatkozás önkényes volt, indokolatlan és szükségtelen, minden alapot nélkülöző. Családja minden tagja értesült a beadvány tartalmáról, a gyermekek is, lehetetlen volt eltitkolni előttük a történteket. Az esetről a családtagokon kívül közvetlen barátaik és munkatársaik szereztek tudomást, akik részéről ugyan semmilyen hátrányos jelzés nem érkezett - mert nem feltételezik az alperesi állítások valóságát -, mégis értetlenül álltak az eset előtt.

E történetet nem lehet meggyőzően előadni elejétől végéig senkinek, mert mindenkiben az csapódik le, hogy "nem zörög a haraszt...". A történtek óta a felperesi család élete nem ugyanaz.

A sérelemdíj igény kapcsán előadta, hogy a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges, az vélelmezett. A Ptk. indokolásából kitűnően a vagyoni elégtétel tágabb kategória, mint a kompenzáció, magában foglalja a sérelemmel okozott hátrány kiküszöbölése mellett a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás miatt keletkezett szubjektív hiányérzet, veszteségérzet megszüntetését, csökkentését, a jogsértés társadalmi elítélését, és az okozott sérelem kompenzálásához fűződő igény elismerését is. Az alperestől mint gyakorló ügyvédtől elvárható a jogszabályok és az etikai normák betartása. Ezzel szemben visszaélésszerűen gyakorolta hivatását is, amikor megsértette a felperesi család magánéletét. El kellett viselnie a férje azon kérdéseit, melyek a ténylegesen történteket kutatták, mert nem akarta elhinni, hogy egy ügyvéd csak úgy kitalál egy ilyen történetet.

* **

Az alperes a kereset elutasítását kérte a jogalap hiányára hivatkozással. Arra hivatkozott, hogy a bírói gyakorlat szerint nem követett el személyiségi jogsértést, mert a beadványában foglaltakkal összefüggésben a hatóság semleges közegnek minősül. Zárt borítékban, postán adta fel az eljárás megindítását kezdeményező kérelmét, másnak azt nem küldte meg, az nem került nyilvánosságra, s az eseményeket is csak az elbírálásához szükséges körben írta le, így beadványa nem korlátozta a felperes cselekvési szabadságát, társadalmi kapcsolatai, családi életének alakulását.