A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27240/2015/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 13. §, 34. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 21. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt dr. Fodor János ügyvéd által képviselt Felperesnek, dr. Katics Zsuzsanna főosztályvezető által képviselt Alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében tárgyaláson kívül meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy a NAV Illetékfőosztály külön felhívására 30.000.- (Harmincezer) Ft illetéket fizessen meg. Ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz 3 (három) azonos példányban benyújtandó, de a Tatabányai Törvényszéknek címzett fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, és a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes Gy. 2015. június 5. napján adásvételi szerződést kötött Sz-né eladóval az eladó XXX/00000 tulajdoni hányadára a piliscsévi külterületi VVVV/0 hrsz.-ú ingatlanra. A felperes egyben az ingatlan társtulajdonosa is. A vevő az ingatlan tulajdoni hányada után 1.000.000.- Ft vételárban állapodott meg az eladóval. Az ingatlan adásvételi szerződés 4. pontja alapján a felek rögzítették, hogy a 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. § (3) bekezdés alapján a vevő, mint társtulajdonos az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a 18. § (1) bekezdés b/ - e/ pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket. Kijelentették továbbá, hogy a Földforgalmi törvény 18. § (3) bekezdésre figyelemmel a jelen szerződés alapján elővásárlási jog kizárólag a Magyar Államot illeti meg. A P. Önkormányzat Jegyzője megküldte az alperes a piliscsévi külterületi VVVV/0 hrsz.-ú ingatlan XXXX/00000 tulajdoni hányadának adásvétele tárgyában megkötött szerződést, melyek közül egy biztonsági okmányon készült. A jegyző feltüntette, hogy a szerződés kifüggesztésre került a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 2015. 06.16-án, valamint megjelölte az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, 2015. augusztus 18-ában. A záradék tartalmazta ezen kívül azt a figyelmeztetést is, hogy e határidő jogvesztő.

A jegyző által megküldött iratjegyzék alapján az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az elővásárlási joggal összefüggő vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozat érkezett K. FÁ., és F. részéről.

Az alperes TTTTTT/201T. számú, Esztergomban 2015. 09. 16. napján kelt határozattal az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta. Az indokolás tartalmazza, hogy a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontja értelmében az adásvétel tárgyát képező ingatlan mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek tekinthető, ezért a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek a megküldött

okiratot jóváhagyás céljából vizsgálnia kell.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. (Földfogalmi törvény), és ezzel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 13. § (3) bekezdése szerint az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.

Az indokolás értelmében az adásvételi szerződés 4. pontjában tévesen hivatkozik a vevő arra, hogy a Földfogalmi törvény 18. § (3) bekezdése alapján elővásárlásra jogosult, mivel ez a jogszabályhely kimondja "(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs."

Mivel az adásvételi szerződésben szereplő vevő nem kívülálló harmadik személy, ezért ezt a pontot megjelölni, mint elővásárlásra jogosultnak, jogszabályellenesen történt, hiszen a tulajdonostárs tulajdoni hányadának nem harmadik személy javára történő eladására került sor. Mindezért a Földfogalmi törvény 23. § (1) bekezdés cc/ pontja értelmében a jóváhagyást megtagadta.

Az indokolás azt is tartalmazta, hogy a kifüggesztés során elővásárlási jogot bejelentő és azzal élni kívánó K., valamint FÁ. és F. vonatkozásában tett nyilatkozat nem felelt meg a Földfogalmi törvény 21. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeknek, így ezért figyelembe nem tudta venni azokat.

* / * / * / * / *

A felperes kereseti kérelmet nyújtott be jogi képviselője útján az alperes határozata ellen. A kereseti kérelemben kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes határozatát és kötelezze alperest új eljárásra a felperes által megkötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozat meghozatalára utasítsa. Ezen túlmenően perköltségben is kérte marasztalni alperest azzal, hogy a jogi képviselő Áfa körbe tartozik, az ügyvédi munkadíj mértékét pedig mérlegeléssel kéri megállapítani. Tárgyalás tartását az ügyben nem kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az ellenérelemben a határozatban foglalt indokolást ismételte meg, így tehát a határozatban foglaltakat teljes egészében fenntartotta.

* / * / * / *

A bíróság a beavatkozás lehetőségéről értesítette az eladót, Sz-nét, továbbá az elővásárlási joggal élni kívánó FÁ-t, F-át és K-át, akik azonban felhívás ellenére a perbe nem kívántak beavatkozni.

A bíróság a kereseti kérelmet a Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésre tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a peres felek tárgyalás tartását nem kérték.

A felperes keresete az alábbiak miatt nem megalapozott.

A bíróság tekintettel arra, hogy az ügyben tárgyalást nem tartott, a bizonyítási eljárást úgy folytatta le, hogy áttanulmányozta a becsatolt közigazgatási iratokat.

A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a Gy-ben 2015. 06. 05. napján kelt adásvételi szerződés tárgya a p. külterületi VVVV/0 hrsz.-ú, 36 ha 6728 nm területű, szántó művelési ágú ingatlan XXX/00000 tulajdoni hányada volt, mely az eladó tulajdonát képezte. Az is megállapítható volt, hogy a vevő az ingatlannak MMMM/00000 tulajdoni hányadban tulajdonostársa. A vételára az ingatlanrésznek 1.000.000.- Ft-ban került megállapításra. A szerződés 4. pontja rögzíti, a vevő a 2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi törvény) 18. § (3) bekezdése alapján mint társtulajdonos az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a 18. § (1) bekezdés b/- e/ pontjában, valamint (2) bekezdésben meghatározott földműveseket. Továbbá azt is tartalmazza, hogy Földfogalmi törvény18. § (3) bekezdésre figyelemmel a jelen szerződés alapján elővásárlási jog kizárólag a Magyar Államot illeti meg.

A 2013. évi CXXII. tv. 18. § (1), (2) és (3) bekezdése kimondja "A Földforgalmi törvény 18. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése szerint "18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: