Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2000.6.260 I. Az ingatlannak az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülése esetében a jogszabály szerint megillető elővásárlási jog alkalmazásának feltételei [1993. évi LXXVIII. tv. 58. § (1) bek., 59. §, 71. § (1) bek., Ptk. 120. § (1) bek., 215. §, 332. § (1) bek., 365. § (1) bek., 579. §].

II. A "jó erkölcsbe ütköző" szerződés ismérvei [Ptk. 200. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította, és őket arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az I. r. és a II. r. alperesnek 10.000-10.000,-Ft perköltséget. A bíróság ítéletét az alábbi tényállásra alapította.

Az I. r. felperes az 1992. évtől bérlője az m.-i, Király u. 29. szám alatti, a 6571/3/A/69. hrsz. alatt nyilvántartott 18 m2 alapterületű üzlethelyiségnek. Az I. r. felperes az I. r. alperesnek a helyiségért 360.000,-Ft igénybevételi díjat fizetett meg. A II. r. felperes az 1984. év elejétől bérlője az m.-i, Király u. 29. szám alatti, a 6571/3/A/68. hrsz. alatt nyilvántartott 20 m2 alapterületű üzlethelyiségnek, melyért 159.815,-Ft igénybevételi díjat fizetett.

Az M. Megyei Város Tanácsa végrehajtó bizottságának 1980. szeptember 11-i ülésén hozott X-114/Tk.43.482/ 1980. VB. határozat 1. pontja szerint "A végrehajtó bizottság az egységes rendelkezés érdekében elrendelte, hogy a tanácsi bérlakások alatti helyiségek továbbra is állami tulajdonban maradnak, és kezelőjük a lakóépület kezelő szerve, az M.-i Ingatlankezelő Vállalat, míg a szövetkezeti lakások alatt kialakított helyiségeket szövetkezeti közös tulajdonba kell adni."

A II. r. alperes a felperesek által bérelt helyiségekre vonatkozóan a tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján az 1990. évben kérte tulajdonjoga bejegyzését a földhivatalnál. Az ehhez szükséges okiratok csatolásának hiányában a földhivatal a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. Az 1980. évi, fentiekben ismertetett vb-határozat alapján az alperesek 1995. május 23-án megállapodtak abban, hogy az I. r. alperes az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonaként bejegyzett és egyebek között a Király u. 29. szám alatti épület szerelőszintjén lévő helyiség tulajdonjogát a II. r. alperesnek átadja. Az 5. pontban azt is meghatározták, hogy a bérlők kártalanítása - a használatbavételi díj tekintetében - a II. r. alperes kötelessége. Az I. r. alperes kérelmére a II. r. alperes tulajdonjogát a perbeli helyiségekre - kiigazítás jogcímén - a földhivatal bejegyezte.

Az 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Lt.) 58. §-ának megfelelően a megyei jogú város önkormányzata a 30/1994. (VI. 15.) számú rendeletével az önkormányzati tulajdonban lévő lakások, illetőleg helyiségek elidegenítése esetére a bérlők részére elővásárlási jogot biztosított. Az I. r. felperes 1994. október 17-én az általa bérelt üzlethelyiségre az I. r. alperesnek írásban bejelentette vételi szándékát, aki válaszlevelében tájékoztatta, hogy az üzlethelyiség nem szerepel a bérlemény nyilvántartásában, a bérlemény megvásárlására vonatkozó kérelmét azonban nyilvántartásba vette. Az I. r. és a II. r. felperesek 1996. április 18-án írásban fordultak az I. r. alpereshez azzal, hogy nyilatkozzon a már korábban nyilvántartásba vett vételi ajánlatukra. Az I. r. alperes 1997. április 21-én akként tájékoztatta a felpereseket, hogy a Király u. 29. szám alatti helyiségek értékesítéséről még nem döntött, azokat továbbra is bérbeadás útján hasznosítja. A bérlemények vásárlására vonatkozó szándéknyilatkozatuk továbbra is nyilvántartásában szerepel, és a változásokról a bérlőket tájékoztatja.

A felperesek elsődleges kereseti kérelmükben az alperesek között 1995. május 23-án létrejött megállapodás velük szembeni hatálytalanságának megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy e megállapodás alapján azok a helyiségek is a II. r. alperes tulajdonába kerültek, amelyeket a felperesek érvényes bérleti szerződés alapján béreltek, és amelyekre az 1994. évben vételi szándékukat is bejelentették. Az alperesek között létrejött megállapodás visszterhes jogügylet volt, az ellenérték a megállapodás 5. pontjában szereplő, a II. r. alperest terhelő használatbavételi díj volt. Ezt a bérleti szerződés megszűnése esetén kell a volt bérlőnek a II. r. alperes részéről megfizetni. A jogügylet visszterhes voltára tekintettel a felperesek elővásárlási jogának érvényesülni kellett volna, melynek hiányában a szerződés velük szemben hatálytalan. Ennek megfelelően kérték az általuk bérelt üzlethelyiségek tekintetében a korábban kifizetett 360.000,-Ft, illetőleg 159.815,-Ft mint vételár elfogadásával az adásvételi szerződés létrehozását. Másodlagos kereseti kérelmükben az alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján. A megállapodást azért tartották semmisnek, mert azt a jogszabály megkerülésével kötötték, továbbá azért is, mert az önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.

Mindkét alperes a kereset elutasítását kérte. Az I. r. alperes álláspontja az volt, hogy az 1980-as vb-határozat végrehajtása történt meg az 1995. május 23-án megkötött megállapodásban, és az évtizedek óta rendezetlen helyzetet tisztázta akkor, amikor a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot készített. A megállapodás nem volt visszterhes jogügylet, a II. r. alperes már az 1980-as vb-határozattól kezdve ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak tekinthető. A felperesek vételi szándékának nyilvántartásba vétele nem eredményezte azt, hogy igényüket alaposnak ismerné el. A II. r. alperes a kereset elutasítását az I. r. alperes által előterjesztett indokok alapján kérte, és kiemelten hivatkozott arra, hogy a megállapodás nem adásvétel, az vételárat nem tartalmaz. Tulajdonszerzése az 1980. évi vb-határozaton mint hatósági határozaton alapult.

Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokai szerint a II. r. alperes az I. r. alperestől az m.-i, Király u. 29. szám alatti épület szerelőszintjén található helyiségek tulajdonjogát az 1980-as vb-határozattal mint hatósági határozattal a Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése alapján szerezte meg. Ennek következményeként jött létre az alperesek között 1995. május 23-án az a megállapodás, melynek 2. pontja utal is a korábbi vb-határozatra. Az 1995. május 23-i megállapodás valójában a Ptk. 579. §-ában szabályozott ajándékozási szerződés, az annak 5. pontjában rögzített kártalanítás nem vételár, hanem egy járulékos jellegű kötelem. Arra tekintettel, hogy az Lt. 58-59. §-ai a bérlő részére csak értékesítés, azaz adásvétel esetén biztosítanak elővásárlási jogot, ajándékozás esetén nem, a felperesek elsődleges kereseti kérelme - adásvételi szerződés hiányában - nem alapos. Az Lt. hatálybalépését megelőzően a II. r. alperes már ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdonosa volt a per tárgyát képező helyiségeknek, ezért az 1995. május 23-án létrejött megállapodás nem minősül sem jogszabály megkerülésével kötöttnek, sem pedig jó erkölcsbe ütközőnek.

A felperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és arra kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek 5000-5000,-Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást alapul véve - a II. r. alperes tulajdonszerzésére vonatkozó jogi érvelés kivételével - egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával is. Elvetette azonban az elsőfokú ítéletnek a Ptk. 120. §-ának (1) bekezdésére, továbbá a Ptk. 579. §-ára vonatkozó érvelését és leszögezte, hogy az alperesek közti jogügylet ajándékozási szerződésnek sem tekinthető. Megállapította, hogy az 1995. május 23-i megállapodás a Ptk.-ban nem nevesített szerződés, amely az 1980-as vb-határozaton alapult és az ebben rögzített szándék nyilvánult meg akkor, amikor az I. r. alperes a II. r. alperes részére tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot adott ki. A használatbavételi díj átvállalásával az alperesek között a Ptk. 332. §-a szerinti tartozásátvállalás jött létre, ez a kötelem jelenleg is fennáll. Kiemelte, hogy nem a tartozás-átvállalásra vonatkozó szerződés létrejöttéhez, hanem a már létrejött megállapodásnak a jogosulttal szembeni hatályossá válásához szükséges a jogosult hozzájárulása. Ebből következően tartozásátvállalás esetén nem a Ptk. 215. §-ában megkívánt hozzájárulásról van szó, ezért a felperesek hozzájárulásától függetlenül fennáll a kötelem.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!