A Kúria Pfv.20969/2015/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 275. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 3. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

I. Az árfolyamrés alkalmazása miatt jogszabályba ütközésre alapított kereseti kérelem esetén a Kúria hivatalból észlelheti más semmisségi ok, a tisztességtelenség fennállását, ha az ellen a felperes nem tiltakozik és a helyes jogcím alapján dönthet a ténybelileg azonos felperesi igényről.

II. A teljes semmisségre vonatkozó igény nem teljesíthető a fentiek alapján, részleges érvénytelenség állapítható meg.

1996. CXII. Tv. 213. § (1) c), 2014. XXXVIII. Tv. 3. §

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.91935/2013/9., Fővárosi Törvényszék Pf.633278/2014/4., *Kúria Pfv.20969/2015/7.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.969/2015/7.szám

A Kúria a Nagy Norbert Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Nagy Norbert ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 17.P.91.935/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 73.Pf.633.278/2014/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 9. sorszámú ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a felek között 2007. október 29. napján létrejött "maradványértékes kölcsönszerződés gépjármű vásárlásához, deviza alapon nyilvántartva" megnevezésű szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek IV.4.1. pontjának rendelkezései érvénytelenek.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 239/A. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy a felek között 2007. október 29. napján létrejött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelen. Hivatkozott a Ptk. 217. § (1) bekezdésében foglaltakra, illetve az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. §-ára, valamint a Hpt. 213. § (1) bekezdésének a) pontjára azzal, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza annak tárgyát, a maradványértékre való utalás pedig a lízingszerződéshez kapcsolódó fogalom. A Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontja alapján is kérte a semmisség megállapítását amiatt, hogy a szerződés nem tartalmazott egy költséget, az árfolyamrés mértékét, végül álláspontja szerint a szerződés semmisségét a Hpt. 213. § (1) bekezdésének d) pontja alapján is meg lehet állapítani.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felek között 2007. október 29. napján létrejött "maradványérték kölcsönszerződés gépjármű vásárlásához, devizaalapon nyilvántartva" megnevezésű szerződés érvénytelen. A felperes elsődleges kérelmét az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak, álláspontja szerint a szerződés nem az alakiság megsértésével jött létre. A másodlagos kereseti kérelmet sem találta az elsőfokú bíróság alaposnak, álláspontja szerint a szerződés tárgya megjelölésre került a kölcsönszerződésben, a megjelölés pedig megfelelt a 6/2013. Polgári Jogegységi Határozatban foglalt követelményeknek. Hasonlóképpen alaptalannak találta a negyedleges kereseti kérelmet is azzal, hogy a szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek 3.3. pontja tartalmazta az alperest megillető egyoldalú szerződésmódosítás jogát.

Ugyanakkor a harmadlagos kereseti kérelmet megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság. Kifejtette, hogy minden költségnek minősül, amely a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget jelent. A fogyasztó számára szükségképpen többletterhet jelent, ha az alperes a folyósításkor a vételi, a törlesztéskor az eladási árfolyam alkalmazásával számolja el az összegeket. Miután a felperes a Ptk. 239/A. §-ában foglaltak szerint csak megállapítási keresetet terjesztett elő, a bíróságnak az érvénytelenségi ok következményének levonására nem volt jogi lehetősége.