A Fővárosi Törvényszék G.44740/2014/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 351. §] Bíró: Kisrákói Annamária

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.44.740/2014/10.

A Fővárosi Törvényszék

Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (címe- dr. László András ügyvéd) által képviselt

"felperes neve" (címe) felperesnek,

... jogtanácsos által képviselt

alperes neve (címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 921.000,- (Kilencszázhuszonegyezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban,három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Kúria előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

Az alperes a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 124.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti közösségi értékhatárt meghaladó, építési beruházás tárgyú, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra tett közzé részvételi felhívást 2005. február 5-én. Az ajánlattételre felhívandó jelentkezők létszámaként minimum 3, maximum 5 fős keretlétszámot határozott meg. A részvételre jelentkezőknek a műszaki és szakmai alkalmasságot azoknak a szakembereknek a bemutatásával, igazoló okmányaik, szakmai önéletrajzaik csatolásával kellett igazolni, akiket felelős műszaki vezetőként és felelős tervezőként a létesítmény megvalósításába bevonni kívántak. A jelentkezésre előírt határidőn belül 5 pályázat érkezett. Az öt pályázó közül az egyik a felperes által vezetett ... Konzorcium volt, mely a vezető tervezők között jelölte meg vezető műtárgytervezőként Sz.M.t, s csatolta a tervező szükséges okiratait és igazolásait. Az alperes 2005. július 19-én értesítette a felperes által vezetett konzorciumot, hogy a pályázata összeférhetetlenség miatt érvénytelen, és kizárta a pályázatból. (előzm.1/F/4) Az összeférhetetlenséget azzal indokolta, hogy a konzorcium a teljesítésbe bevonni kívánt szakértők körében vezető tervezőként nevezte meg az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzés előkészítésében részt vett Sz.M.t. Közölte azt is, hogy a részvételi jelentkezés - a Kbt.108.§ (3) bekezdése alapján - a részvételi határidő lejártát követően nem módosítható, ezért nem lehetett figyelembe venni a konzorcium 2005. július 13-án kelt levelébe foglalt módosítást. A felperes a közbeszerzési eljárást a megmaradt két alkalmas ajánlattevővel folytatta és abban nyertest hirdetett.

A hivatkozott 2005. július 13-án kelt levelében a felperes azt közölte az ajánlatkérővel, hogy a M.B. Kft. által Sz.M. műtárgytervező tévesen került be az ajánlat 991. oldalán található vezető tervezők listájában. Erre figyelemmel kérte, hogy vezető műtárgytervezőként Sz.M. helyett a dokumentációban szintén szereplő és a szükséges igazolásokkal rendelkező M.F. építőmérnököt vegyék figyelembe. Csatolta a M.B. Kft. megkereső levelét. (előzm.1/F/2)

A felperes által vezetett konzorcium az ajánlatkérő döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslattal támadta meg. A Konzorcium tagjai az eljárást kezdeményező beadványukban kérték a részvételi jelentkezésüket érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés megsemmisítését elsődlegesen azért, mert tévesen csatolták a Sz.M.ra vonatkozó iratokat, amire már a döntés előtt is hivatkoztak; másodsorban azért, mert nem áll fenn megbízási jogviszony a Konzorcium és Sz.M. között; harmadsorban pedig azért mert a felhívásban a felelős vezetőre megkövetelt létszámot Sz.M. nélkül is teljesítették. Hivatkoztak arra is, hogy álláspontjuk szerint ha a háromfős minimum határt nem éri el az alkalmas és érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezők száma, a részvételi szakaszt eredménytelennek kellett volna nyilvánítani, az ajánlatkérő a két alkalmasnak minősített jelentkező ajánlattételre felhívásával jogszerűen nem folytathatta volna az eljárást.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a 2005. szeptember 12-én kelt, D.569/11/2005. sz. határozatával a konzorcium jogorvoslati kérelmét elutasította. A Közbeszerzési Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a részvételi jelentkezésben Sz.M. személyének megjelölését nem lehetett adminisztrációs hibának értékelni, mert személyének ilyen indokkal történő figyelmen kívül hagyása a részvételi jelentkezésnek a Kbt.108.§ (3) bekezdése alapján kizárt módosítását jelentette volna. A konzorciumi tagok és Sz.M. közötti jogviszony fennállásának nem tulajdonított jogi relevanciát, mert úgy ítélte meg, hogy Sz.M. személyével szembeni összeférhetetlenség nem volt vitatott, a jogorvoslati kérelem folytán csak azt kellett vizsgálni, hogy adminisztrációs hiba miatt volt-e feltüntetve a részvételi jelentkezésben. A Kbt.130.§ (7) bekezdésén alapuló jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy nem volt jogsértő az ajánlatkérő eljárása akkor, amikor a két alkalmas jelentkezővel az eljárást folytatta, mert a hivatkozott jogszabályhely arról szól, hogy ha a jelentkezők közül maradt a keretszámnak megfelelő számú alkalmas jelentkezést benyújtó pályázó, akkor kötelező az ajánlattevők ajánlattételre való felhívása.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a konzorcium tagjai a Fővárosi Bíróság előtt keresettel megtámadták, amelyben kérték a határozat hatályon kívül helyezését és a Döntőbizottság új eljárásra kötelezését. Az Európai Közösségek Tanács 93/37/EGK. Irányelvének 22.Cikk (2)-(3) bekezdésére hivatkozással továbbra is azt állították, hogy a részvételi szakasz eredménytelen volt, valamint változatlanul állították, hogy adminisztrációs hibára hivatkozással a Kbt.10.§-a szerinti összeférhetetlenséget, és emiatt a Kbt.114.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenséget nem lehet megállapítani.