A Budapest Környéki Törvényszék P.20049/2017/13. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 66. §, (1) bek., 67. §, (1) bek., 73/A. §, 81. §, 206. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, (1) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, (3) bek., 33. §, (3) bek., (5) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:51. §, 2:52. §, 4:179. §, 4:180. §] Bíró: Szigeti Krisztina

Budapest Környéki Törvényszék

21.P.20.049/2017/13.

A Budapest Környéki Törvényszék

az Apák az Igazságért Egyesület (...., ügyintéző: K. L.) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a Dr. Neparáczki Nándor jogtanácsos által képviselt alperes neve (... ) alperes, ellen személyiségi jog megsértése és sérelemdíj iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azon mulasztásával, miszerint késedelmesen, a törvényi határidőket megszegve intézte a felperes nagyszülői kapcsolattartás rendezése iránti kérelmét, megsértette a felperes családi és magánéletéhez való személyiségi jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000,- (Háromszázezer) forint sérelemdíjat és annak 2016. március 14. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rót 36.000 ,- (Harminchatezer) forint kereseti illetékből a felperes 7.200 Ft-ot (Hétezer - kétszáz) forintot köteles az állam javára küllön felhívásra megtéríteni, míg a fentmaradó 28.800 Ft (Huszonnyolcezer - nyolcszáz forint) kereseti illetéket az állam előlegezte és viseli.

Az ítélet ellen a jelen bírósághoz elektronikus úton benyújtott, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes előadása, a alperes neveGy-i Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának PE-08C/GYAM/1222/2014. számú közigazgatási eljárás iratai, valamint a másodfokon eljáró alperes neve Szociális és Gyámhivatal Hatósági Osztályának PEC-001/1352/2014. számú eljárásának iratai, a becsatolt levelezés, és egyéb okiratok, a meghallgatott tanú 1, tanú 3 és tanú 2 tanúk vallomása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint nagyszülő Cs. N. nevű unokájával annak születése óta szoros, harmonikus és mély érzelmi kapcsolatot ápolt.

A gyermek szülei élettársi kapcsolatban éltek, kapcsolatuk megromlásának eredményeként a gyermek édesanyja 2014. év elején szüleihez F-ra költözött, a gyermeket magával vitte. 2014-ben, az elköltözést követően a felperes és nagykorú gyermeke (kiskorú Cs. N. a édesapja) között a személyes viszony átmenetileg megromlott, majd közel 2 hónap után rendeződött kapcsolatuk.

A felperes, mint nagyszülő az unokáját F-on többször meglátogatta, azonban két alkalommal engedték őt be a lakásba, akkor sem biztosított a gondozói jogokat éppen gyakorló anya nyugodt körülményeket, a kialakult szituációt arra használta fel, hogy a felperesnek személyes konfliktusairól beszélt, ebbe a szituációba a gyermek anyai nagyszülei is bekapcsolódtak.

Ezt követően a felperes havi 1-2 alkalommal - fiával együtt - leutazott F-ra meglátogatni unokáját, azonban őt többet az ingatlanba nem engedték be, személyesen az unokájával nem találkozott, telefonon kapcsolatot tartani nem tudott a gondozói jogokat gyakorló anya elzárkózó magatartása miatt.

A felperes fia és annak volt élettársa között gyermekelhelyezés iránt indult per, amely a Monori Járásbíróság P.20.259/2014. számon indult meg.

A bíróság az apa és gyermek közötti kapcsolattartást ideiglenes intézkedéssel akként rendezte, hogy apa jogosult a gyermeket minden páros héten szombaton reggel 9 órától az alperes mindenkori lakóhelyéről elhozni és köteles őt oda vasárnap este 18 órára visszavinni. Ezt meghaladóan a páros ünnepeken reggel 9 órától 18 óráig tarthat az apa kapcsolatot a gyermekkel, valamint a téli, tavaszi és őszi iskolai szünetek első felében, a kezdőnap reggel 9 órától a zárónap 18 óráig jogosította fel az apát a gyermeket magával elvinni.

A szülők közötti kapcsolattartásra és gyermekelhelyezésre irányuló peres eljárástól függetlenül a felperes, mint nagyszülő az alperes Vecsési Járási Hivatal Járási Gyámhivatala előtt, a gyermek lakóhelye szerint illetékes hatóságnál 2014. április 18-án jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával kérelmet terjesztett elő unokájával történő kapcsolattartásának rendezése érdekében. Előadta, hogy a gyermek, aki 2008-ban született, az életének egészen az elköltözésig folyamatosan része volt, nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttük.

A V-i hivatal 2014. május 14. napjára meghallgatást tűzött ki, amelyen az anya és annak jogi képviselője nem jelent meg, a felperes azonban igen, és előadta, hogy nem tudja az anyával felvenni a kapcsolatot, a telefont nem veszi fel, az unokájáról semmilyen információval nem rendelkezik. Kérelmét változatlan tartalommal fenntartotta.

A gyámhivatal egyezség megkísérlése érdekében ismételten, 2014. június 2. napjára megidézte az anyát és a felperest is. Ezen alkalommal az anya a gyermek tartózkodási helyén történő nagyszülői látogatás lehetőségét fogadta volna el és csak addig az időpontig, amíg a bíróság a szülői felügyeleti jog rendezése kérdésében döntést nem hoz. A felperes havi 1 alkalommal szombat reggel 9-től vasárnap délután 4-ig szerette volna a gyermeket nagyszülői kapcsolattartásra elvinni. A mediáció igénybevételének lehetősége elől az anya elzárkózott, a nagyszülő vállalta volna. Az anya a felügyelt kapcsolattartás lehetőségét elfogadta volna, azonban a nagyszülő az így biztosított időtartamot keveselte. Nem tudtak a felek megállapodni a felügyelt kapcsolattartás esetén annak helyét illetően. A felperes budapesti, míg az anya bicskei, vagy annak 15 km-es körzetén belül más települést szeretett volna annak helyéül. Ennek indokaként a Budai Központi Kerületi Bíróság által meghozott és az apára vonatkozó távoltartási végzést hozta fel, amely 2014. augusztus 14-ig volt hatályos.