A Szegedi Járásbíróság P.21656/2017/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 104/A. §, 213. §, 215. §, 217. §, 220. §, 233. §, 234. §, 252. §, 256/A. §, 394/I. §, 394/C. §, 394/B. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2009. évi CXXII. törvény (Takarékos tv.) 7/I. §, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 1. §, 7. §, 10. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 27. §, 28. §, 29. §, 30. §, 31. §, 52. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. §, 2:47. §] Bíró: Szabó Tamás

... JÁRÁSBÍRÓSÁG

6.P..../2017/5.

A ... Járásbíróság a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Szabados Gergő, 4025 Debrecen, Simonffy u. 57.) által képviselt felperes neve cím szám alatti lakos felperesnek - a dr. Bródy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Bródy János, 6720 ..., Nagy Jenő u. 4. I/2.) által képviselt alperes neve cím szám alatti székhelyű alperes ellen - közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 57.150,- (Ötvenhétezer-százötven) Ft perköltséget és 6.350,- (Hatezer-háromszázötven) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó felek a fellebbezésüket nem elektronikus úton terjesztik elő, a fellebbezésük hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél fellebbezést nem nyújtott be, a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

• ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

• a fellebbezést csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresetlevele és mellékletei, az alperes érdemi ellenkérelme és mellékletei, a felek által csatolt iratok, a ... Járásbíróság 6.P..../2016. számú ügy iratai, valamint e per során keletkezett egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperesi gazdasági társaságban 2014. december 19. napjától kezdődően minősített többségi befolyást biztosító tagsági jogviszonnyal rendelkezik ... Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az alperes állami, valamint helyi önkormányzati közfeladatot nem lát el, üzleti vállalkozási tevékenysége keretében elsősorban művészeti tevékenységek szervezésével foglalkozik.

A felperes 2016. július 27. napján elektronikus úton közérdekű adat megismerése iránti kérelmet terjesztett elő az alperes részére, melyben 2010. január 1. napjától a kérelme kézhezvételének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan azon szerződések (beleértve az összes: munka-, megbízási, vállalkozási, adásvételi, bérleti- és kölcsönszerződést) részére történő rendelkezésre bocsátását kérte, amelyekben az alperes szerződő félként vett részt.

Az alperes a felperes perbeli közérdekű adat megismerése iránti kérelmére nem reagált, ugyanakkor a felperes korábbi, 2016. április 28. napján és 2016. június 2. napján alpereshez érkezett korábbi közérdekű adat megismerése iránti kérelmére 2016. június 16. napján adott válaszlevelében előadta,

hogy a kérelem szerinti kimutatás nem áll rendelkezésére, valamint az adatigénylésre adandó válasz határidejének 15 nappal történő meghosszabbítását kérte, továbbá tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylés teljesítése, annak terjedelme és mennyisége miatt jelentős munkaerő-ráfordítással járna és amennyiben kérelmét fenntartja, úgy 462.000,- Ft költségtérítés megfizetését kérte.

A felperes - a törvényes határidőn belül - elektronikus úton előterjesztett keresetében - lényegét tekintve a közérdekű adat megismerése iránti kérelmében foglaltakkal egyezően - 2010. január 1. napjától 2016. július 27. napjáig (a kérelem kézhezvételének napjáig) terjedő időszakra vonatkozó mindazon szerződések (beleértve az összes: munka-, megbízási, vállalkozási, adásvételi, bérleti- és kölcsönszerződést) kiadását kérte az alperessel szemben, amelyekben az alperes szerződéskötő félként vett részt.

Egyebekben kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is.

Keresete jogalapjaként felhívta az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv. 3.) § (5) pontját, 28. § (1) bekezdését, 31. § (1), (2) és (7) bekezdését.

Hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog gyakran előkérdése és kiindulópontja egy másik alapjog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának, továbbá az információszabadságot korlátozó törvényeket megszigorítóan kell értelmezni, egy demokratikus társadalomban közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály, ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni. Az adatelvből kell kiindulni és e körben felhívta az Infotv. 29. § (3) bekezdését és 30. § (1) bekezdését is.

Megjegyezte, hogy a pusztán adminisztratív jellegű megfontolások nem eredményezhetik az információszabadság korlátozását, a közfeladat ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget az alapvető joggal szemben.

Álláspontja szerint a kereseti kérelmében egyértelműen meghatározott szerződések kiadását kérte és azt az alperes nem tagadhatja meg jogszerűen arra hivatkozással, hogy azok nagy terjedelműek, illetőleg üzleti titkot tartalmaznak, a kérelem teljesítése jelentős munkaidő ráfordítással jár.

Utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adatkezelő nem tagadhatja meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását azon az alapon, hogy az az általa kezelt dokumentum átvizsgálását és a benne található nyilvános adatoknak a nem nyilvános adatoktól való elkülönítését igényelné. Az alapjog érvényesülése érdekében szükség esetén az adott dokumentumban található nem nyilvános adatok lefedésével kell teljesíteni az adatkezelő szervnek az alapjog biztosítása érdekében az adatszolgáltatást.

Kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróság általánosságban terjesztette ki az Infotv. információszabadságra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását az állami vagyonnal gazdálkodó szervekre és személyekre, melyek a közpénzek, az állami vagyon működtetésének átláthatóságát biztosítják.

Hivatkozott arra, hogy a kereseti kérelemben foglalt kiadni kért szerződések megismerése az alperes tételes, számlaszintű ellenőrzését nem teszi lehetővé, illetőleg ezt az alperes nem igazolta. E körben felhívta az Infotv. 30. § (7) bekezdését és utalt e §-hoz fűzött törvényi kommentárra, miszerint ezen rendelkezés csak a közfeladat ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét érintő ellenőrzésre vonatkozik, ugyanakkor a kereseti kérelme nem erre irányul, a fenti rendelkezés nem zárja ki, hogy az állampolgárok e szervek költségvetésével, a költségvetést érintő juttatásokkal, kedvezményekkel, vagyonkezeléssel, birtoklással, használattal, hasznosítással, az azzal való rendelkezéssel vagy megterheléssel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, támogatások felhasználásával kapcsolatos adatokat megismerhessék. Álláspontja szerint a kérelme nem lépi túl a közérdekű adatok megismeréséhez és teljesítéséhez való alapjog jogszerű gyakorlását, valamint a közfeladatot ellátó szerv átláthatóságának biztosíthatóságát, amelyet az információszabadság alapjoga biztosít a részére.