A Kúria Gfv.30372/2020/10. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Bírók: Csőke Andrea, Farkas Attila, Gáspár Mónika

A határozat elvi tartalma:

A korlátlan árfolyamkockázat viselésére vonatkozó tájékoztatás teljesítette a világos és érthető megfogalmazás, illetve az átláthatóság követelményét.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.372/2020/10.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Csőke Andrea bíró

Az I. rendű felperes: felperes1

A II. rendű felperes: felperes2

A felperesek képviselője: dr. Ravasz László ügyvéd cím1

Az alperes: alperes1

Az alperes képviselője: dr. Gergely József Csaba ügyvéd cím2

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és II. rendű felperesek

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.122/2020/11. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma:

Fővárosi Törvényszék 40.P.22.188/2019/13. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 752.900 (hétszázötvenkétezer-kilencszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek 2008. január 24-én ingatlanfedezet mellett kötöttek devizaalapú kölcsönszerződést az alperessel, amelyben az alperes a felperesek 10.020.000 Ft-os finanszírozási igényére, 69.151 CHF összegnek megfelelő kölcsön folyósítását vállalta.

[2] A szerződés a 4. pont második bekezdésében tartalmazta a felperesek nyilatkozatát arról, hogy megértették a bank felvilágosítását, amely szerint a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázatuk keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem devizaforrás; nyilatkoztak továbbá, hogy ezen információ tudatában is igénybe kívánják venni a szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igénylik a deviza nyilvántartást.

[3] A felek szerződésének részévé váltak az alperes által kidolgozott Lakossági Hitelek Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF), amelynek 10.5. pontja biztosította, hogy az adós a szerződést egyoldalú nyilatkozattal forintalapú kölcsönszerződéssé átalakítsa.

[4] A szerződéskötés napján a felperesek kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak, amelyben kijelentették, hogy megismerték a bank által részükre bemutatott üzletszabályzatot és általános szerződési feltételeket, a kockázatfeltáró nyilatkozatot elolvasták, megértették és egy példányát átvették. Kijelentették, hogy tudomásuk van arról, hogy a devizaalapú K&H ingatlanfedezetű személyi hitel konstrukció során felmerül a forint/svájci frank árfolyammozgásokból adódóan a veszteség kockázata, emiatt ad részükre az alperes a következők szerint tájékoztatást. Tartalmazta az irat, hogy a konstrukció ki van téve a devizaárfolyamok piaci mozgásának. A felperesek nyilatkoztak, hogy tudomásuk van arról, hogy az általuk kötött szerződés futamideje alatt a forint/svájci frank árfolyam kedvezőtlen változása (azaz a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése) esetén a svájci frankban megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet és ezzel az árfolyamváltozásoknak ki nem tett forintalapú hitelekhez képest fokozott kockázatot vállalnak. A felperesek nyilatkoztak tudomásukról abban a körben is, hogy a svájci frankban fennálló aktuális kölcsöntartozás forintban számított összegének és a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forintban megállapított fedezeti értékének aránya a forint/svájci frank árfolyam kedvezőtlen változása esetén az alperesnek a konstrukcióra vonatkozó hirdetményében előírt hitel/fedezetarányt meghaladhatja. Tudomásul vették, hogy ebben az esetben a bank további biztosítékokat követelhet, illetve a kölcsönt forintalapú kölcsönné konvertálhatja a hitel/fedezeti arány további romlásának elkerülése érdekében. Kitért végül az irat arra is, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat csak figyelemfelkeltő és a konstrukció jellegéből adódóan nem tartalmazhatja az ügyletkötés során jelentkező valamennyi kockázatot és veszélyforrást.