A Győri Ítélőtábla Pf.20060/2020/13. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 155/A. §, 213. §, 217. §, 221. §, 233. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.060/2020/13. szám

A Győri Ítélőtábla az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve felperesnek a dr. Varga István ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2020. március 6-án kelt 4.P.20.236/2019/16. számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 17. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Az ítélőtábla a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 197.680,- (százkilencvenhétezer-hatszáznyolcvan) Ft elsőfokú, valamint 400.000,- (négyszázezer) Ft másodfokú perköltséget; viselje továbbá a perben felmerült költségeit.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására az abban foglalt módon és időben fizessen meg az államnak 2.500.000,- (kettőmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik az 1.Kpfk.670.333/2015/7. számú (helyesen: 1.Kpkf.670.333/2015/7. számú) végzésével összefüggésben a felperesnek okozott kárért.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes, mint ajánlattevő, s konzorcium tagja jelentkezőként kívánt indulni az ... Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak az Európai Unió hivatalos lapjában 2006. július 25-én 2006/...-... számon a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi Kbt.) IV. Fejezete szerinti gyorsított meghívásos eljárás megindítására építési beruházás keretében a T1-T2 Országos Közforgalmi Kikötő Intermodális Központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése tárgyában közzétett felhívására. A részvételi határidő 2006. július 31-e volt, az ajánlatkérő pedig 2006. augusztus 14-én érvényesnek (helyesen: érvénytelennek) minősítette a "PORT 2006 Konzorcium" részvételi jelentkezését.

A részvételi felhívás III.2.2. pontja azt tartalmazta, hogy "alkalmatlan a jelentkező és a (2003. évi) Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha az utolsó három lezárt üzleti évre vonatkozó beszámolói alapján több, mint egy alkalommal a mérleg szerinti eredménye negatív".

A felperes jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy az alkalmazott pénzügyi-gazdasági alkalmassági részt diszkriminatív, másrészt pedig önmagában sem alkalmas egy ajánlattevő pénzügyi alkalmasságának igazolására.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.556/22/206. számon határozatában a felperes jogorvoslati kérelmének részben helyt adott, és kötelezte az ajánlatkérőt 8.000.000,- Ft bírság megfizetésére. Nem osztotta ugyanakkor a felperesnek az alkalmazott pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritérium jogellenessége kapcsán kifejtett álláspontját.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen a felperes a Fővárosi Bíróságnál pert kezdeményezett.

A Fővárosi Bíróság 19.K.33.315/2009/8. számon ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértett jogot azzal, hogy az alkalmassági kritériumot a mérleg egyetlen adatsorára vonatkoztatva határozta meg, ugyanis a mérleg eredménye kifejezi az ajánlattevő valóságos pénzügyi helyzetét. A feltétel minden lehetséges ajánlatkérőre azonos volt, az nem ütközött az esélyegyenlőség és a verseny biztosításának követelményébe, s közvetlen diszkriminációt sem eredményezett.

Az ítélet elleni a felperes fellebbezett. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a per tárgyalását felfüggesztette, és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Az EUB C-218/11. számon ítéletében (ECLI:EU:C:2012:643) úgy foglalt állást, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikkének (2) bekezdését és 47. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő jogosult a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális teljesítményszintjét a mérleg egy vagy több mutatószámára való utalással meghatározni, feltéve, hogy azok objektíven megfelelnek arra, hogy információt nyújtsanak a gazdasági szereplő ezen alkalmasságáról, és hogy e szint az érintett szerződés jelentőségéhez igazodik abban az értelemben, hogy objektív mutatója annak, hogy az adott gazdasági szereplő megfelelő gazdasági és pénzügyi helyzetben van a szerződés teljesítéséhez, anélkül azonban, hogy túlmenne az e célból észszerűen szükséges mértéken. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális szintjének előírása nem minősül főszabály szerint jogellenesnek pusztán azért, mert e szint elérését mérleg egy olyan elemére való utalással kell igazolni, amely vonatkozásában a tagállamok jogszabályai eltérőek lehetnek.

Hatásköri változás miatt a perben a jogerős ítéletet a alperes neve 2013. június 18-án 3.Kf.649.954/2013/3. számon hozott. Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a Közbeszerzési Döntőbizottság D.556/22/2006. számú határozatát részben megváltoztatta és a 2003. évi Kbt. 69. § (3) bekezdése sérelmének megállapítását mellőzte, a bírság összegét 7.000.000,- Ft-ra leszállította; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet szerint az ajánlatkérő által a pénzügyi gazdasági alkalmasságra alkalmazott kritérium nem volt diszkriminatív.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes hivatkozott arra, a mérleg szerinti eredmény nem alkalmas, hogy valamely ajánlatkérő egy ajánlattevő pénzügyi gazdasági - gazdasági helyzetéről valós, objektív képet kapjon.

A Kúria 2014. március 19-én meghozott Kfv.II.37.667/2013/15. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Azt fejtette ki, hogy a felperes a pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritériumra vonatkozó kérelmét a közbeszerzési eljárásban elkésetten terjesztette elő. A Kúria arra is utalt, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, a felperesnek az alapelvi sérelmen túl előterjesztett, az alkalmassági követelmények megfelelősége körében előadott érveiről is döntenie kellett; ugyanakkor az elsőfokú bíróság ezzel a kérdéssel végül nem foglalkozott, a döntést, illetve annak indokolását az ítélet nem tartalmazza. A Kúriának az elkésettségére vonatkozó álláspontjából következett, hogy nem foglalt állást abban, a pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények megfelelősége körében előadott érvek helytállóak-e.