A Szegedi Törvényszék P.21869/2014/13. számú határozata törzskönyv kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 74. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 374. §, 375. §] Bíró: Vágó Mária

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

13.P.21.869/2014/13. szám

A Szegedi Törvényszék a dr. Budai Anikó ügyvéd (címe) által felperes neve (címe) felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda, dr. Waldmann Gábor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen gépjármű törzskönyvének kiadása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül - leletezés terhe mellett - rójon le 30.000,- (Harmincezer) Ft kereseti eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000,- (Tízezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye a Szegedi Ítélőtáblához.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá, ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresetlevele, annak mellékletei, az alperesi ellenkérelem, annak mellékletei és az egyéb csatolt dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és az alperes jogelőde között 2007. november 21-én szerződésszám. számú, deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelyben rögzítettek szerint az alperes jogelőde 2.185.000,- Ft kölcsönt adott a felperesnek a forgalmi rendszám frsz-ú, Fiat Grande Punto típusú személygépkocsi megvásárlásához. A felperes az autót magáncélra vásárolta, emiatt a szerződés fogyasztói szerződésnek minősül.

A kölcsönszerződés megkötésének napján, annak biztosítására a szerződést kötő felek között opciós szerződés is létrejött a kölcsönszerződés felhasználásával megvásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés 4. pontja akként rendelkezik, hogy a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbe vevő maradé ktalanul nem teljesíti. A szerződő felek a 6. pont szerint a hitelező javára az alapított vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.

Ugyancsak biztosítéki jellegű volt a kölcsönszerződés létrejöttének napján megkötött adásvételi szerződés, amelynek 4. pontja tartalmazza, hogy az adásvételi szerződés a felek által történő aláírással létrejön, hatályba lépésének időpontja pedig az azt megelőző nap, mikor a kölcsönbe vevővel szemben olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozatot hoznak vagy okiratot végrehajtási záradékkal látnak el, amely alapján ellene végrehajtás kezdeményezhető, illetve az azt megelőző nap, hogy a jogszabály által erre feljogosított szervek a kölcsönvevő ellen közvetlen végrehajtást indítanak vagy - gazdálkodó szervezetek esetén - az azt megelőző napon, amikor a kölcsönbe vevő elleni csőd- vagy felszámolási eljárás iránt benyújtott kérelmet a bíróság érkeztette.

Az adásvételi szerződés 5. pontja a következőkről rendelkezik:

"Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a gépjármű tulajdonjoga a szerződés hatálybalépésének napján a gépjármű törzskönyvének hitelező általi birtokba vételével száll át a hitelezőre oly módon, hogy az eddig biztosítékként őrzött biztosíték tekintetében a letéti őrzés megszűnik és azt a hitelező saját tulajdonjogának nyilvántartásba vételéhez jogosult felhasználni."

Az egyedi kölcsönszerződésben rögzített kölcsönvevői nyilatkozat szerint a felperes kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak hátoldalán lévő üzletszabályzatban (üzletszabályzat száma 1) foglaltakat megismerte, megértette, azokat a nyilatkozat aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az egyedi kölcsönszerződés részévé vált üzletszabályzat száma 1 sz. üzletszabályzat 29. pontja tartalmazza az elsődleges biztosíték fogalmát, ami szerint a kölcsön visszafizetésének biztosítására a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a hitelezővel, mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a hitelező a kölcsönt a kölcsönbe vevőnek folyósítja (továbbiakban: gépjármű). Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A IV/7. pont rögzíti, hogy amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy kölcsönbe vevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap.

A 9. pont szerint, amennyiben a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. Az üzletszabályzat VI. pontja foglalja össze a kölcsönbe vevő gépjárművel kapcsolatos kötelezettségeit. A 3. pontban került rögzítésre az, hogy amennyiben a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbe vevő birtokába kerül, köteles azt haladéktalanul a hitelező részére értékküldeményként továbbítani.

A felperes a szerződés megkötését követő 5 év elteltével kérte az alperestől, hogy a gépjármű törzskönyvét adja ki a részére, miután az opciós jog időtartama eltelt, így további jogcíme az alperesnek a dokumentum birtokban tartására nincs. Az alperes a kérelem teljesítésétől elzárkózott.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a forgalmi rendszám frsz-ú, Fiat Grande Punto típusú gépjármű törzskönyvének részére történő birtokba adására.