A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21519/2010/9. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.20158/2008/52., Szegedi Ítélőtábla Pf.20197/2010/3., *Kúria Pfv.21519/2010/9.*

***********

Pfv.I.21.519/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szabó és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Patakiné dr. Terjék Mária ügyvéd) által képviselt felpereseknek dr. Sulyok Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 2.P.20.158/2008. számon folyamatban volt, majd a Szegedi Ítélőtábla 2010. június 2-án meghozott Pf.II.20.197/2010/3. számú ítéletével befejezett perében a felperesek 62. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.197/2010/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 25.000 (Huszonötezer) forint, a II. rendű felperest pedig, hogy 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget fizessen meg 15 napon belül az alperesnek.

Az I. rendű felperes 97.800 (Kilencvenhétezer-nyolcszáz) forint, a II. rendű felperes 146.700 (Egyszáznegyvenhatezer-hétszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket köteles külön felhívásra az államnak megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az örökhagyó 2006. december 18-án végrendelet hátrahagyása mellett hunyt el.

Az I. rendű felperes az örökhagyó (túlélő) házastársa, a II. rendű felperes az örökhagyó egyik gyermeke. Az örökhagyó másik gyermeke nem állt perben. Az alperes az örökhagyó végrendeletében nevezett általános örököse: az örökhagyó egyik unokája.

Az örökhagyó az alperes javára szóló végrendeletét 2006. december 6-án készíttette. Azt dr. F. A. ügyvéd szerkesztette és tanúként ő, valamint G.-né B. E. az örökhagyóval együtt írták alá.

A hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal a végrendelet alapján az alperes részére adta át.

A felperesek keresetükben a végrendelet érvénytelenségének megállapítását több okból - egyebek között a Ptk. 629. § (1) bekezdésében írtak alapján - kérték. Arra hivatkoztak, hogy a végrendelet alaki okból érvénytelen, mert azt az okiratszerkesztő ügyvéd írta alá tanúként. Az ügyvéd azonban végrendeleti tanú nem lehet, az ügyvédi ellenjegyzés a tanúkénti aláírást nem pótolja.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felpereseket - egyetemlegesen - 488.800 forint le nem rótt illeték, az alperest pedig 156.600 forint perköltség fizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság idézte a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a végrendelet keltezés előtti szövegét, melynek tartalma: "alulírottak, mint felkért tanúk igazoljuk, hogy ezen végrendeletet N. S., aki magát személyi igazolvánnyal igazolta, együttes és folyamatos jelenlétünkben írta alá...". A keltezés alatt dr. F. A. és G.-né B. E. végrendeleti tanúk aláírása és címük feltüntetése szerepel. A végrendelet idézett szövegéből és a keltezés alatti aláírásokból egyértelműen megállapítható, hogy ők a végrendeletet tanúként írták alá. A végrendeletet szerkesztő ügyvéd a keltezés alatt az okiratot nem ellenjegyezte, erre utaló szövegrész az okiraton nem található és azon az ügyvédi bélyegző sem szerepel.

Az a körülmény, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd az okiratot tanúként írta alá, azt nem teszi érvénytelenné, mert a végrendeletre vonatkozó törvényi rendelkezések nem tiltják. Aggályosság akkor merülhetne fel, ha a végrendeleti tanúként aláíró és a végrendelet készítésében közreműködő személy javára a végrendelet rendelkezést tartalmazna, ilyen rendelkezés azonban a perbeli végrendeletben nincs.

A felperesek fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítélet megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta azzal a helyesbítéssel, hogy a le nem rótt 293.300 forint eljárási illetékből az I. rendű alperes 97.800 forintot, a II. rendű felperes pedig "195.500" forintot köteles megfizetni a Magyar Államnak.

Az I. rendű felperest 25.000 forint, a II. rendű felperest 50.000 forint másodfokú perköltség, az I. rendű felperest 97.800 forint, a II. rendű felperest "195.500" (az ítélet indokolása szerinti helyes számítással: 146.700) forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság a megállapított tényállással, az érdemi döntéssel és annak indokaival is egyetértett.

A fellebbezés alapján rámutatott: a felperesek jogszabályértelmezése a Ptk. 629. §-át illetően téves. Az nem értékelhető akként, hogy amennyiben a végrendeletet harmadik személy írja vagy szerkeszti, kizárja e személy tanúkénti közreműködését. A Ptk. csak a végrendelet szerkesztésében közreműködő személy részére nyújtott végrendeleti juttatás érvényességéhez kívánja meg további két tanú közreműködését [Ptk. 632. § (2) bekezdés].

Lényeges kellék, hogy magából az okiratból kitűnjék a végrendeletet tanúként aláíró személyek ebbéli minősége (BH 2007.89.I.).