BH 2007.11.385 Ha az illetékes szakszervezet és az üzemi tanács a nyolc napos határidőben nem nyilatkozik a munkáltató írásbeli megkeresésére, ez egyetértésnek minősül [Mt. 28. §]

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes gépkezelő munkakörben dolgozott az alperesnél, egyben szakszervezeti tisztségviselő és üzemi tanácstag volt. Az alperes a 2002. június 28-án kelt rendes felmondással a munkaviszonyát megszüntette. Az indokolás szerint a felperes munkavégzésével folyamatosan problémák merültek fel, amelyek miatt többször írásbeli figyelmeztetésben is részesült: 2000. május 17-én a tejfölbe égett szemcsék kerültek, és a felperes a durva minőségi hibát nem vette észre, 2001. szeptember 14-én három órás termeléskiesés keletkezett, mivel elmulasztotta a töltőfejekbe a termékszűrőket beszerelni, 2002. május 31-én nem rendeltetésszerűen használta a hajhálót. A rendes felmondás arra is hivatkozott, hogy a felperes 2001-ben megtagadta egy írásbeli figyelmeztetés átvételét. Az intézkedés a szakszervezet által összehívott gyűlésen a felperes munkájával való elégedetlenségre vonatkozó művezetői nyilatkozatokra is utalt.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján bizonyítottnak találta, hogy az alperes az Mt. 28. § (1) bekezdése alapján az előzetes egyetértés beszerzése érdekében írásban megkereste a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv elnökét és az üzemi tanács elnökét, ők azonban a (2) bekezdésében előírt 8 napon belül nem válaszoltak. Mindezeket úgy értékelte, hogy az adott szervek hozzájárultak a rendes felmondáshoz, az alperesnél működő szakszervezeti szerv eljárását a kereset elbírálása szempontjából szükségtelennek ítélte. A munkaügyi bíróság nem találta megalapozottnak a felperes arra való hivatkozását, hogy a munkaviszonya megszüntetésének valódi indoka a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége volt. A rendes felmondás indokait vizsgálva úgy ítélte meg, hogy a tanúvallomások a felperes terhére megállapítottakat mindenben alátámasztották.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helyes indokai alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a felperes által ajánlott bizonyítékokat a Pp. 235. § (1) bekezdése alapján mellőzte.

A felperes a törvényes határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelmében az első- és a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a tényállást hiányosan tárták fel, az elsőfokú bíróság iratellenesen következtetett a szakszervezet előzetes egyetértésére, valamint arra, hogy az üzemi tanács elnöke mikor vette át a munkáltatói iratot. A terhére rótt mulasztások tekintetében a tanúk nyilatkozatait ellentmondásosnak tartotta. Álláspontja szerint a figyelmeztetések a munkavállalók érdekében történt fellépéseivel függtek össze. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe az új bizonyítékait. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a bíróságnak kellett volna tájékoztatást adni a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelensége következményeiről. A felperes a felülvizsgálati kérelmét utóbb kiegészítette, és ebben az előbbiekkel kapcsolatos részletes indokait adta elő.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, majd újabb észrevételeiben korábbi érveit ismét részletesen kifejtette.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 272. § (1) bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül igazolásnak van helye. A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a kérelem indokait az előbbi határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben kell előadni. Következésképpen a 2006. június 27-én kézhez vett jogerős ítélet tekintetében a 2006. augusztus 28-ai felülvizsgálati kérelem volt figyelembe vehető (60. nap augusztus 26-ára, szombatra esett). A felülvizsgálati kérelem további részletes indokai (kiegészítése) hatvan napon túli előterjesztésére vonatkozó igazolási kérelemnek általánosságban a nyári szabadságolásokra előadott indoka nem alkalmas a határidő mulasztás igazolására [Pp. 272. § (1) bekezdés, 107. § (2) bekezdés, BH 2001/281.]. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet vette figyelembe.