A Kúria Bfv.346/2018/5. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §] Bírók: Domonyai Alexa, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a bíró vagy a bíróság a terhelt egyik ügyéből - elfogultságot bejelentve - kizárta magát, ez nem jelent egyszersmind a terhelt többi ügyéből való kizártságot is.

***********

KÚRIA

Bfv.I.346/2018/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év június hó 26. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 1.B.54/2012/83. számú, valamint a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.662/2014/11. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Békéscsabai Járásbíróság a 2013. február 26-án meghozott 1.B.54/2012/83. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (2) bekezdés c) pont), (4) bekezdés b) pont], ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül két év fegyházbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, és megállapította, hogy a szabadságvesztés négyötöd részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a 2015. április 17-én jogerőre emelkedett 2.Bf.662/2014/11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az I. rendű terhelt cselekményei minősítésének alapja helyesen az 1978. évi IV. törvény, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra leszállította, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést mellőzte.

A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt a jogszabályhely megjelölése nélkül, azonban tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

Ebben kifejtette, hogy első fokon a Békéscsabai Járásbíróság nem járhatott volna el, mivel a Gyulai Törvényszék ezen ügyben és más - a felülvizsgálati indítványban megjelölt - ügyekben is ki lett zárva a másodfokú eljárásból, így a másodfokú eljárásra a Szegedi Ítélőtábla az adott ügyben is a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. Hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla más ügyben kifejtett álláspontjaként arra, hogy amennyiben valamely törvényszék, valamint járásbíróság kizárt egy ügy elbírálásában, akkor nincs lehetőség az érintett törvényszék illetékessége alá tartozó, de a kizárással nem érintett bíróság kijelölésére, ilyenkor olyan bíróságot kell kijelölni, amelynek felső bírósága kizárással nem érintett. Ezért álláspontja szerint ügyében a Békéscsabai Járásbíróság kizárt lett volna, így elkövette a Be. 373. § (1) bekezdés II. b) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. Álláspontjának megerősítéseként hivatkozott az Alaptörvényre, az Alkotmánybíróság határozatára, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, valamint egyéb bírósági döntésekre is.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint akkor, ha a járásbíróság előtt folyó büntetőügyben e bíróság, a törvényszék és az ítélőtábla büntető bírái maguk ellen kizárást jelentenek be, a kizárás és a kijelölés tárgyában a Kúria jár el; a törvényszék illetékességi körébe tartozó további járásbíróságok bíróinak kizárás iránti bejelentése ilyenkor közömbös, és a járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyben olyan helyi bíróságot kell kijelölni, amelynek a felsőbíróságai (törvényszék és tábla) a kizárással nem érintettek (EBH 2013.B.15).

Mivel a jelen ügyben a jogi helyzet azonban alapvetően eltér a fentitől, ugyanis a Békéscsabai Járásbíróság bírái maguk ellen nem jelentettek be kizárási okot, továbbá a Gyulai Törvényszék kizárására már az első fokú ítélet 2013. február 26. napján történt meghozatalát követően - 2014. július 4. napján - került sor megítélése szerint a Gyulai Törvényszék kizárása nem vonhatta maga után a Békéscsabai Járásbíróság kizárását is, és nyilvánvalóan megengedhetetlen jogbizonytalanságot teremtene, ha a ki nem zárt bíróság által meghozott első fokú ítéletet követően a másodfokú bíróság kizárása szükségszerűen maga után vonná az illetékessége alá tartozó, de kizárással egyébként nem érintett bíróság által hozott ítélet megsemmisítését is.

Tekintettel arra, hogy az első fokon eljárt Békéscsabai Járásbíróság kizárására nem került sor, az kizárt bíróságnak nem tekinthető, ezért a Be. 373. § (1) bekezdés II. b) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés sem valósult meg, azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a Békéscsabai Járásbíróság 1.B.54/2012/83. számú, illetőleg a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.662/2014/11. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.382/2018/1.).

.-.-.

A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.