A Kúria Kfv.37663/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 56. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 47. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:63. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbeadásának vizsgálata körében döntő jelentőségű az írásbeli haszonbérleti szerződés tartalma és értelmezése. A mezőgazdasági üzemközponthoz tartozást a haszonbérbeadó vonatkozásában kell értékelni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.663/2016/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe) személyesen eljáró

Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala (alperes címe)

Az alperes képviselője: ... osztályvezető

A felperesi beavatkozó: ... személyesen eljáró

Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó (fél címe 2)

Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 4)

A per tárgya: földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása vonatkozásában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi beavatkozó

A felülvizsgálati kérelem száma: 5.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 30-án kelt 15.K.27.228/2015/12. számú ítélete

A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Nyíregyházi Törvényszék 2016. április 11-én kelt 2.Kf.21.685/2015/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 2.Kf.21.685/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi beavatkozó a 2015. január 26-án kelt haszonbérleti szerződéssel a felperes haszonbérletébe adta a győrteleki ..., ... és ... hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlanok tulajdonában álló hányadait. A szerződő felek a haszonbérleti díj mértékét évi 100.000.- forint/ hektárban - összesen 511.600.- forintban - határozták meg. Ezen belül külön-külön rögzítették az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó éves bérleti díjat. A ... és ... hrsz.-ú ingatlanok egymással szomszédosak, a ... hrsz.-ú ingatlan a másik két ingatlannal nem szomszédos, a ... és a ... hrsz.-ú ingatlanok közé ékelődik a ... hrsz.-ú szántó. A felperes a haszonbérleti szerződésben úgy nyilatkozott, hogy mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerint földművesnek, illetve családi gazdálkodónak minősül.

[2] A haszonbérleti szerződés az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggesztésre került, ez idő alatt az alperesi beavatkozó a szerződésre érvényes elfogadó nyilatkozatot nyújtott be azzal, hogy földműves, a ... hrsz.-ú ingatlan tekintetében földműves tulajdonostársnak minősül, egyben családi gazdálkodó, akinek az üzemközpontja Győrtelken található.

[3] Az alperes a 2015. május 13-án kelt 570434/2/2015. számú határozatában a földhasználati (haszonbérleti) szerződést az alperesi beavatkozóval, mint előhaszonbérletre jogosulttal jóváhagyta, egyben a szerződést záradékkal látta el. Az indokolásban felhívta a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdését, 49. § (5) bekezdését, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 56. §-át.

A kereseti kérelem

[4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Rámutatott, jelen esetben nincs szó a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében írt több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásáról, mert egyrészt a földek egymással nem szomszédosak és a felperesi beavatkozó földművesnek nem minősül, így értelemszerűen mezőgazdasági üzemközpontja sincs. Másrészt az egybefoglalt haszonbér tényét a szerződés nem rögzíti, ezzel szemben a haszonbér megbontásra került az egyes ingatlanokra vonatkozóan. Az alperes az Fétv. 56. §-át helytelenül alkalmazta, mert ez a jogszabályhely kizárólag a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén irányadó.