A Kúria Kpkf.40331/2020/4. számú precedensképes határozata bejelentés tárgyában hozott - ke/027/00085-10/2020. számú - közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., (3) bek.] Bírók: Banu Zsoltné dr. Szabó Judit, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Ságiné dr. Márkus Anett

A határozat elvi tartalma:

Építésrendészeti eljárás csak hivatalból indulhat, amelyet egy hatósági ellenőrzés előz meg, ennek a hatósági ellenőrzésnek nem ügyfele a bejelentő. A hatóság akkor köteles megindítani ténylegesen az eljárást, ha az ellenőrzés eredményeként jogsértést tapasztal. A jelen ügyben ilyen nem merült fel, ezért jogszerű volt, hogy a bejelentőt tájékoztatták a Panasz.tv. alapján vizsgált eredményéről.

***********

...

A Kúria

mint másodfokú bíróság

végzése

Az ügy száma: Kpkf.V.40.331/2020/4.

A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke

Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró

dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró

A felperes: Felperes1

Cím2

Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

Cím1

Az alperes képviselője: alperesi képviselő kormánymegbízott

A per tárgya: bejelentés tárgyában hozott - KE/027/00085-10/2020. számú - közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

A fellebbezést benyújtó fél: a felperes 4. sorszám alatt

A fellebbezéssel támadott határozat: a Győri Törvényszék 2020. október 7. napján hozott 103.K.701.523/2020/2. számú végzése keresetlevél visszautasítása tárgyában

Rendelkező rész

A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A fellebbezési eljárás tárgyi illetékmentes.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye

[1] A felperes 2020 évben több beadvánnyal fordult az alperes Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához, melyekben a saját ingatlana közvetlen szomszédságában folyt építkezéseket, építményeket (egyebek mellett pl. egy faszerkezetű "falkerítés", illetve úszómedence) megépítését kifogásolta, kérte ezek szabályossága kivizsgálását, a szükséges intézkedések megtételét. Kérelmei tárgyát építéshatósági eljárás iránti, illetőleg építésfelügyeleti-építésrendészeti eljárás lefolytatása iránti kérelemként jelölte meg.

[2] Már a 2020. április 30-án kelt első felperesi beadványt követően az alperes május 11-én kelt iratban arról tájékoztatta a felperest, hogy a bejelentését a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz.tv.) alapján kezeli, és a vizsgálatot is erre tekintettel folytatja le.

[3] A felperes ezután az alpereshez intézett beadványaiban kifejtette, hogy nézete szerint az alperes tévesen minősítette az építéshatósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmét panasznak, törvénysértően helyezett kilátásba a Panasz.tv. szerinti eljárást.

[4] Az alperes a válaszában ugyanakkor rögzítette, hogy nincs mód építésrendészeti eljárás kérelemre történő lefolytatására, az csak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresésére indulhat, majd pedig a 2020. június 21-én kelt "ismételt tájékoztatás a Cím5 szám alatti ingatlanon létesített kerítés és kerti medence tárgyában" tárgyú, KE/027/ 00085-10/2020. iktatószámú levélben értesítette a felperest, hogy a bejelentését kivizsgálta, egyenként sorravette a felperes által sérelmezett építményeket, és figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra (melyeket megjelölt) nem tapasztalt jogsértést, így "nem rendelkezik hatáskörrel bármilyen vizsgálat lefolytatására, vagy eljárás megindítására", ezért a bejelentés alapján további intézkedés megtételét szükségtelennek tartotta.

[5] A felperes az "ismételt tájékoztatás" megnevezésű irat ellen, - amely nézete szerint a tartalmát tekintve "közigazgatási határozat meghozatala helyetti közigazgatási cselekmény" - pert indított, és hivatkozva a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontjára kérte annak részbeni megváltoztatását, részben hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, mert álláspontja szerint az abban megállapított tényállás teljesen és alapvetően megalapozatlan, és emiatt a jogi következtetése is téves. Kérte a bíróságtól annak részletes előírását, hogy az alperes a megismételt eljárását milyen tényállási és jogszabályi keretek között folytassa le.